Hajnal Miklós: Azzal lehet legyőzni a Fideszt 2022-ben, ha eredményeket mutat fel, és nem egymásra lövöldözik az ellenzék

– Szőnyi Attila és Somodi Klára képviselők nem részletezték, hogy pontosan miért is hátráltak ki a pesterzsébeti ellenzéki együttműködéséből. A párt helyi közleménye azt sugallta, hogy a kerületi bizottsági pozícióik és más önkormányzati helyek felosztásában voltak számukra vállalhatatlan dolgok.

– Pesterzsébeten egy hosszadalmas folyamat volt már a választások előtt is a képviselőjelöltek és kerületeik felosztása, hogy melyik ellenzéki pártnak hány körzete lesz. Bár néhány településen és fővárosi kerületben már a választások előtt volt szó róla, hogy ki milyen szerepet vállalhat, ez a legtöbb helyen, így Pesterzsébeten is csak a választások után indult meg érdemben. Hozzáteszem, mikor pártok szövetségben indulnak, a közügyek alakításának természetes velejárója, hogy egyeztetnek, akár vitáznak arról, hogy ki milyen ügyekért lesz felelős. Pesterzsébeten is a győzelem következményeként ez most bizonyos szemszögből egy luxusprobléma az ellenzéknek, amit viszont néhány héten belül meg kellett beszélni. Törekedtünk, hogy sértetlenül jöjjünk ki belőle.

– Kicsit úgy tűnik, hogy a politikai rutin az MSZP és a DK mellett volt, mikor felosztották a helyeket.

– Ha a múltbeli koalíciókat nézzük, az egykori SZDSZ-szel szemben a szocialisták sokkal dominánsabb szerepben voltak, a mai politikai erőviszonyok azt már nem engedik meg, különösen a Momentummal szemben. Van alkupozíciójuk, de már messze nem olyan erős. Településenként, fővárosi kerületenként eltérő, hogy melyik párton múlik a közgyűlési többség. Ez rá is kényszeríti a szocialistákat, illetve a teljes ellenzéket is arra, hogy megtanuljon együttműködni.

Fotó: Hajnal Miklós/Facebook

– Az alkuban minden fél kap valamit. A Momentum a kerületben viszont a kihátrálással bizottsági és tanácsnoki pozíciót is vesztett.

– Lehet ezt úgy nézni, hogy pozíciókat adtunk fel, de egyúttal küldtünk egy olyan jelzést mindenkinek, hogy ha más kerületben is bármifajta nem vállalható politizálást látunk, akkor az ellen fel fogunk lépni. Pesterzsébeten képviselőink számára az utolsó csepp a pohárban a baloldal 20 százalékos képviselői fizetésemelésre tett utolsó pillanatos előterjesztése volt. A bizottsági pozíciók feladása mellett azért el kell mondanom, hogy Somodi Klárát sem kell félteni a jövőben, évtizedes képviselői tapasztalata van.

– Stratégiailag nem lett volna hasznosabb elfogadni pozíciókat, hogy nagyobb befolyást és felügyeletet tudjon gyakorolni a Momentum a kerületi vezetésre? Pozíciókból is lehet kritikát megfogalmazni, viszont nehezebb félreállítani is a képviselőket, ha úgy hozza a sors.

– Remélem, hogy általánosan nem lesz szükség ilyen politikai eszközökre, mert ez már azt feltételezné, hogy bármifajta visszaélés történik a kerületi vezetésben, ami ellen fel kellene lépnünk. Mi úgy látjuk, hogy egy önkormányzati képviselő önmagában is sokra képes, ha csak az iratbetekintési jogot nézzük akár. Bár fontos szempont az is, hogy a legfontosabb bizottságokban ott legyenek a képviselőink a jövőben, de csak azért ne vállaljon egy képviselő bizottsági munkát, hogy felügyeljen egy területet. Nézetem szerint mindenki lehetőleg olyan bizottságban dolgozzon, ahol a szakértelmével hozzá is tud járulni a kerületi ügyekhez.

– A választásokat hogyan értékeli kampányfőnöki szemmel?

– Közel 130 képviselője lett a Momentumnak az önkormányzati választásokon, ami felülmúlta a várakozásainkat. Összehasonlítva, az LMP 2014-es önkormányzati eredményével, ők akkor 40 helyet értek el. A pártunk egyébként 80 képviselő bejutását már sikernek könyvelte volna el. Azonban sokkal fontosabb, hogy a pártnak az önkormányzati képviselők munkába állásával át kell állni arra a belső működésre, hogy sokkal szélesebb körben kell politikai döntéseket hoznunk, állást foglalnunk. El kell fogadnunk, hogy az egyes településeken helyet foglaló képviselőnk helyi döntéseit nehezebb nyomon követni, bíznunk kell abban, hogy a párt értékeinek megfelelően működik mindenki belső iránytűje.

– Egyre több arca lesz a pártnak, a választók részletesebb képet kapnak majd a Momentum működéséről, és hogy milyen minőségben dolgoznak. Az eredményváró rendezvényen azt lehetett tapasztalni, hogy sok jelölt maga is meglepődött, hogy megnyerte körzetét. Volt, aki hangosan feltette a kérdést, hogy “Úr Isten, mit fogok én csinálni?”. Nagy a felelősség.

– Országos szempontból nagy pozitívumnak tartom azt is, hogy még ahol nem is nyertek jelöltjeink, ott is vitték a párt hírét, ami megmutatkozott a megyei listás eredményekben is. Ha hasonlóan több településen meg tudunk jelenni, a Momentum 20-30 százalékos párttá tud fejlődni.

De nem fogok köntörfalazni a győztes képviselők kapcsán: a Momentum erőssége, amit sokan a gyengeségének is tartanak, hogy legtöbbünknek még nincsen politikai vagy közigazgatási tapasztalata.

Soproni Tamás, a VI. kerület új polgármestere egy fordítóirodát vezetett, az újpesti Déri Tibor pedig környezetvédelmi mérnöki végzettséggel középvezető volt egy cégnél. Az első negyedévben valószínűleg nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akik jól ismerik a helyi működési szabályzatokat, de a jelöltjeink jó képességűek, ezek a dolgok pedig tanulhatók. A polgármestereinknél biztosan nincs azzal probléma, hogy ne tudnák, hogy mire vállalkoztak. A megválasztott képviselőinknek pedig rögtön egy héttel a választások után tartottunk egy több napos továbbképzést, ahol az előttük álló munka szélesebb összetettségére készültek fel. Megjegyzem, a következő fél évben még nem fog rögtön látszódni, hogyan dolgozik az ellenzék, először fel kell állítanunk egy teljesen új rendszert.

– A választási törvény egy kétpólusú politikára van szabva, de az ellenzéki pártok között nem szűnik meg a verseny a következő években, miközben kényszerből együtt is kell működjenek. A bizalom, az együttműködés és a politikai vetélkedés hogyan férhet meg egymással?

– Az ellenzéknek várhatóan 2022-ben is együtt kell működnie, ez a választási rendszer szükségszerűsége. A pártok közötti erőviszonyok meghatározzák, hogy ki hol indíthat jelölteket, tehát a verseny biztosan folytatódik. A legutóbbi választásokon a választói bizalmat meghatározta, hogy melyik párt szállt szembe kellő keménységgel a Fidesszel, illetve hogy a politikai baklövésekkel kinek a renoméja romlott. Ez a következő három évben kiegészül azzal a szemponttal, hogy melyik pártok kormányoztak jól az önkormányzatokban. Az ellenzéki együttműködés tehát egy hosszú távú munka, az egymásra utaltság miatt pedig az nem fog beleférni, hogy ezek a pártok egymást mocskolják, aláássák az egymás iránti bizalmat vagy rossz szándékkal informálódjanak egymásról.

– Ez a szövetség erre az önkormányzati eredményre volt képes, de a jövőben a Fideszt akarják leváltani a kormányról. Hogyan tovább?

– A következő fél évben kialakulnak a helyi politizálás új keretei, a közös munkából pedig minél több eredményt kell felmutatni, én ezt várom majd a Momentum képviselőitől és polgármestereitől.

Azzal lehet legyőzni a Fideszt, ha fel tudjuk mutatni, hogy Magyarország a mi irányításunkkal jobban fejlődik.

Bár az államkassza kulcsa továbbra is a Fidesz-kormánynál lesz, ami korlátozza a lehetőségeket, igenis sok eredményt el lehet érni. Nem szabad úgy nekifutni 2022-nek, hogy az ellenzéki pártok csak egymásra lövöldöznek, és arról szól az ellenzéki közbeszéd, hogy melyik párt a legkisebb rossz, mert ezzel megágyazunk a Fidesz negatív kampányának is.

 

Fotó: Szigetváry Zsolt

– Számos önkormányzatnál felmondtak a fideszes városvezetés által egykor felvett alkalmazottak, mint ahogy az Újpesten is történt. A Momentumnak van elég embere a nagy bizalmat igénylő pozíciókra, vagy a többi ellenzéki pártra van utalva?

– Érezzük ezt munkaerőhiányt, mind lojalitás, mind hozzáértés szempontjából. Utóbbit az magyarázza, hogy nagyon alacsonyak az önkormányzati fizetések, vagyis a rátermett emberek, még ha az ellenzék vagy a Momentum ügyével szimpatizálnak is, nem tolonganak a lehetőségért. Abban bízom, hogy lesz néhány ember, aki áldozatot tud hozni hosszútávú célokért, hogy közigazgatási tapasztalatot szerezzen, amit például egy későbbi kormányzásban kamatoztathat. Megjegyzem, az összes komoly kompetenciát igényló pozíciót kizárólag pályáztatás útján kell feltölteni.

– Tartanak az önkormányzatokban maradt fideszes informátoroktól?

– Nyilvánvalóan bizalmi tisztségekre igyekszünk bizalmi embert találni. Ez természetes, senki nem akarja, hogy ottmaradjon egy ember a Fidesztől, aki aztán jelentéseket írogat.

– A Fidesz mindent megtesz majd, hogy a pártok közötti ellentéteket elmélyítse. Ha egy szocialista vagy egy DK ellenzéki politikus korrupciós botrányba keveredik, az ráéghet a teljes szövetségre, így a Momentumra is. Mennyire kifizetődő az, hogy vállaltan az ellenzék korrupcióellenes lelkiismerete szeretne lenni a Momentum?

– Ezek a megbontási kísérletek már megkezdődtek a fideszes oldalról, hogy elültessék azt a gondolatot, hogy az ellenzék nem tud együttműködni. Szerencsére ebben egyelőre kudarcot vallottak, mert a választók látják, hogy csak néhány helyen van vita a pártok között, de azok is eddig általában megegyezéssel zárultak. Ha mégis lesznek botrányos, korrupciógyanús emberek, akkor a Momentumnak a leghatározottabban el kell ítélni ezeket és ki kell kényszeríteni a távozásukat az ellenzéki politikából. A kispesti Lackner-ügy egy fájó pont, mert hiába ítélte el a teljes ellenzéki közösség és az MSZP is megfosztotta tagságától, a képviselő nem hajlandó visszaadni mandátumát. Ezért is kell arra törekedni, hogy a pártokban egy előzetes kontroll legyen, mikor valakit pozícióba emel.

A Momentum azon dolgozik, hogy érvényre juttassa azt a választói igényt, hogy az ellenzék más pártjaiban megtörténjen a megtisztulás.

– Be tudja ezt tartatni a Momentum a többi párttal?

– A múltunkra tekintettel csak mi tudjuk. Mi tudjuk hitelesen képviselni az ellenzékben ezt, és ez nem egy “rossz zsaru” szerep.

– A 2022-es kampányra továbbra is anyagi nehézségei lehetnek az ellenzéknek, a Momentum sem volt egy bő költségvetésű párt. Azonban most, hogy több önkormányzati pozíciót szerzett az ellenzék, lehet-e arra számítani, hogy ezeket használva töltik fel a kasszát a kampányra?

– Egyértelműen nem arról van szó, hogy a közpénzeket valami visszaosztással a pártokhoz csatornázzuk. A Momentum is annyit tehet, hogy azoktól a politikusaitól, akiket a párt képviselői helyhez segített, egyfajta pártadó jellegű hozzájárulást kérjen. A mi esetünkben a képviselők a munkájukkal kiérdemelt jövedelmükből 10 százalékot ajánlanak fel a pártnak. Lássuk be, ez nem tetemes összeg: 130 képviselőtől, illetve néhány polgármestertől havi szinten nagyjából 2,5 millió forint folyhat be. Összehasonlításképp: az európai parlamenti választási kampányra 50 millió forint körüli összeget költött a Momentum, az önkormányzati kampány közel 100 millió forint volt. Ezeket a pártoló tagok, szimpatizánsok adományai nélkül nem tudtunk volna fizetni. Ezek mellett eltörpülnek a képviselők befizetései, de ez a pénz ráadásul nem is pusztán kampánycélú, hanem irodákat és egyéb működési költségeket is fedezünk belőle. Ebből kell növekednünk. Az országgyűlési kampány mindig a legdrágább, de ha marad a jelenlegi állami kampánytámogatási rendszer, akkor az ellenzéki pártoknak várhatóan a kampányköltésekben is együtt kell működniük valamilyen módon.

– Mi fog történni azokkal a közérdekű adatigénylésekkel, amiket újságírók és más magánszemélyek indítottak az egykor fideszes önkormányzatoknál? Sok esetben bíróságra kellett eddig is menni, túlnyomó részben pedig a kért adatokat, szerződéseket, költségelszámolásokat ki kellett adni az ítéletek szerint, de sok a folyamatban lévő ügy.

– Jelenleg még nincs pontos ismeretünk arról, hogy ezek a közérdekű adatokat milyen mértékben tartották vissza a fideszes önkormányzatok. Mérlegelni kell az egyes igényléseket, de ahhoz fogjuk magunkat tartani, hogy ami nem hivatali titok, akkor azokat az információkat ki fogjuk adni. A jövőben pedig a nagyobb átláthatóságra vonatkozó, most elfogadásra váró irányelvek szerint automatikusan közzé fogunk tenni eddig rejtegetett adatokat és dokumentumokat.