Győzött a Szabadság

A múlt hét keddjén újra megbukott a Horthy-rendszer Gyömrőn. Ezt a történelmi pillanatot szerencsére nem előzte meg a második világháborúhoz hasonló szörnyűség; mindössze annyi történt, hogy Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente elérkezettnek látta az időt, és közölte: az önkormányzat két éve hibásan ült fel a Horthy-kultusz újabb hullámára és nevezte el a város legszebb terét Horthy Miklósról. Korábbi tévedését belátva a testület vezetője a közeljövőben, akár rendkívüli ülésen is előterjeszti a tér új nevét. Az sem kizárt, hogy a város visszakapja a régi Szabadság teret.

Addig pedig a helyi kocsmák mélyén a sörivók két táborra szakadva, időnként indulatos szóváltás közben fogyasztják a napi adagot. A feltételezett jobb sarokban az ellentengernagy, Horthy hívei, a bal sarokban pedig a Szabadság tér elkötelezettjei isznak. Eddig vér nem folyt, de a csapatok nem „vegyülnek”. Dühös szócsaták persze szinte bárhol előfordulnak a városban, amióta 2012 májusában a Jobbik képviselője, Sass Zoltán javasolta a köztér nevének „visszaállítását”, fénykorában ugyanis már viselte a tér a kormányzó nevét. A javaslatot támogatta a Fidesz helyi képviselője, de megszavazta a várost irányító civil szervezet, a Gyömrő 2000 Kör minden tagja is. Ez utóbbi nyolc képviselővel megvétózhatta volna a 11 tagú testület döntését; ehelyett Gyenes Levente polgármesterrel együtt támogatta azt.

A következmény nem sokáig váratott magára, a Horthy tér elnevezése elleni tiltakozás jeléül a városban tüntetést szerveztek. A felháborodott tömegeket azonban nem tárgyalással akarta leszerelni a helyi vezetés, hanem „felvilágosítással”. „Reális” Horthy-képpel szerették volna a dühös embereket megszelídíteni. Ezt elérendő a helyi művelődési házba meghívták Romsics Ignácot, aki vázolta is a kormányzó történelmi szerepét, de a várt megnyugvás nem következett be. A történész beszélt a Horthy által tudomásul vett fehérterrorról, a háborúba való belépésről, a doni katasztrófa százezres áldozatairól és természetesen a félmillió zsidó deportálásáról. Így aztán az előadás alatt inkább fogyott, mint nőtt a Horthy-hívek száma. Az akadémikus felidézte azt a kevéssé ismert tényt: ha Magyarország semleges marad, akkor a háború után a Szovjetunió „figyelembe veszi az ország területi igényeit”.

A tér nevének megváltoztatása ügyében Romsics Ignác nem foglalt állást, helyette megtették ezt az előadását nagy tapssal üdvözlők, akik elutasították a Horthy tér elnevezést. Viszont sokak álltak Horthy oldalára egyszerűen azért, mert a híres-hírhedt „gyömrői gyilkosság” áldozatainak ma élő utódai is ott ültek az előadáson. Elődeiket – köztük egyházi személyeket, tanítókat, földbirtokosokat – kommunista vezetők végezték ki 1945-ben. Már gyógyulásnak induló sebek szakadtak fel, ami egy neve elhallgatását kérő pedagógus szerint mindig megtörténik, ha efféle történelmi személyiségről kezdődik vita.

A város polgármestere, Gyenes Levente talán már akkor, a két éve rendezett dühös, májusi utcai tüntetésen megérezte: rosszul döntött, amikor a helyiektől elvette a Szabadság terüket. Szembekerült saját választóival, akiktől immár harmadik ciklusban is megkapta a polgármesteri megbízását. Forrásaink szerint a korábbi önkormányzati vezetők dilemmája rendre úgy szólt: vagy megfelelsz a mindenkori központi igénynek, ami fejlesztési forrásokat eredményezhet, vagy inkább szavazóidra figyelsz; akkor viszont elveszted a kormányzat jóakaratát. A hozzáértők szerint ma már ez a kérdés is leegyszerűsödött: vagy feltétel nélküli Fidesz-támogató leszel, vagy ellenség. Köztes út nincs.

Pedig a gyömrői városvezetés a középutat kereste. A két évvel ezelőtti, nemzetközi visszhangot is kiváltó döntés után ugyanis a Szabadság tér 1.-ben lévő polgármesteri hivatal címe mégsem változott Horthy Miklós tér 1.-re. Holott a döntés alapján ez lett volna a közintézmény valódi levélcíme. De ezt mégis kínosnak érezték, ezért a már elfogadott határozatot úgy módosították, hogy a Horthy Miklós nevet csak a téren lévő liget kapja. A hivatalos intézmények levélpapírján, illetve az épületek homlokzatán továbbra is a Szabadság felirat maradt. Még a várost ábrázoló hatalmas térképről is lemaradt a Horthy tér feltüntetése, tehát elvileg van ugyan Horthy tér, a gyakorlatban azonban a térképen a mai napig nem található! Mindössze a leendő Kormányhivatal építési engedélyére került ki a Horthy tér elnevezés, mert az kétségtelenül a tér kellős közepén van.

A helyi hatalom talán azért is igyekezett eltüntetni döntésének írásos nyomait, mert az állampolgárok felháborodása egyre nagyobb lett. A Horthy név használata ellen népszavazást is kezdeményeztek 2013 év elején, amely ugyan érvénytelen lett, de a 2270 leadott szavazatból 1778, tehát a többség tiltakozott a tér új neve ellen. A Fidesz és a Jobbik igyekezett híveit távol tartani a referendumtól. Talán azért, mert bárkit megkérdeztünk az utcán Horthy Miklósról és a tér új nevéről, a legtöbben szégyenletesnek nevezték az önkormányzati döntést.

A sikertelen népszavazás utánra meghirdetett Csendőrkiállítás is kiverte a biztosítékot Gyömrőn. A helyi művelődési központban tervezett bemutatót Hankó István ismeretterjesztő jelleggel kívánta megrendezni, de a felháborodás akkor már kritikussá vált. A polgármester – akinek kezéből sokak szerint addigra kicsúszott a gyeplő – nyílt levélben, több ezer tiltakozóra hivatkozva határolódott el a kezdeményezéstől. A civilek pedig újra a félmillió magyar zsidó elhurcolására, köztük 150 gyömrői zsidó csendőri segédlettel történő deportálására hivatkozva próbálták akadályozni a rendezvény létrejöttét. A kiállítás végül elmaradt, de 2013 májusában a Jobbik képviselője, Sass Zoltán „kultúrterroristáknak” titulálta a tiltakozókat, kirekesztőnek és gyűlöletkeltőnek minősítve őket. Egyik forrásunk szerint ekkor már a félelem légköre vette körül a várost.

Csak találgatni lehet, hogy a Gyömrőn kialakult légkör milyen hatással volt a tavaszi választásra, amikor egy önkormányzati képviselői helyért küzdtek meg a pártok. A Jobbik képviselője – talán a kezdeményezései miatt is – elbukott, a Kormányváltók színeiben induló Szabó Rebeka némileg lemaradt a Fidesz jelöltje, Szabó Lajos mögött. A szocialista párt helyi elnöke, Tóth János szerint a kritikus közhangulat hátszelével az ellenzéki összefogás sokkal jobb eredményt is elérhetett volna, de előkészítetlen és koncepciótlan maradt a baloldali kampány. Az ellenzéki vezető viszont abban reménykedik, hogy az őszi önkormányzati választáson bizonyára kedvezőbb eredményt érnek el.

Őszig azonban már szinte biztosan nem lesz Gyömrőn Horthy tér, hiszen a város alpolgármestere is érzékeltette lapunkkal, hogy az elnevezés körül kialakult botrányt mielőbb lezárják. Mezey Attila elismerte, hogy a jelenlegi városvezetés Horthy iránti elkötelezettsége veszélyes fegyver lehet az ellenzék kezében, de a városnak sem hiányzik a meg-megújuló politikai támadás sem. A polgármester, Gyenes Levente pedig azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy soha többé nem terjeszt elő olyan határozatot, amely ennyire megosztja a település lakóit. Az egymással harcoló emberek ugyanis nem építik, csak pusztítják a várost. És persze az országot is.