Ha meghosszabbítják Paks I. üzemidejét, elveszhet Paks II. EU-s engedélye

A magyar parlament 2022. december 8-án elfogadott határozatában az szerepelt, hogy Paks I élettartamát akár 20 évvel is meg lehetne hosszabbítani, ám az Európai Bizottság Paks II-re kiadott építési engedélye erőteljesen azon alapult, hogy 2037-ig végleg leáll Paks I összes blokkja, és a leállítási folyamat alatt kieső energiakapacitást Paks II új blokkjai hivatottak pótolni. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a bizottság engedélye érvényét vesztheti.

2023. január 18., 12:13

Szerző:

A 444.hu számolt be arról, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője egy frissen benyújtott írásbeli kérdés formájában rámutatott egy olyan fontos jogi ellentmondásra, amely a kormány paksi terveit érinti. Tóth arról kérdezte Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogyan tervezi a kormány Paks I. üzemidejének meghosszabbítását és Paks II megépítését egyszerre – az Európai Bizottság ugyanis csak úgy adta meg az engedélyt Paks II megépítésére és üzembe helyezésére, ha 2037-re Paks I összes blokkja végleg leáll. 

A magyar és az orosz kormány 2014-es megegyezése után, mely szerint orosz állami hitelből az orosz állami Roszatom új atomerőműveket épít Paksra, az Európai Bizottság engedélyére is szükség volt. A Bizottság több szempont szerint is ellenőrizte a terveket. Legtovább azt vizsgálták, hogy nem számít-e tiltott állami támogatásnak a beruházás finanszírozása, de végül – néhány fontos kikötéssel – 2017-ben hozzájárultak az építkezéshez. 

„Az állami támogatást részben azért fogadta el a Bizottság, mert a magyar kormány előadta, hogy Paks I. négy blokkjának üzemideje 2032 és 2037 között lejár, azokat egymás után be kell majd zárni, és új atomerőművek nélkül áram nélkül maradna Magyarország, ekkora kiesést másként nem lehet pótolni. Az érvelést a Bizottság méltányolta” 

– részletezi a 444.hu.

Az az állítás, hogy a Paks II a Paks I blokkjainak 2037. végéig történő fokozatos leállításából keletkező kapacitásveszteséget hivatott kompenzálni, többször szerepel a Bizottság által kiadott dokumentumban, és mindannyiszor azt is jelzik, hogy a magyarok azt mondták, a '30-as években örökre kikapcsolják Paks I-et. 

2022. december 8-án a magyar azonban parlament elfogadott egy határozatot, amelyben tudomásul vették, hogy a magyar kormány kivizsgáltatja, hogy esetleg meg lehet-e hosszabbítani Paks I élettartamát, akár 20 évvel is. Ha azonban Paks I csak 2057-ben áll le végleg, úgy a magyar kormánynak valószínűleg újra meg kell győznie a Bizottságot az engedély kiadásáról, ami ismét három évet is igénybe vehet. A 444.hu azt a következtetést vonja le, hogy Paks II első blokkjainak 2025-re és 2026-ra tervezett indulása már biztosan nem történik meg. A cikk írásáig Tóth Bertalan még nem kapott választ.

(Kiemelt képünk: Teherautók és kotrógépek dolgoznak a Paksi Atomerőmű területén az új Paks II. építési munkálatainak előkészítésén 2022. szeptember 10-én. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)

 

A kormány két hetet adott az üzemanyag-kereskedőknek, hogy a régiós országokhoz igazítsák az áraikat. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke szerint nem mindegy, hogy a KSH mely környező államok árait fogja alapul venni.

Dobrev Klára szerint megtámadták a közös listára és a közös főpolgármesternek ajánlásokat gyűjtő aktivistákat, amellyel a hatalom egyértelműen jelezte, hogy a végnapjait éli. Orbán Viktor mindeközben meglehetősen máshogy gondolkodik a kormánypártokról, szerinte ugyanis a közelgő választások egyértelmű esélyese a Fidesz-KDNP.

Hadházy Ákos betekintést kért és kapott a Diákhitel Központ néhány, még Magyar Péter idején megkötött szerződésbe. Az erről szóló posztjában az országgyűlési képviselő kifejtette, az általa látott iratok tartalma felvethetik a büntetőjogi felelősség kérdését, ugyanakkor nem minden információt osztottak meg vele. Magyar Péter külön Facebook-bejegyzésben reagált Hadházy vádjaira.

Visszatér a jellemzően napos, száraz, kora nyárias időjárás április utolsó hétvégéjén; a hőmérséklet csúcsértéke vasárnap már 25 Celsius-fok körül alakul, de a szél sokfelé lesz élénk - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján április 15. és 21. között 9200-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön közzétett jelentésében. Akut légúti fertőzéssel 132 800 ember kereste fel orvosát. A tájékoztatás szerint az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók 31,6 százaléka gyerek, 33,5 százaléka 15-34 éves, 24,4 százaléka 35-59 éves, míg 10,5 százaléka a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.