Gerő: agyrém, hogy az alkotmányban mazsoláznak
Fogalmi zavarok és következetlenségek vannak az alkotmánytervezet előszavában, melyek a műveletlenségből adódnak - vélte a Klubrádió Megbeszéljük című műsorban Gerő András történész. Szerinte régivé, patinássá akarják tenni azt, ami folytathatatlan. Megállapítása szerint a kormány a 18. században jellemző úgynevezett rendi sérelmi politikát folytatja.
A fogalmi zavarok közé sorolta, hogy a magyar nyelvet egyedülállónak minősíti és hogy az összetartozásunk alapvető értékeinek a hűséget, a hitet és a szeretetet nevezi, holott amikor a magyar trikolór 1848-ban bekerült a magyar történelemben, akkor a piros-fehér-zöld az erőt, hűséget és a reményt jelentette. Emiatt úgy véli, nem konzekvens az alkotmánytervezet.
Súlyos problémákat vet fel a történész szerint az a mondatrész, hogy „tiszteletben tartják történeti alkotmányuk vívmányait” Érthetetlennek nevezte, hogy miért keverik ide ezt az elemet, hisz a történeti alkotmány kifejezést az Aranybulla kapcsán visszamenőleg vezették be. Ennek záradéka kanonizálódott a 16. században, s szerepelt benne a nemesi adómentesség és a jobbágy röghöz kötése. Érthetetlen, hogy miért jelentik ki, hogy erre ma büszkék – fogalmazott a
„A Szent Korona, megtestesíti Magyarország alkotmányos folytonosságát” – mondatrésszel kapcsolatban azt mondta: úgy tudja, hogy ennek a koronának nincs közjogi szerepe, szakrális jellege pedig azt jelentette, hogy a hatalom Istentől ered. Emiatt maximum azt lehet mondani, hogy a szent Korona szimbolikusan megtestesíti Magyarország állami folytonosságát, de nem alkotmányos folytonosságát. Hacsak nem tekintjük a rendi alkotmányosságot a polgári alkotmányhoz köthető elemnek, ami nyilván fel sem merülhet, mert a rendi alkotmányosság a jogegyenlőtlenség alkotmányossága volt – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az új nemzeti hitvallás tervezte, a történelmi folytonosságot meglehetősen furán határozza meg: ugyanis azt mondja, hogy 1944. március 19-től, a német megszállás kezdetétől az 1990-es szabad választásokig nem volt állami önrendelkezése Magyarországnak, s mintegy megpróbálja kiiktatni a magyar történelemből ezt az időszakot. Gerő András szerint ezzel az a probléma, hogy hazánk önrendelkezése először a török megszállásával veszett el, ugyanígy a Habsburgok idején sem volt állami önrendelkezés, ennyi erővel a magyar történelem ezer évének felét kiírhatnánk a jogfolytonosságból az új alkotmány szerint - fogalmazott. Gerő András agyrémnek nevezte, hogy a magyar történelemből mazsoláznak.