Gyurcsány emeli, Orbán szinten tartja: kampány a nyugdíjasokért

Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak. A kormányfő az idősügyi tanács ülésén azt hangoztatta: a szépkorúaknak is részesülniük kell az ország gyarapodásából, tehát nem elég az infláció mértékével növelni az ellátásokat. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke reagálásában közölte: Gyurcsány Ferencnek nyilván bűntudata van a nyugdíjasokkal szemben.

Orbán Viktor tegnap arról beszélt a nyugdíjasszervezetek, idősügyi tanácsok képviselői előtt, hogy a Fidesz garanciát ad az időseknek arra, hogy akármilyen mély is a válság, a nyugdíjak reálértékét mindig szinten fogják tartani. Bár még korai az állásfoglalás, érdemes beszélni arról, hogy a nyugdíjak megállapításánál a svájci indexálásos módszer helyett más számítási mód is elképzelhető – idézte a pártelnököt a HVG.hu.

A Fidesz és a nyugdíjas- és idősügyi szervezetek szerdán egy hatpontos egyezséget is aláírtak. Ezt Iván László, a Fidesz szakpolitikusa történelmi jelentőségűnek nevezte, mert - mint mondta - ma már nem csak szociális és gazdasági válság, de idősügyi válság is van, s ezen belül megélhetési válság alakult ki az idős emberek körében. A dokumentum megállapítja, hogy a Fidesz álláspontja szerint az idős emberek olyan nyugdíjra jogosultak, amely biztosítja számukra a tisztes megélhetést és a szociális biztonságot.

Ma miniszterelnök kimondatlanul Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a nyugdíjak értékének megőrzésével kapcsolatos nyilatkozatait bírálta a tanács tagjai és újságírók előtt a Parlamentben. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt évben valóban csökkentek a nyugdíjak, ám, mint mondta, előtte kilenc éven át folyamatosan növekedtek.

A kormányfő szerint 1997 óta a nyugdíjpolitikát széles konszenzus jellemezte. Mint mondta, ennek lényege abban állt, hogy "együtt sírunk és együtt nevetünk", tehát az ország gyarapodásából osztoztak a különböző korosztályok.

A kormány meg kívánja védeni a két pillérre épült nyugdíjrendszert és nem kíván változtatni annak lényegén, jelentette ki a kormányfő. Így egyrészt védelmet akarnak nyújtani az inflációval szemben, továbbá adni a többletjövedelmekből is. A kormányfő arról beszélt, hogy aki csak reálérték-megőrzésen alapuló nyugdíjpolitikát akar, az hárommillió embert kizár az ország gazdagodásából. – Aki azt mondja, hogy nem kíván mást adni, mint a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, az egyetlen dologban teremt csak biztonságot; a reménytelenségben. Ez azt jelenti, hogy aki nyugdíjba megy, onnantól kezdve csak abban lehet biztos: élete végéig már nem fog több jutni a közösből - fűzte hozzá.

Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy az 1997-es nyugdíjtörvényt követően konszenzus született abban, hogy a mindenkori januári nyugdíjemelés mértékét az úgynevezett svájci indexálási rendszer szerint - a nettó bérek növekedését és az inflációt 50-50 százalékban figyelembe véve - állapítják meg.

Idén ötszázalékos nyugdíjemelés volt, miután a fogyasztói árak 4,8 százalékos és a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékos növekedésével számoltak - mondta az államtitkár. Mint elmondta, rendelkezés van arról, hogy ha az évközbeni inflációs adatok eltérnek a januárban tervezettől, akkor novemberben visszamenőlegesen korrigálni kell a nyugdíjakat, az eltérő mértéknek megfelelően. Az idén már májusban volt egy 1,1 százalékos korrekció - fűzte hozzá.

A költségvetési kiigazítás idején sok liberális közgazdász azt javasolta, mondják fel a nyugdíj-kiegészítés alapjául szolgáló úgynevezett svájci indexálást és a 13. havi nyugdíjat, továbbá függesszék fel a nyugdíjkorrekciós programot. A miniszterelnök közölte, nemet mondtak a javaslatokra, mert "vannak olyan egyezségek és megállapodások amelyeket hosszú távon is fenn kell tartani".

Elmondta, ma a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos értéke egy hónapban 82 ezer forint. Ha az elmúlt hat évben kizárólag az inflációval növelték volna a nyugdíjakat, akkor ez az összeg ma 58 ezer forint lenne. Azt bebizonyítani, hogy a nyugdíjasoknak jobb az 58 ezer forintos nyugdíj, mint a 82 ezer forintos, "az több, mint művészet, (...) az csalás".

A kormányfő szerint a nyugdíjtársadalmon belüli nyugalmat is veszélyeztetné, ha csak reálértéken tartanák az ellátások összegét, mert így évről-évre nagyobb különbségek lennének a nyugdíjak között. Ez azoknak lenne hátrányos - mutatott rá -, akik korábban mennek nyugdíjba. Akiknek később "fixálják" a nyugdíját, azoknak az időközben növekvő bérek miatt magasabb lesz az ellátás összege, mint azoknak, akiknek korábban - fejtette ki. Ez öt év viszonylatában akár 15-20 százalék különbséget is jelenthet - fűzte hozzá.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke úgy reagált az elhangzottakra: Gyurcsány Ferencnek nyilván bűntudata van a nyugdíjasokkal szemben, és erre minden alapja megvan, hiszen az elmúlt években a nyugdíjas fogyasztói árindex növekedése magasabb volt, mint az átlagos fogyasztói áremelkedés mértéke. – Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek magasabb inflációjának elszenvedői a nyugdíjasok voltak, ezért ma már azt is eredménynek lehetne tekinteni, ha reálértéken garantálni tudnánk a nyugdíjasok számára nyugdíjuk értékállóságát - mondta Varga Mihály.