Gesztushibák
Már hatályos a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás, de csak jövőre alkalmazzák. Sem áttelepüléstől, sem munkaerő-piaci dömpingtől nem kell tartani, ám attól igen, hogy a jogszabály végrehajtása akadozhat. A parlamenti kétharmad ugyanis túl gyorsan akarta legyőzni a Jobbikot, nem ügyelt az egyértelmű, világos törvényi passzusokra. PUNGOR ANDRÁS írása.
– Csak egy gesztus volt – magyarázza Szepessy Zsolt, Monok polgármestere képviselő-testületük döntését, amely szerint a kettős állampolgárságot igénylő külhoni magyarok a Borsod megyei faluban állandó lakcímet kérhetnek.
A helyi határozat szerint a kérelmezőket az önkormányzat Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A lakcímhez a lakás persze nem jár, lévén az múzeum.
A kettős állampolgárságért felelős miniszteri biztos szerint a monokiaknak nem volt joguk ilyen döntést hozni.
– A személyi és lakcímnyilvántartással kapcsolatos hatáskörök a jegyzőhöz tartoznak, és nem a polgármesterhez vagy a képviselő-testülethez. A jegyzőnek pedig ellenőriznie kell a bejelentések valódiságát – magyarázza Wetzel Tamás.
Ő bízik abban, hogy az önkormányzat nem követ el törvénysértést:
– Egyébként ma már nem is döntésről van szó, hanem szándéknyilatkozatról, amely kapcsán a monoki önkormányzat mindenben tiszteletben tartja a hatályos jogszabályokat.
A jogászok viszont rögtön törvénytelenségnek bélyegezték az akciót, közokirat-hamisításnak minősítették az esetleges fiktív bejelentkezéseket, és felvetették a polgármester büntetőjogi felelősségét is.
– Furcsa hallgatni ezeket a hangokat – sóhajt Monok első embere.
Állítja, ő mindig tartja magát az elveihez: soha nem árt senkinek, nem mond rosszat senkiről. És egyébként is: szerinte fel kell lépni a társadalmat visszafogó törvényekkel szemben.
Meséli, hogy a határon túlról sokan jelentkeztek nála. Szinte versengés alakult ki azért, hogy ki legyen Kossuth szülőházának „első lakója”.
A kormány becslése szerint a külhoni magyarok közül 250-400 ezren kérhetik majd a magyar állampolgárságot. Elégtételnek tartják a gesztust Trianonért, az anyaországtól való elszakításért, a külhoni megaláztatásokért. A tömeges áttelepüléstől való félelem alaptalan.
– A Kárpát-medencei magyarság legnagyobb része, csaknem nyolcvan százaléka Romániában és Szlovákiában uniós polgár, tehát bármikor áttelepülhetne Magyarországra, és szinte azonos jogokkal rendelkezne, mint mi. Szlovákiában már hat éve, Romániában pedig három és fél éve van erre mód, még sincs tömeges átvándorlás. Magyarország gazdasági visszaesése, Szlovákia és Románia gyors fejlődése miatt egyes helyeken inkább visszaáramlás volt tapasztalható – magyarázza Wetzel Tamás miniszteri biztos.
Így látja Sík Endre szociológus is:
– Magyarországnak csökkent a vonzereje. A tanulni akaró vagy munkát kereső külhoni magyarok már „megpróbálkoztak” hazánkkal – magyarázza.
Csak a vajdasági és kárpátaljai magyarok vannak nehezebb helyzetben, hiszen országuk még nem tagja az uniónak. A szociológus szerint a Szerbiában élő magyar népesség elöregedett, nincs munkaerő-piaci tartaléka.
– Emlékszem, pár évvel ezelőtt reggelente alig lehetett átjutni a Moszkva téri „emberpiacon”, míg manapság nagyon szellős a tér, alig van munkavállaló. Ennek oka a válság, az építőipar megrendeléseinek drasztikus csökkenése és alapvetően Magyarország versenyképességének igen komoly visszaesése. Ha a piac nem várja az embereket, akkor ők nem jönnek, ez ilyen egyszerű. Inkább jóval komolyabb kereseti lehetőséget keresnek Nyugat-Európában – állítja Wetzel Tamás.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint Magyarország eddig is vonzotta a szaktudással rendelkező, ambiciózus magyar fiatalokat.
– A kettős állampolgárság ezen a téren nem oszt, nem szoroz – magyarázza Kovács Miklós, aki az új magyar jogszabályt elsősorban szimbolikus lépésnek tartja.
Ukrajnában jogilag tilos a kettős állampolgárság, de a hatalom látszólag nem törődik a kérdéssel, mert a Janukovics-rezsimet oroszbarát és kettősállampolgárság-párti szavazók juttatták hatalomra.
A KMKSZ elnöke úgy látja, a kárpátaljai magyarok várhatóan mégis inkább titokban tartják majd, hogy van magyar állampolgárságuk is.
– Errefelé az emberek tartanak a helyi csinovnyikok zsarolásától – mondja.
A külhoni magyarok a kérelmüket külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál adhatják majd le. Az ügyintézési határidő három hónap. De ez hosszabb lehet, hiszen a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés nem megy gyorsan. Így akár négy-öt hónap is eltelhet az állampolgárság megadásáig.
Tóth Judit migrációkutató, a szegedi egyetem docense a Magyar Szónak úgy nyilatkozott, hogy az állampolgársági törvényt módosító szabály vakrepülést tartalmaz. Szerinte nem tudni, az ügyintéző hogyan ellenőrzi a magyar nyelvtudást, hosszadalmas lesz az elbírálás.
Wetzel Tamás miniszteri biztos szerint szó sincs vakrepülésről:
– Jelen pillanatban nincsenek meg a technikai feltételek, hiszen átlagosan 4000–4500 állampolgársági kérelmet nyújtottak be az utóbbi években, és ez jövőre több százezerre fog növekedni. Ezzel tökéletesen tisztában van a kormány, ezért a szükséges fejlesztésekre külön forrásokat különített el.
A miniszteri biztos lapunknak úgy fogalmazott: pontos tervezés mellett gőzerővel zajlik a munka.
– Már középtávon megtakarításokat jelent, hogy a bürokrácia és a felesleges adminisztratív terhek megszűnnek, a határon túli magyaroknak nem kell vízumért, tartózkodási engedélyért, regisztrációs igazolásért, letelepedési engedélyért folyamodniuk, és az állampolgársági eljárás is jelentősen egyszerűsödött – sorolja.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász azonban értelmetlennek tartja a törvénymódosítás több rendelkezését, mert az szabad teret ad az önkényes értelmezésnek.
– Nem tisztázott például, hogy a jogszabály „valószínűsíti magyarországi származását” követelménye mire vonatkozik, melyik Magyarországról szól. Károly Róbertéről? A Trianon előttiről? A korábbi törvényhez képest ebből hiányzik „a magát magyarnak vallja” fordulat is.
Nagy Boldizsár úgy látja, nem lenne elegendő az újabb törvénymódosítás a hibák kiküszöbölésére. Szerinte amíg a kormány a politikai és a kulturális nemzet fogalmát összekeveri, nem várható változás.
– Egy ország jogrendjében a politikai nemzet vesz részt. A kulturális nemzethez való tartozáshoz pedig nincs szükség jogszabályra – magyarázza.
A jogász szerint a törvénnyel a Fidesz a Jobbik vitorlájából akarta kifogni a szelet. A nagy kapkodásban a jogszabály nem esett át az ellenőrzési mechanizmusokon, ezért a sok hiba.
A hazai jobb- és baloldali politikusok abban egyetértenek, hogy bármennyire is pontatlan a törvény, legalább pont került a kudarcos népszavazás óta dúló belpolitikai harc végére.
De valóban így lenne?
Kiszelly Zoltán politológus azt mondja: a jogszabállyal határozottan megkülönböztették egymástól az „internacionalista baloldalt” és a „patrióta jobboldalt”.
Szerinte a törvény inkább a hazai jobboldalnak tett gesztus. Nem csoda, hogy hatására mára a Fidesz-szavazók 72 százaléka úgy véli: jó irányba mennek a dolgok.