Gyurcsány: Hazudni fog a kormány
Az alkotmányozásról ír tegnapi blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint a Fidesz hamarosan előrukkol azzal, hogy a Velencei Bizottság elégedett a magyar alkotmányozással. Márpedig – írja – ő tudja, hogy ez nem egészen így van.
„Kevesen képesek arra a magyar politikában, amire a Fidesz: átírni a valóságot.” – így kezdi Gyurcsány a bejegyzését. Hogy illusztrálja, nem új jelenség ez, feleleveníti a tokaji ügyet. Emlékeztet: az előző Orbán-kormány idején súlyos gyanú merült fel, miszerint a miniszterelnök saját tokaji érdekeltségeihez irányított pályázati pénzeket.
„Egy idő után mégsem erről folyt a vita, hanem arról az egyébként lényegtelen részletről, hogy az inkriminált kijelentéseket Orbán Viktor hivatalos társasági taggyűlésen vagy egy nem hivatalos beszélgetésen tette-e.” – folytatja, majd emlékeztet: a történet annyival lezárult, hogy a Fidesz bírósági papírt lengetett arról, hogy márpedig nem is volt hivatalos taggyűlés. Ezért Orbán Viktor részéről lezártnak tekintette az ügyet.
Gyurcsány szerint ez a történet kísértetiesen emlékeztet arra, ami ma az alkotmányozás körül folyik. Patthelyzet alakult ki ugyanis a volt miniszterelnök szerint: a Fidesznek nem maradt szövetségese. Sem Sólyom László volt köztársasági elnök, sem Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök nem lát égető szükséget az alkotmányozásra. A demokratikus ellenzéki pártok, az MSZP és az LMP pedig egyenesen bojkottálják a „nemzeti alkotmányozó ülést.” Gyurcsány szerint megkérdőjeleződött az alkotmányozás belső politikai és szakmai legitimációja.
Ezért – ahogy a miniszterelnök fogalmaz – a tokaji trükkhöz fordult a kormány. Külföldről keres támogatót, de „egyenesen ez sem megy”.
„A kormány pár hónapja - saját elhatározásából - a Velencei Bizottsághoz fordult, hogy mondjon véleményt a készülő új alkotmányról. De legyünk pontosak! A kormány nem az egész alkotmányozási folyamat megítélését kérte a tekintélyes nemzetközi testülettől, pusztán három konkrét kérdést tett fel a Bizottságnak. A kérdések nem érdektelenek, de az alkotmányozásról folyó itthoni vitákban nem elsőrendűen fontosak.” – fejti ki a tokaji trükk lényegét Gyurcsány. A három kérdés egyébként az EU Alapjogi Chartájáról és az alkotmány viszonyáról, az előzetes normakontrol egyes részletszabályairól, illetve arról szól, hogy ki fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz.
Gyurcsány figyelmeztet: a Velencei Bizottságnak nincs lehetősége arra, hogy a három kérdésen kívül más pontokat is vizsgáljon az alkotmányban. Amúgy megjegyzi, hogy a Bizottság elnöke és néhány tagja nemrégiben rövid látogatásra érkezett Magyarországra. Gyurcsány Ferenccel is tárgyaltak. A tárgyalásról azt írja Gyurcsány:
„Nincs felhatalmazásom arra, hogy a Bizottság tagjainak álláspontjáról helyettük beszéljek. De annyit megtehetek, hogy kijelentem: megbeszélésünkön is egyértelmű volt, hogy a Bizottság mandátuma kizárólag a kormány által feltett kérdésekre vonatkozik. Arra és semmi másra.”
Nem finomkodik a volt miniszterelnök a bejegyzés végkövetkeztetésével:
„ Ezért most szólok: ha a kormány a Velencei Bizottsággal kíván takarózni, és rá hivatkozva akarja velünk elhitetni, hogy tekintélyes nemzetközi támogatásra lelt az alkotmányozásban, akkor a kormány hazudni fog. Ahogy a Fidesz a tokaji ügyben is hazudott.”
