Kitört a fűtésháború a társasházakban
Egy több budapesti társasház közös képviseletét ellátó szakember szerint komoly problémákat okozhat télen a lakóközösségek megosztottsága és az, hogy emiatt sok társasház nincs megfelelően korszerűsítve. Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára szerint ez társadalmi szintű probléma.
Heves viták alakulnak ki a társasházak lakóközösségében a fűtéssel kapcsolatban. Egy több budapesti társasház közös képviseletét ellátó szakember nyilatkozata szerint a viták egyre komolyabbak. A szakértő, aki névtelenséget kért, elmondta, hogy például az általa kezelt, legnehezebb helyzetben lévő házban nincs és nem is volt pénz. A közös költséget már évekkel ezelőtt meg kellett volna emelni, de a nyugdíjasok nem akartak többet fizetni, az Airbnb tulajdonosok pedig minél gyorsabb megtérülést akartak. Azok, akik szorgalmazták az emelést és a pályázatokat, kisebbségben vannak. Ennek a helyzetnek a társasház lakói most szenvedik el a következményeit.
Megosztottság uralkodik a lakóközösségben
Az RTL által megkérdezett szakember is tudja, hogy egyesek arra számítanak, hogy a szomszédok majd fűtenek, így nekik majd csak minimálisan kell. „Nem rosszindulatból, hanem azért, mert másban – a nyílászárók esetleges cseréjének milliós költségei miatt – nem reménykedhetnek” – tette hozzá a szakértő.
Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára azt mondta, hogy
jogilag senki nem kötelezhető arra, hogy fűtsön, tekintettel a szomszédaira.
Szerinte a körbefűtés problémája az egyedi fűtéses lakásoknál akkor lesz igazán szembetűnő, amikor beköszönt a valódi tél. A főtitkár arra számít, hogy a földszinti és végfali lakások, amelyeknek adottságai miatt nehezebben fűthetőek, csak alacsonyabb áron lesznek eladhatóak.
„Mondok egy példát. Felújíttatunk egy 64 lakásos, sorház jellegű, több lépcsőházas társasházat. A két végfalnál lévő lakások fűtése értelemszerűen nehezebb. 64 tulajdonosból mindössze nyolc akart szigeteltetni, akik érintettek a végfal szigetelésében. Az ugyanis, aki nem érintett, joggal mondja, hogy annak idején nem azért fizetett egymillió forinttal többet egy belső lakásért, hogy most a szélsők miatt kelljen nagyobb költségeket vállalnia” – mondja Molnár, aki szerint olyan társadalmi problémáról van szó, aminek kezelése nem a közös képviselők feladata.
A szakember szerint a központi fűtéses társasházi lakásban élők jelentősen jobb helyzetben vannak
„A társasházkezelőknek augusztus közepéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy egy gázórára hány lakás jut. Ha például 60, ezzel a számmal arányosan felszorozzák a rezsicsökkentéssel érintett fogyasztási limitet. Molnár Sándor szerint ezekhez a társasházakhoz az elmúlt egy-másfél hétben kezdtek el megérkezni az első számlák, és egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszer működik” – foglalja össze az RTL.
Természetesen a központi fűtés sem probléma mentes: azok, akik kevésbé figyelnek oda a fűtésre, problémát okozhatnak az egész lakóközösségnek. Korábban Bék Ágnes, a Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke szerint a radiátorokra felszerelt külön mérőeszközök nélkül komolyan ki lehet szúrni egyes tulajdonostársakkal.
Egy másik, társasházakat érintő anomália, amiről Molnár Sándor beszélt, az az, hogy ahelyett, hogy több villanyórával oldanák meg a közös helyiségek fogyasztásának mérését, a 2000 után épült lakóházakban egy órára kötöttek mindent. „Hiába van két vagy három lépcsőház, 130 lakás, egy villanyórát, egy villamos megtáplálást kapott az épület, és arról megy mondjuk négy lift, plusz hét szint világítása. Ha pedig saját kazános, akkor gyakorlatilag a 130 lakás kap 210 kilowattóra kedvezményes energiát. Ez egy hatalmas anomália, amit kezelni kellene” – magyarázta a problémát a főtitkár.
A főtitkár arra alapozva, hogy a kormány november 21-én arról tett bejelentést, hogy az önkormányzati tulajdonú bérházakra is kiterjesztik a rezsicsökkentést, bízik benne, hogy ezt a problémát is orvosolni fogják.
(Kiemelt képünk illusztráció: Lakóház a kőbányai Szárnyas utcai, vagy más néven Gyárdűlő lakótelepen, amely utóbbi elnevezést a városrész, a környéken létesült gyárakról kapta egykoron. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)