„Ha valaki keresztényként politizál, az egyéni életében kell megfelelnie ezeknek a normáknak” – üzente Fabiny Tamás az Orbán-kormánynak

Ha valaki keresztényként politizál, az egyéni életében kell megfelelnie ezeknek a normáknak – hívta fel a figyelmet Fabiny Tamás, az Északkeleti Egyházmegye evangélikus püspöke abban az interjúban, amelyet a Magyar Nemzet készített vele az 500 éves reformáció alkalmából.  Az evangélikus püspök az Orbán-kormány önjelölt keresztényiségéről kapott kérdésre válaszolt így. Elmondta, hogy ki tud állni a jó családpolitikáért vagy az üldözött közel-keleti keresztények megsegítéséért, amikor viszont kritizál, azt az  „érted haragszom, nem ellened” jegyében teszi. „Nem kell egy egyházi megnyilatkozásnak politikai mezőben megjelennie” – vélte, hozzáfűzve, állandóan küzd azzal, hogy a kormányzati vagy ellenzéki oldalra sorolják be.

Ezt Fabinynek mostanában nehéz kivédenie, az  evangélikus püspök nemrég ugyanis Beer Miklós váci katolikus püspökkel az oldalán állt ki a menekültekért. A videóüzenet után őt érő támadásokról az interjúban úgy nyilatkozott, remélte, hogy az egyházban azért más a stílus, azt pedig furcsállja, hogy ebben a közegben sem értik, hogy nem a nyakló nélküli bevándorlást akarja.

„Az egyes emberen segíteni kell. Koordinációval persze, ujjlenyomattal, regisztrációval, de az nagyon szomorú, hogy ezt követően azokat sem tudjuk fogadni, akik bizonyíthatóan éhínség, terror, nyomor, klímaváltozás elől jönnek. (...)  Aki bajban van, azt fogadnunk kell, legyen keresztény vagy nem keresztény”

– mondta erről. A kérdésre, hogy kisebbségben érzi-e magát az egyházon belül, úgy válaszolt, a politikai propaganda szempontjából ez talán így van, de nem mindig a mennyiség számít. Szerinte sok jó szándékú ember van, és őket a pozitív példával meg is lehet győzni.

Fabinyt a Magyar Nemzet megkérdezte a Soros-plakátokról is. Ennek kapcsán egyrészt elmesélte, hogy az egyik barátja néha egy gyengén látó idős asszonynak olvas fel a Bibliából, a matróna pedig egyszer tett egy megjegyzést, hogy tudja, keresztyén ember nem gyűlölködhet, de ő megbeszéltem a dolgot a Jóistennel, és egy esetben felmentést adott neki, így „ezt a Sorost” gyűlölheti, másrészt úgy vélte, hogy nem szorulhatunk rá olyan eszközökre, mint a félelemmel vagy az ellenségképpel való riogatás. Szeretne érdemi párbeszédet a politikusok és az egyházi vezetők között, és készen is áll rá, főleg ami Észak-Magyarországot illeti.  „Mert valóban nagyon sok időt töltök ezekben a régiókban. 

A legszomorúbb tapasztalat az elnéptelenedés. Az üres, gazdátlanul hagyott házak látványa döbbenetes. A másik az elvágyódás – a tényleges elköltözés reményének lehetősége nélkül persze. Legalább Magyarországon belül nyugatabbra akarnak menni, és ha ez sikerül, az ország keleti fele teljesen kiüresedik. Az egymás iránti stílus, a feszültség rossz levezetése a »ha nekem rossz, másnak is legyen az!«, a »ha engem megvert az élet, én is belerúgok a másikba, hogy neki is fájjon«.

Az efféle eltávolodás a tisztes nyomorúságtól, és helyette az egymás elleni acsarkodás az egyik legrosszabb tapasztalatom. Mi azért ott vagyunk, még ilyen körülmények között is. Ha el is ment a tanár, az orvos, az állatorvos, próbáljuk még tartani ezeket a végvárakat, és mindent megteszünk, hogy a lelkész helyben maradjon” – mondta.