Gigapárt és abszolút hatalom

- Orbán Viktor már a tavalyi kötcsei polgári találkozón is beszélt politikai vízióiról: a meddő pártvitáknak úgy lehet véget vetni, ha az országot egy tizenöt-húsz évre berendezkedő hatalom irányítja, amely egyedül dönt a nemzeti ügyekről. Diktálhat központi akarat egy demokráciában? – Azt Orbán Viktor is tudja: ilyen rendszernek nincs helye a 21. századi Európában. Más a választási szónoklat, más a kormányzás. Magyarországon alkotmányos demokrácia van, s a jogállam működését – az ombudsmani hivataltól az Alkotmánybíróságig – sokféle testület védi. Ezeken ugyan lehet változtatni, de nem magyarázat nélkül. - Korábban épp ön mondta lapunknak: ha a Fidesz kétharmaddal nyer, átírhatja az alkotmányt. Olyan államformát alakíthat ki, amilyet akar. – Elvi lehetősége van rá. Ugyanakkor tagja vagyunk az EU-nak, a NATO-nak, és ez kötelezettségekkel jár. Teljesítenünk kell azokat a normákat, amelyeket az uniós csatlakozás koppenhágai kritériumai is előírtak a demokrácia védelmében. Tény, akadnak olyan európai vezetők – például Berlusconi –, akik a demokratikus határokat rendszeresen feszegetik. Ám ők sem tehetnek meg bármit kontroll nélkül. A hazai jobboldalnak is szembesülnie kell azzal: kompromisszumok és konszenzus nélkül nem irányíthatja az országot. De a Fidesz legnagyobb problémája az lesz: miként tudja egyben tartani politikai táborát. Az igazi konfliktusok „saját oldalukon” várnak rájuk. - Mire alapozza ezt? – Egy kormánypárt akkor hatékony, ha az általa képviselt érdekcsoportok között nincs túl nagy „fesztávolság”. Ám a Fidesz túlnőtte magát. Túl széles társadalmi spektrumot próbál lefedni. Egyszerre kell megfelelnie ellenérdekű lobbiköröknek. A Fidesztől várnak „megváltást” a munkaadók csakúgy, mint a jobboldalhoz átpártolt szakszervezetek. Az összeegyeztethetetlen érdekek előbb-utóbb belső konfliktusokhoz vezethetnek. Nem véletlen, hogy Európában nem szoktak ilyen gigapártok alakulni, mivel szükségszerűen rendkívül labilisak. - Orbánnak ezért is különösen fontos lehet, hogy kordában tartsa pártját és kormányát. A csúcsminisztériumok létrehozása az államapparátus központosítására utal. A miniszterelnök-helyettesi pozíciók az elnöki hatalmat erősítik. Mintha Orbán a mindennapi politikai harcok fölé akarna emelkedni. Ez nem egy majdani prezidenciális rendszer előkészítése? – De, lehetséges. Ami önmagában még nem lenne baj. Amerikában, Franciaországban is elnöki rendszer van, és jól működik. - Ön nyilatkozta azt is: mivel a demokráciának nálunk nincs olyan történelmi hagyománya, mint Nyugaton, a prezidenciális rendszer veszélyt is jelenthetne. Személyi kultuszhoz vezethet. – Most sem becsülöm alá ezt a kockázatot. Sokszor leírtam: az abszolút hatalom abszolút korrumpálhat. És ez ellen minden parlamenten belüli és kívüli demokratikus erőnek küzdenie kell. - Viszont az ellenzék cselekvési tere szűkülni fog. Az MSZP-nek és az LMP-nek együtt sincs annyi mandátuma, hogy – adott esetben – parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezze. – Az elmúlt években többször is alakultak efféle grémiumok, de eredménytelenek voltak. A demokrácia minősége nem a formális elemeken múlik. Angliában a liberális párt mostanában egyre népszerűbb. S bár egyetlen parlamenti bizottságban sem kaptak elnöki tisztséget, mondanivalójukat el tudják juttatni a választóikhoz. A hazai ellenzék legfontosabb jogai nem csorbultak: felszólalhatnak, vitatkozhatnak, és az általuk fontosnak tartott ügyeket képviselhetik a nyilvánosság fórumain. - De hallani: a Fidesz média- és adórendőrség felállítását tervezi. A félelem és a retorzió légköre korlátozhatja a szólásszabadságot. – Egyelőre semmit nem tudunk arról, valóban lesznek-e ilyen szervezetek, s milyen jogosítványokkal. A legnagyobb gondnak a ködszurkálást tartom: a kormány szándékait igazán senki sem ismeri. A Fidesz úgy nyerte meg a választásokat, hogy nem mondta meg, mit és miként akar elérni a hatalom megszerzése után. Híveinek fogalmuk sem volt arról, mire adnak felhatalmazást. Ez elképesztő. És a Fidesz még most is hallgat a céljairól, arra hivatkozva: a Bajnai-kormány eltitkolta előle az ország valós gazdasági helyzetét. Ez nem igaz! Pontosan annyira láthatott bele a költségvetésbe, mint Európában bárhol az ellenzék. - Néhány elképzelését már elárulta a Fidesz. Átalakítják a szociális törvényt: családi pótlékot csak azok kapnak, akiknek a gyereke jár iskolába. Ez akár helyeselhető is. De bevezetik a „három csapást”: aki harmadjára is erőszakos bűncselekményt követ el, azt életfogytiglanra ítélik. Többek szerint ezek elsősorban a cigányokat érintő intézkedések. Tamás Gáspár Miklós úgy fogalmazott: büntetőjogi eszközökkel nem oldhatók meg szociális problémák. – Válasszuk ketté a dolgot. Európában nem példa nélküli, hogy a családi pótléknak feltétele az iskoláztatás. A „három csapásra” azonban a térségben nincs példa. A magyar alkotmány előírja: a bírának meg kell adni a mérlegelés szabadságát. Nem kötelezhető életfogytiglani büntetés kiszabására. A „három csapás” az amerikai jogrendszer része, de csak népszavazással merték bevezetni. Ma már pedig sokkal kevesebben támogatják. Ugyanis olyanokat is súlyos börtönre ítéltek, akiknél ez nyilvánvalóan igazságtalan volt. - Ám a Fidesz láthatóan a „nemzetmentő” szerepre is elszánta magát. Semjén Zsolt leendő nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettes bejelentette: teljes értékű állampolgárságot adnak a határon túli magyaroknak. Elegendő egy magyarországi lakcímkártya ahhoz, hogy szavazati joghoz, ingyenes egészségügyi ellátáshoz jussanak. Ez nem vet föl alkotmányos aggályokat? – Egy francia is szavazhat egy másik állam választásain, de akkor Franciaországban le kell mondania választási jogáról. A Fidesz kezdeményezése bennem inkább gazdasági kérdéseket vet fel: a társadalombiztosítási rendszerünk elbírja-e, hogy a vajdasági vagy kárpátaljai magyarok nálunk gyógykezeltessék magukat? Lehet, hogy ezzel a Fidesz növelheti szavazótáborát a határon túl, ám itthon gyengítheti, és az esetleges többletforrások biztosítása is gondot okozhat. Tévedés azt feltételezni: a kettős állampolgársággal ötmillió új voksot szerezhetnek. A kinti magyarok körében is nőtt a Jobbik támogatottsága. Vagyis a szavazatszerző hazardírozással a Fidesz később saját magát hozhatja rossz helyzetbe. Hiszen ami a politikában rövid távon hasznos egy pártnak, hosszú távon visszaüthet. - Említette: a kormánynak leginkább saját legitimációjával kell majd megküzdenie. Félő, ha a társadalmi bázisa meginog, az még inkább radikalizálódáshoz vezethet. – Ha pedig itthon most is elmaradnak a szükséges reformok, a válság újra mélyülhet. Vigyázó szemünket Görögországra vessük! Mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, mint ők. Legfeljebb itt nem szélsőbaloldali anarchisták fogják feldúlni a várost, hanem szélsőjobbosok. Meggyőződésem: a baloldalnak együtt kell működnie a kormánnyal, hogy elindulhassanak a reformok. A választók elsöprő többsége kinyilvánította: nem fél Orbán Viktor túlhatalmától annyira, mint az MSZP. Ezért sem értek egyet azokkal a „rövidlátókkal”, akik folyton azzal riogatnak: itt a diktatúra, mindennek vége. Ezt a lemezt le kellene venni. Az MSZP-nek sem lehet érdeke a hidegháború. Mert ugyan lehet, hogy ezzel némileg több voksot szerezhet a következő választáson, ám esetleg akkor már egy nagy radikális koalíció mellett lesz ellenzéki párt. Ez pedig a mainál sokkal súlyosabb helyzetet teremtene.