Gárda-vonulás: simán be lehetett volna tiltani
Bírói engedéllyel vonulhat fel szombaton a Hősök terén a magyar szélsőjobboldal színe-java. A szélsőséges szervezetek annak apropóján gyűlnek össze vonulásukhoz az Andrássy úton, mert augusztus 25-én lesz öt éve, hogy megalakult a radikális párthoz kapcsolódó Magyar Gárda Mozgalom. A magyar igazságszolgáltatási rendszer csődjének nevezte lapunknak a tüntetés engedélyezését egy nemzetközi jogász.
A rendezvényt bejelentő személy indoklásában jelezte a menet tervezett célját és idejét, kiemelve, hogy a résztvevők alakzatban vonulnának, „nem tiltott egyenruhában”. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban márciusi határozatában betiltotta a felvonulást, arra hivatkozva, hogy „a közlekedés oly mértékben ellehetetlenülne, hogy emiatt a demonstrációval érintett területen a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható”. A Magyar Nemzet szerint a rendőrség csak ehhez a jogszabályhoz fordulhatott, csak a közlekedés biztosítására hivatkozhatott.
A Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy engedélyezi a szélsőjobboldali szervezetek felvonulását. A törvényszék ugyanis azt állapította meg, hogy a rendőrség észrevételével ellentétben a közlekedés nem lehetetlenülne el. Az MNO emlékeztet: ugyanígy érveltek a legutóbbi, rendőrkutya-rugdosással végződő idei melegfelvonulás engedélyezése esetében is.
– Alapvetően az a problémám, hogy a rendőrségnek tudnia kellett volna, hogy a közlekedés akadályoztatása nem érvelési alap - véleményezte a 168 Órának az esetet Lattmann Tamás jogász. A nemzetközi jogász felhívta a figyelmet: a bíróságnak ezt az érvet ki kellett dobnia, nem dönthetett másképp.
Be lehetett volna tiltani
A szakértő ugyanakkor hozzátette: a szélsőségesek vonulását be lehetett volna tiltani. – Azzal is meg lehetett volna akadályozni a felvonulást, hogy a rendezvény célja egy jogerős ítélettel szembehelyezkedés. A Magyar Gárdát ugyanis a bíróság jogerősen feloszlatta. Mivel a tüntetés tárgya a hatóság elleni izgatás, ezzel holnap megvalósítanak egy bűncselekményt. A rendőrség ezen az alapon megtilthatta volna a vonulást.
Lattmann Tamás hozzátette: miután az a bíróság jogerős ítélete ellen irányul, teljesül a "bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése" kitétel is a gyülekezési törvényből, emiatt is megtiltható lenne.
A jogász érvelése szerint a rendőrségnek azt kellett volna mondania, hogy a Gárda betiltása miatt megtiltja a rendezvényt, a bíróság ezt helyben is hagyhatta volna, ekkor a szélsőségesek még mindig fordulhattak volna Strasbourghoz jogorvoslatért. – Szakmaiatlan döntés történt a rendőrségnél, arra se vették a fáradtságot, hogy gondolkodjanak - kommentálta az esetet a jogász.
Szabó Máté: nem sértett jogot a rendőrség a Jobbik felvonulásának megtiltásával
Abszurd az abszurdban, hogy a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjának munkatársa közben Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához fordult, mert a rendőrség betiltotta a rendezvényt. Az alapvető jogok biztosa erre megállapította: a rendőrség nem sértette meg a gyülekezési jogot, nem is követett el hátrányos megkülönböztetést, amikor megtiltotta a szélsőjobboldal felvonulását.
A Szabó Máté hivatala által az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint az ombudsman ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési törvény tiltási okai a gyülekezési joggal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásság veszélyét hordozzák.
A biztos emlékeztetett, hogy a gyülekezési törvény szerint a rendőrség megtiltja a rendezvényt, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ennek eldöntése alapvetően szakkérdés, aminek megalapozottsága azonban a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető. A megtiltás okaival kapcsolatban nem tekinthető töretlennek sem a rendőrség, sem a bíróságok gyakorlata - mutatott rá az ombudsman.
A budapesti Andrássy útra korábban bejelentett rendezvények közül a rendőrség például egyeseket tudomásul vett, másokat, teljesen azonos forgalmi adatok alapján, megtiltott - idézte fel. Ennek láttán a külső szemlélőben az a kép is kialakulhat - írta az ombudsman -, hogy a rendőrség közrendi meggondolásból alkalmazza a tiltásnak ezt az okát.
Hiányos a szabályozás
Szabó Máté megállapította: a rendezvények megtiltásának gyülekezési törvényben meghatározott okai - a szabályozás hiányosságára visszavezethetően - alkalmasak arra, hogy a gyülekezési joggal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságot okozzanak.
A közrend és közlekedés rendjének összefüggését sokkal helyesebb lenne fordítva megközelíteni, vagyis a kérdést úgy kellene feltenni, hogy a közlekedés milyen fokú akadályozása képes veszélyeztetni a közrendet, közbiztonságot - javasolta az ombudsman.
Az alapvető jogok biztosa észrevételeivel és javaslatával a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult.
