Hadszíntérré változott a déli határ

A 24.hu munkatársai riportot készítettek az összeomlott déli határvédelem közelében, Ásotthalmon. Ott tartózkodásuk alatt tanúi voltak egy összecsapásnak a rendőrök és a határsértők között. Közben őket is megtámadtak.

2023. október 9., 13:39

Szerző: 168

Ásotthalomra látogatott Balavány György és Mohos Márton, mivel azt hallották, ezen a szakaszon „a határvédelem összeomlott”. Elsőként a falu polgármesterével, Papp Renátával találkoznak. Papp függetlenként indult, de a helyiek szerint Torockai embere. Torockai László, a Mi Hazánk színeiben több mint tíz éven át vezette vaskézzel a települést – ismerteti a 24.hu.

„Most újra olyan nagy létszámú csoportok jelentek meg a határon, mint a múlt évtized közepén, a migrációs válság kezdetekor, csak közben sokkal szervezettebb lett az embercsempészet” – közölte Papp, hozzátéve, hogy rendőrségi gyűjtőpontra viszik az elfogott illegális határátlépőket, akiket majd autóbusszal visznek vissza Szerbiába. Papp szerint volt, amikor több száz fő várakozott a gyűjtőponton rendőrségi biztosítással.

A csempészek többnyire lopott vagy bérelt kocsikkal közlekednek, amelyeket elfogásuk esetén hátrahagynak. Ha megtalálják a tulajdonost, érte jönnek, de jelenleg a polgármester szerint több, mint harminc gazdátlan autóroncs hever Ásotthalom területén. Erre kialakult egy új bűnözési forma: a járműveket alkatrészeikre bontva szétlopják, a hátrahagyott roncs eltakarítása is az önkormányzatra hárulna, csakhogy nincs rá elég pénz.

Az ősz és az iskolakezdés fokozta a lakosságra nehezedő nyomást, a lakosság fele csaknem kétezer ember a környékbeli tanyákon, az illegális bevándorlók vonulási sávjában él. A helyiek féltik a gyalog iskolába járó gyerekeiket a polgármester meglátásában. Bár nem támadtak a bevándorlók gyerekekre, ha út közben találkozik egy gyerek egy csapat idegennel, megijednek. Illetve a csempészautók sem a biztonságos közlekedésről híresek. Olyan is történt, hogy a csempészautó beleütközött egy helyi lakos autójába és felborította, azonban komolyabb sérülés nem lett az esetből.

A bevándorlók leginkább segítséget kérni merészkednek be egy-egy udvarra, van, hogy a telefojukat szeretnék tölteni, vizet kérnek vagy orvosi segítségre van szükségük. A portál úgy tudja, korábban kurdok jöttek, jellemzően fiatal férfiak, most leginkább szírek és afgánok, köztük több nő és gyermek.

Papp azt is elmondta, a határmenti települések lakói gyakran hallanak sorozatlövéseket, a kerítés melletti gátsornál lövedékeket találnak. A polgármester úgy tudja, a határ túloldalán, az erdőben több táskányi fegyver került elő bunkerekből, amiket az embercsempészek maguknak építettek.

Szerinte a határvédelemben szolgálók megteszik, ami tőlük telik, de kevesen vannak. A határkerítés a jelenlegi formájában már nem tudja betölteni a szerepét. A lakosság bejelentést tesz, de nem történik intézkedés. Tavaly elkezdték regisztrálni a mezőgazdasági károkat, de egyelőre nem kaptak semmilyen kártérítést.

„A másik nagy teher az itt maradó kommunális hulladék; hálózsákok, eldobált és erősen szennyezett ruházat, táskák rothadó szerves anyagokkal és gyógyszerekkel, hadd ne részletezzem tovább. Több alkalommal szerveztünk hulladékgyűjtő akciókat, de ez sziszifuszi küzdelem, hiszen mindig újabb kupacok keletkeznek; az elmúlt években összesen több százezer ember vonult át rajtunk, és mindenki itt dobálja el a szemetét” – mondta el a polgármester.

Papp szerint a lakosság leginkább fél az érkezőktől. Sosem tudják, milyen szándékkal érkeznek, lehet-e náluk fegyver. De együttérzésre is van példa.

Két rendőr és egy határvadász elmondta, tehetetlenek. A kerítésen könnyű átjutni, és nem tudnak mindenhol ott lenni. Azt is elmondják, hogy nincs bennük harag az érkezőkkel szemben, csupán az érdekeik ellentétesek, az ő munkájuk az, hogy ne engedjék be őket.

Két arra elhaladó személy elmondja, hogy hallják a bevándorlókat, de szerintük ők is minél előbb el szeretnének menni innen. Nem ártanak senkinek. Azt is elmondták, szerintük a lakosság azért fél, „mert nézi a híradót meg a politikai propagandát, hogy micsoda veszélyt okoznak ezek a szerencsétlen emberek. Már a gyerekek fejét is ezzel tömik. Ez a kerítés szégyen, az embertelenségről szól” – egészíti ki.

„Még évekkel ezelőtt beengedtem egy afgán fiút, éhes volt, szomjas, a lányom adott neki kaját és vizet, talán tizenhat éves lehetett, aranyos kölyök volt. De már agresszívek. Valamelyik nap arra kelek, hogy megint lövöldözés van. Olvassa az ember a híreket, és rázza a hideg. Hát mi lesz itt? Úgy mondják, hogy a szíriaiak, meg az afgánok lövöldöznek egymásra. Rendőrre is támadnak, a rendőrkocsi úgy járkál itt, hogy rács van körbe az ablakán. Javasoltam a rendőrnek, hogy vezessenek áramot a kerítésbe, de azt mondja, nem jó, mert le tudják szigetelni. Nappal többnyire nem látjuk őket, bár a múltkor kimentem labdázni az unokámmal az erdőbe, hát ott futottak át a tisztáson. Szóval most már körbekerítettük rendesen a tanyát, mert eddig csak egy kis fakerítésünk volt, azt simán átlépik. Az egyik be akart jönni nemrég, a lányom ordított rá, akkor húzta vissza a lábát. Remélem, ezen nem jön át, mert leütöm, esküszöm. Föl vagyok fegyverkezve, van itt minden, gyúródeszka, nyújtófa, aztán adj neki – mondta el egy ott lakó.

Nagy Sándor mezőőrrel mennek ki a határkerítéshez. Amikor ideköltözött, azonnal jelentkezett Toroczkai Lászlónál, hogy segíteni szeretne fenntartani a rendet. Szeretné, ha élénkebb volna az együttműködés és információáramlás a rendőrség és a mezőőrség közt, és nehezményezi, hogy – mint véli – a hatóságok fontos dolgokat hallgatnak el.

„A majom, aki kiugrik a kocsiból és elszalad, vagyis a sofőr, na ő a huszadik senki, felejtsd el. Ő kapja a legkevesebb pénzt, de ő kockáztat legtöbbet. Az igazi csempész nem viszi a bőrét a vásárra, a háttérből intézkedik, szervezi a logisztikát, telefonál, neki viszik a begyűjtött lóvét”

– osztja meg gondolatait Nagy.

Elmondja, hogy a rendszerben fontos szereplő a „sétáltató” – csoportonként legalább kettő van belőle – ők tudják, hol van kivágva a kerítés és beengedik az embereket a megbeszélt időpontban. „Egy ember a legutolsó információm szerint hétszáz euró. A rendőrök szerint kábé kétszáz átjut ezen a területen naponta, szerintem meg kábé ezer. Egy Ford Tranzitba simán beszuszakolsz huszonöt embert” – közölte a mezőőr. Hozzátéve, hogy általában a szervezők is pakisztániak vagy afgánok.

„Iszonyat, ami itt megy, és én ezt rohadtul nem akarom. Biztonságban akarok élni a családommal. És amelyik mocskos köcsög az én gyerekeimet, meg az otthonomat veszélyezteti, az megnézheti magát, mert kinyírom a gecibe. Itt menj le jobbra. Valamelyik nap Ásotthalom külterületén, a Rúzsa-fánál, az 55-ös úton volt összecsapás megint. Fényes nappal. Ajtócsapkodás, fékcsikorgás, lövöldözés” – mondja Nagy.

Azt is elmondja, a határkerítésen jókora nyílás van, amelyet nem hoz helyre senki. Visszahegeszteni fél óra, átvágni két perc. Ez azt jelenti, hogy lépéselőnyben vannak az érkezők. Nagy Sándor szerint Google-térképen is lehet látni, a migránsfolyosókat.

Ekkor kiderült, hogy őket is megdobálhatják kővel, Nagy Sándor tanácsa: „ha dzsihád van, húzódjatok a kerítés tövére, akkor nem találnak el”. Elmondja azt is, az afgánoknál a kő harci eszköz. Az újságírók több lyukat is látnak a kerítéseken, de van, hogy csak lefedik a tetéjén lévő szögesdrótot, és könnyű alumíniumlétrákkal jönnek, néhány perc alatt akár több tucatnyian is átjutnak a határsávon.

„Hát itt ma csikágó lesz”, közli velük az egyik rendőr, akivel a kerítésnél találkoztak. Elmondták, hogy úgy tudják, arra tart egy csapat. Kicsit később meg is pillanatanak valakit tizenöt méterről, rájuk is köszön, majd elmegy. Valamennyi várakozás után a két újságíró és a mezőőr is visszafordul, de hamarosan szemtanúi lettek egy határátlépési műveletnek. Megszólalt a hangosbemondó, zörgött a kerítés, záporoztak a kövek, az autó és a kerítés között bújtak el az újságírók, de így is eltalálták őket.

Ekkor három rendőrautó érkezett, három pajzsos közeg. Felfogták a kő- és földzáport, közben kiabáltak: „Kutya! Kutya! Juszuf, a kurva anyádat, te faszszopó!” A kerítés tetején dobálózó és arabul üvöltöző férfiakon kívül – egyikük néha lemászik telefonálni. Azonban senki sem tudja, hányan lehetnek a bozótban.

A mezőőr is ordított, mire az egyik férfi magasra kihúzza magát a lámpa fényében, erősen rájuk néz, a torkához teszi a kezét és nyiszáló mozdulatot tesz. Aztán elkezdenek jó méteres, másfél méteres husángokat bedobálni a műveleti területre, és még egy létra a magasba emelkedik. Az egyik újságíró már nagyon menne, de a fotós még visszatartja. Nagy Sándor szóváltásba keveredik az érkezőkkel, akik ezúttal szavakkal próbáltak meg hatni rájuk. Közben egy husánggal eltalálták az autójukat, ekkor menekülőre fogták a 24.hu munkatársai és a mezőőr, aki bejelentést is tett az 112-es segélykérőn.

Nagy Sándor szerint ez egy elterelő művelet volt, magukra irányítják a figyelmet, visszahúzódnak és valahol máshol hatvanan átmennek. Ezért jöttek a rendőrök és húztak is el.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Luis ACOSTA / AFP)