Egy friss norvég tanulmány szerint Magyarországon a legrosszabb az akadémiai szabadság helyzete
Az EP felkérésére készült, az Oslói Egyetem által készített friss tanulmány megállapította, hogy Magyarországon lényegesen rosszabb az akadémiai szabadság helyzete, mint a többi EU-tagállamban. A tanulmányt hétfőn mutatják be a képviselő-testület kulturális és oktatási bizottságában.
A norvég szakértők ugyan kijelentik, hogy minden uniós országban fenyegetik veszélyek az akadémiai szabadságot, „Magyarország az egyetlen, ahol ennek strukturális megsértése tapasztalható” – írja a Népszava. Az egyetem kutatói a tudományos szabadsággal kapcsolatos nyilvános viták áttekintéséből vonták le ezt a következtetést. A magyarországi helyzetről szóló párbeszéd főként a közvetlen kormányzati beavatkozás egyedi eseteire fókuszál, anélkül, hogy egyenlő figyelmet szentelne az akadémiai szabadság általános veszélyeztetettségének.
Az aggodalomra okot adó jogszabályi és irányítási változtatásokra példaként felhozták a CEU kényszerű Bécsbe való áthelyezését, a gender-tanulmányok megszüntetését, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem privatizációját. A felsőoktatást érintő gyakori és radikális reformok közül sok változás kedvezőtlen hatást gyakorolt az akadémiai szabadság helyzetére: korlátozták az intézményi anatómiát és az önkormányzatiságot, limitálták az akadémiai közösség tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.
Ezen felül a politikai légkör gyakran visszatartja a tudósokat attól, hogy a kormány narratívájával ellentétes kutatásokba kezdjenek, vagy kinyilvánítsák a véleményüket.
A tanulmány szerzői egy magyar felmérésre hivatkozva megállapították, hogy az akadémikusok körében általános az öncenzúra és a bizonyos témák elkerülése. Mivel az államtól való függőség és az annak való kiszolgáltatottság fokozódik, a tudósok is egyre óvatosabbak. Főleg, hogy bizonyos kutatásokat a kormányzati média lejárató kampánya kíséri. A kutatásokat tovább nehezíti, hogy a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint például az egészségügy vagy a a büntetés-végrehajtás, kevésbé hozzáférhetővé váltak az adatok.
A tanulmány szerzői azt is aggályosnak tartják, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól teljes függőségbe kerülő felsőoktatási intézmények elvesztik intézményi autonómiájukat az önkormányzatiság, a munka- és pénzügyi feltételek tekintetében.
Ezek a változások ugyan papíron nem korlátozzák az akadémiai szabadságot, de a gyakorlatban a kormány a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosítja az uralmát az oktatói közösség befolyásának rovására.
A kutatók a 27 uniós országról készült értékelés alapján megállapították hogy Magyarországon a legsúlyosabb az akadémiai szabadság helyzete, még úgy is, hogy a többi EU tagállamban is előfordul, hogy azt kormányzati, politikai, vagy magánszférából érkező beavatkozások veszélyeztetik.
(Kiemelt képünk: a Magyar Tudományos Akadémia épülete. Forrás: Pesti Hírlap Archív)
