Három hektár miatt is nekiáll pereskedni az Orbán-közeli család
Kékessy Dezső, a nyilvánosságot kerülő ’56-os disszidens a hazatérése után visszavásárolta az egypártrendszerben államosított tiszafüredi családi kúriájukat, majd az első Orbán-kormány párizsi nagykövete lett. A közvélemény számára akkor vált ismertté a neve, amikor kiderült, hogy közös tokaji birtoka és cége van Sárazsadányban az Orbán családdal, a szőlők egy része a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak a tulajdonában volt, nagy részüket szántóárban vásárolták a sárazsadányi önkormányzattól. Tíz évvel ezelőtt megváltoztak a tulajdonviszonyok a Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft.-ben. Ennek az volt az oka, hogy az Élet és Irodalom hasábjain napvilágra kerültek a sárazsadányi cég legépelt és hitelesített, a résztvevők által taggyűlésként aposztrofált összejöveteleinek jegyzőkönyvei, amelyekből kiderült, ezeken Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, hogy feleségét helyettesítve eljárjon a cég ügyeiben. Az iratokban egyebek mellett föld- és ingatlanszerzésekről, valamint állami támogatási pályázatokról esik szó. (Lásd keretes írásunkat.)
Az ügyben 2005-ben parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely azt próbálta kideríteni, hogy Orbán Viktor kormányfőként felhasználta-e a befolyását a családi vagyon gyarapításához. A Fidesz válaszként kezdeményezte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vagyongyarapodásának kivizsgálását, a Szárhegy Dűlő Kft. pedig helyreigazítási pert indított az Élet és Irodalom ellen. Keresetükben nem kérdőjelezték meg a taggyűlési jegyzőkönyvek hitelességét és valóságtartalmát, csupán azt kérték helyreigazítani, hogy a lapban megjelölt napokon nem volt a cégnek taggyűlése. Állításukat a cégbíróságon általuk leadott – formális tartalmú – taggyűlési jegyzőkönyvekkel igazolták. A helyreigazítási pert az Élet és Irodalom első fokon megnyerte, másodfokon viszont elvesztette. A botrány ennek ellenére szétzilálta a viszonyokat a hegyaljai cégben. Kékessy Dezső kitartott, kivásárolta a többieket, az alapítók közül mára csak Madarász László, egykori Postabank-vezér maradt a cégben, aki a második Orbán-kormány idején az Antenna Hungária igazgatóságában, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságában tevékenykedik. Kékessy Dezső a sárazsadányi mellett még két hegyaljai cégben, az Aranydűlő Kft.-ben, valamint a Patricius Borház Kft.-ben érdekelt, amelyet lánya, Katinka, valamint veje, Arno Wimpffen visz. Utóbbi vásárolta meg 2002-ben Orbánék Haris közi lakását 63 millió forintért.
A botrány miatt Kékessyt elsősorban Tokajhoz kötik, holott ennél jelentősebb gazdaságot tart fenn Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaörs körzetében. Kékessyék földjei és a cégérdekeltségei behálózzák a környéket. A jelentősebb vállalkozásaik közé tartozik a tavaly több mint 300 millió forint árbevételt produkáló, tiszaörsi székhelyű Kollányi Mezőgazdasági Kft., továbbá a tiszaigari Páncélos Major Kft., amelyben 2010 után két évig Garancsi István is tulajdonos volt, valamint a Bánó Tanya Kft., a Tiszaigari Mezőgazdasági Kft. és a Magor-Dak Zrt. A mintegy 2000 hektáron gazdálkodó cégbirodalomban több vezető poszton is feltűnik Kékessy Dezső unokatestvére, Kollányi György. A volt párizsi nagykövet – tanulva a tokaji üzlettársak fegyelmezetlensége okozta kudarcból – cégeinek irányítását előszeretettel bízza rokonaira, és ez a jogi vitákban is jól jön, hiszen nem kötelezhető a hozzátartozó egy esetleges terhelő tanúvallomás megtételére.
Ez a számítása nem jött be maradéktalanul, ugyanis apai nagyanyja révén – ő Lipcsey lány volt – bevette a családi bizniszbe Lipcsey Györgyöt, aki Kékessy Dezső fiával, Kékessy Georges Sándorral együtt vádlott lett a VII. kerületi ingatlanpanama büntetőügyében, az úgynevezett Hunvald-perben. A per tárgyalási jegyzőkönyve szerint Lipcsey tényfeltáró vallomást tett, míg Kékessy Georges Sándor sem a nyomozás során, sem a bíróságon nem nyilatkozott, és tagadta a terhére róttakat. Az ügyészség szerint Lipcsey Kékessy embere volt, az ő felkérésére járt el különböző ingatlanforgalmazó projektcégek nevében strómanként. Mindkét férfit közokirat-hamisítással vádolták, Lipcseyt tettesként, Kékessyt felbujtóként. Ügyüket elkülönítették Hunvaldékétól, és a bíróság első körben elévültnek minősítette tettüket, de az ügyészség fellebbezésére 2011-ben az új eljárásra kötelezett elsőfokú bíróság pénzbüntetésre ítélte, illetve próbára bocsátotta őket. Az eljárás miatt a tiszafüredi önkormányzatban kormánypárti képviselőként tevékenykedő Lipcsey lemondásra kényszerült, távozott a térségi fejlesztési tanács alelnöki posztjáról is, de aztán ismét felragyogott a csillaga: előbb a Tisza-tó Programiroda vezetője lett, utóbb a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese, a múlt év végéig pedig az állami Agrármarketing Centrum igazgatója volt.
Mindezek tükrében abszurdnak hat, de igaz: Kékessy Dezső fia a közelmúltban három hektár föld miatt pert indított a Tiszafüredi Járásbíróságon egy helyi gazdálkodó ellen. A tényállás szerint a gazdálkodó – aki megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni – több mint tíz évvel ezelőtt húszezer fából álló meggyültetvényt telepített állami támogatással. Az akkori állami földkimérők pontatlan munkája miatt mintegy három hektár érinti a Kékessynek az államtól megvett földjét is. Ennek okán Horváth György, a meggyes gazda ügyvédje azt a javaslatot küldte a Kékessy családnak, hogy az ültetvény fenntartásának idejére – annak kivágása ugyanis ellentétes az állami támogatási szerződéssel – kizárólagos használatba adnának részükre egy ugyanakkora aranykoronájú földet közvetlenül mellette. Bár a Kékessy család nem kommunikál ez ügyben senkivel, ügyvédjükön keresztül azt üzenték Horváth Györgynek, hogy amikor Kékessy Georges Sándor ezt a földet megvette a magyar államtól, vállalta, hogy „az ingatlan használatát sem részben, sem egészben másnak nem engedi át”. Hozzátették: „az ingatlan jelenlegi haszonbérlőjének (Kollányi Mezőgazdasági Kft. – R. A.) is az a gazdasági érdeke, hogy a jogszerű használatba tartozó földet művelje”.
Ez az érvelés azért furcsa, mert ha a Kékessy Dezső unokatestvére által jegyzett cég – mint haszonbérlő – gazdasági érdekét érinti a földművelés, akkor valójában mindegy, hogy az általuk megvett vagy a közvetlen mellette lévő földet művelik-e. A felperesek hajthatatlanok, ebből következően nem éppen gazdálkodók módjára járnának el, ugyanis kivágatnák a három hektáron lévő csaknem ezer, termő meggyfát.
Írásban megkerestük a perben a felperest képviselő ügyvédet, hogy miért nem az egyszerűbb és kíméletesebb megoldást választja a pedigréjére oly büszke család ebben a nevéhez méltatlan perben. Kérdéseinkre a következő választ kaptuk:
„Ügyfeleim sem közvetlenül, sem rajtam keresztül nem kívánják kifejteni az üggyel kapcsolatos álláspontjukat. Felhívom szíves figyelmét, hogy sem Kékessy Georges Sándor, sem a Kollányi Kft. nem közszereplő, és készek személyiségi jogaik védelmében minden szükséges és lehetséges intézkedést megtenni. Kérem jelen levelemben foglaltak szíves tudomásul vételét.”
Kell az a ház!
Az alábbi párbeszéd 2000. szeptember 6-án, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején hangzott el a Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft. tagjai által taggyűlésnek nevezett, de a cégbíróságra le nem adott, hitelesített jegyzőkönyve szerint.
Kékessy Dezső: Tokaj különlegesség, pillanatnyilag a legfontosabb a termőterületek megszerzése. Meg kell kétszerezni a területet, ha kell, a saját területem is felajánlom. A területen egy borászat kell! A magam részéről cél, hogy az első háromban benne legyünk. Borászat: nekem égető a gondolat, várom a döntést a kereskedőház ügyében, lesznek megvehető területek.
Orbán Viktor: Röviden dönteni kell, óriási a borkészlet, területet is művelnek, ez bérbe adható lenne, harmadik a borkutató, igazán ez sem tartozik hozzá. Politikai nyomás van a felvásárlásra, ez is ráfizetés. Szent tehén, nehéz hozzányúlni, csak a ciklus elején lehet megoldani.
Kékessy Dezső: Sárazsadányhoz közel van a Kincsem-kastély, szép hely, ezt kéne megvenni.
Szász I. Attila: Nincs víz az edények mosásához. A kastélyt eladták, utánanézek.
Kékessy Dezső: A borfeldolgozót ki kell vinni a városon kívülre. Székház kell a cégnek Tokajban.
Szász I. Attila: Nagyon egyetértek ezzel!
Kékessy Dezső: Majer (Majer János, Tokaj akkori polgármestere – R. A.) tud nekünk segíteni, ehhez is politikai döntés kell, minket ismernek, ezért „paravánvásárlás” kell. Én az esetleges vásárlásokat egy külföldi jogi személy nevén akarom bonyolítani. Tokaj Bethlen Gábor u. 5. lenne a megfelelő.
Szász I. Attila: ÁPV Rt.-tulajdon, ötmillió a könyv szerinti érték. Hegedűs (a Tokaj Kereskedőház Rt. akkori vezérigazgatója – R. A.) a kereskedőháznak szeretné megszerezni.
Kékessy Dezső: Kell az a ház!
Orbán Viktor: Mikor csináljuk a borászatot, mennyibe kerül, ki építi? Ezt a választások előtt nem lehet megcsinálni. A borkutatót nem lehet külön kihozni, óriási botrány lenne belőle. Ha szétszedjük az egészet, akkor ki lehet hozni a kutatót. 2002 után lesz aktuális.
A dialógusból kiderül, hogy Orbán Viktor bízott a 2002-es választás megnyerésében, mondván, csak ezt követően, a ciklus elején van lehetőség hozzányúlni a szent tehénnek becézett, szőlővásárlásra használt, veszteséges Tokaj Kereskedőházhoz, valamint a hozzá tartozó műemléki borkutatóhoz. A privatizáció a kormányváltás miatt nem sikerült, de a Kékessy Dezső által kiszemelt, Tokaj belvárosában lévő egykori Áfész-központ épületének megszerzése összejött. Mivel jelentős hegyaljai borászatok is szemet vetettek a műemlék ingatlanra, ezért valóban szükség volt egy kis „paravánozásra”, hogy Kékessyék tulajdonába kerüljön. Ezt úgy oldották meg, hogy a Bethlen Gábor utca 5. szám alatti ingatlant nyomott áron apportálta az ÁPV Rt. az egyik saját cégébe, a Belvárosi Irodaház Kft.-be, amely úgy értékesítette könyv szerinti nyereséggel, hogy nem verte nagydobra az eladási szándékát. Az épületben jelenleg a kényszertörlés alatt álló Tokaj Comp Kft. van bejegyezve, amelynek többségi tulajdonosa a Kékessyék által jegyzett Tokaj Mercatus Kft. A cég ügyvezetője pedig az a – nem taggyűlési – jegyzőkönyvekben szereplő Hegedűs Zoltán, aki az első Orbán-kormány idején az állami Tokaj Kereskedőházat vezette. A cégiratok szerint a vállalkozás ellen az adóhatóság hátralékkezelési osztálya idén áprilisban végrehajtást rendelt el, amely jelenleg is hatályban van.
