Garamvölgyi: nem oszlathatták fel a Gárda rendezvényét
Bár a Magyar Gárdát jogerősen föloszlatták, gárdista jellegű egyenruhában szabad masírozni – derül ki abból az interjúból, amelyet Garamvölgyi László dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója az adott. Azt is megtudtuk: Tatárszentgyörgyön tilos alakzatban vonulni, a Hősök terén azonban szabad.
Az elmúlt napokban a médiában számos helyen fölmerült a kérdés: a rendőrség miért nem oszlatta föl a Hősök terén a szombati gárdista rendezvényt, amikor azon egyrészt alakzatban vonultak a gárdisták, másrészt – a khakiszínű és a teljesen fekete szerelés mellett – a hagyományos pincérruhás gárdista egyenruha is föltűnt.
A fölvonulást március 19-én jelentette be a rendőrségnek egy magánszemély, aki nem is titkolta szándékait: „A vonuló tömegben lesznek olyanok is, akik formaruhát viselnek (természetesen jogszabályban nem tilalmazottat) és alakzatban vonulnak” – olvasható a bejelentésben.
Kilencoldalas, március 21-én kelt határozatában Tóth Tamás budapesti rendőr-főkapitány a rendezvény megtartását megtiltotta, azonban a tiltást nem a formaruhával, még csak nem is az alakzatban történő vonulással, hanem a közlekedés ellehetetlenítésével indokolta. A bejelentő bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék Fábián Judit vezette háromtagú tanácsának végzése pedig március 29-én hatályon kívül helyezte Tóth Tamás határozatát. A tizenkét oldalas, a gyülekezési törvényre sűrűn hivatkozó végzés szerint „a rendőrség a rendezvény kapcsán tiltó határozatot a közlekedési okok miatt kizárólag abban az esetben hozhat, amennyiben aggálymentesen és kétséget kizáróan tudja bizonyítani, hogy a rendezvény más útvonalon nem biztosítható”.
Garamvölgyi László dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója az atv.hu-nak adott interjújában a Fővárosi Törvényszék már említett, március 29-i végzésére hivatkozott. Hangsúlyozta: a törvényszéki végzésben benne van, hogy alapjáraton semmilyen bűncselekményt vagy szabálysértést nem valósít meg a rendezvény.
A tábornok hangsúlyozta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy 2011 márciusában kelt végzése szerint az alakzatban való vonulás és a vezényszavak hangoztatása nem jogsértés, ha arra nem demonstratív helyszínen kerül sor. Magyarázatként hozzátette: például a fővárosban nem az, mert a bíróság szerint „ez a viselkedés nem alkalmas félelem keltésére”, kisebb településen viszont az, mert ott riadalmat, félelmet kelthet.
A pincéregyenruhával kapcsolatban ugyanerre a bírósági végzésre hivatkozva Garamvölgyi úgy fogalmazott: önmagában a forma- vagy egyenruha – ha az jogszabályilag egyébként nem tilalmazott – nem minősül szabálysértésnek. Az eredetihez képest minimális különbség – akár a sapkán, a kitűzőn vagy a nyaksálon – pedig már elég ahhoz, hogy a rendőrség ne oszlathassa föl a rendezvényt.
Bónuszként az ATV Csókakőről, illetve Dunaföldvárról is megkérdezte az ORFK kommunikációs igazgatóját.
„Csókakőn azért nem történt semmi, mert mi ott voltunk” – indokolta interjúalanyunk az atv.hu kérdésére azt, hogy – bár ott nem volt gárdaavatás – Dunaföldvár helyett miért Csókakőn jelent meg több száz rendőr a hétvégén. Hozzátette: a gárdaavatás be volt tervezve és azt pont a rendőrségi föllépés hiúsította meg. Mint fogalmazott, a dunaföldvári gárdaavatást viszont azért nem tudták megakadályozni, mert az magánterületen történt. Arra a közbevetésünkre, hogy ebben az esetben miért nem tartották Csókakőn, magánterületen a gárdaavatást, Garamvölgyi úgy felelt: „fölösleges volt a gárdaavatással bujkálni, hiszen a bíróság – a rendőrség tiltó határozatát megváltoztatva – végül is a Hősök terén engedélyezte a megemlékezést, következésképpen oda is jöhettek volna”.
