Főzzünk otthon pálinkát

„Beláthatatlan következményei lennének” – nyilatkozta még februárban Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke.
- Mármint az otthoni pálinkafőzésnek – teszi most hozzá a szakember. – Az a kijelentés akkor erről szólt. A választási kampányban ugyanis azt hangzott el, hogy meghatározott mennyiségig adómenetesen lehet majd otthon pálinkát főzni. Most mást jelentettek be.

Ennek ellenére Piros bevallja: még nem tudni, mi szerepel pontosan a kormány által előterjesztett javaslatban.
- A bejelentés önmagában értelmezhetetlen, mert Magyarországon 1850 óta szabad pálinkafőzési jog létezik. Aki a törvényi feltételeket teljesíti, szabadon főzhet pálinkát. Ezért nem kéne rejtvénynyelven fogalmazni.

A Pálinka Nemzeti Tanács részéről ezért Piros László egyeztetésre hívja Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, illetve a kormány felelőseit.
- Az illetékes három minisztérium munkatársai nem tudnak semmit, ahogy a helyettes államtitkárok, vagy a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke sem. Pedig a mi elveink egyszerűek: a feltételek könnyítésének mindig helye van, de csak a versenysemlegesség jegyében.

Pálinkát tehát ma is főzhet bárki, aki vállalja a törvény által előírt feltételek teljesítését és betartását.
- Ehhez képest az előterjesztett csomagban az újdonság az, hogy ha valaki pálinkát főzetne, az alapanyagot nem kell elvinnie az ötszáz szolgáltató kisiparos egyikéhez, akik jelenleg jövedéki engedély birtokában pálinkát főzhetnek a gyümölcsös tulajdonosoknak. Számukra tennék ugyanis lehetővé, hogy saját gazdaságukban pálinkafőző eszközöket tartsanak, és maguknak állítsák elő a nemes nedűt. Nem arról van szó, hogy valaki a tizedik emeleti erkélyén vagy spájzában állhat neki pálinkát főzni.

Az alelnök hozzáteszi, hogy a javaslat elfogadásával új kategória jelenne meg: a saját szükségletre, saját gazdaságban, saját nyersanyagból történő főzés. Arról viszont szó nincs, hogy ellenőrizetlen körülmények között, nem regisztrált berendezésen menjen a termelés.
- Ennek mentén meg lehet találni a szakmai konszenzust, amely nem borítja fel az üzletágat, amelyért annyit tettünk. Többek között az Európai Unióban eredetvédetté tettük a gyümölcspálinkát. Ez nem „csak” a névhasználat jogát jelenti, annál több. Ez olyan, mint a pármai sonka vagy a feta sajt. Mindezzel persze kötelezettségek is járnak, amelyeket a kormánynak is figyelembe kell vennie. A berendezést, a főzőt és a terméket ellenőrizni kell.

Merthogy sokak szerint az intézkedés következtében sok „pancser” kerülhet a piacra, ami a minőség rovására mehet.
- Ha ők nem értékesíthetik a pálinkát, nem rontja a közfogyasztására kerülő termékek minőségét – véli Piros. – Ha ön holnaptól pálinkát készítene, ahhoz gyümölcstermelőnek, és nem gyümölcsfa tulajdonosnak kellene lennie.

Mert nem titok: sokan a kiskert két-három szilvafájának terméséből látnak hozzá a szesz főzéséhez, hazai körülmények között, olykor jó adag plusz cukorral „fűszerezve”.
Mások pedig attól tartanak, hogy – bár a törvény tiltja – a bérfőzött pálinka mindenképp megfordul a kereskedelemben. Ha ezen a helyzeten tovább lazítanak, egyre több kerül a piacra, és még a bérfőzők és a piacra termelő kereskedelmi főzdék is rosszul járnak.
- A bérfőzött pálinkából a törvényi tilalom ellenére valóban forgalomba kerül valamennyi, még akkor is, ha a szabályozás nem engedi az értékesítést. De a mennyiség kérdéses. Ha száz liternél nagyobb üstöt nem lehet birtokolni, és azon is csak meghatározott mennyiségű pálinka állítható elő, az nagyon kevés ahhoz, hogy a nagy gyümölcstermesztő latifundiumok megoldják a gyümölcsértékesítés gondját. Ez azok számára könnyítés, akiknek nincs sok gyümölcsük, de szeretnének saját pálinkát, és azt, hogy a bérfőzők ne öntsék össze az ő cefréjét máséval.

Sok a pálinka?

Sokak szerint a tervezet tovább „higítja” az amúgy is két-háromszoros a pálinka túltermelést.
- Ez így nem igaz. Ha valaki megkérdezné a kereskedelmi jogosítvánnyal bíró pálinkafőzőket, mennyi a készletük, vagy van-e 2007-ben, 2008-ban főzött pálinkájuk, nagyon elcsodálkozna, mert alig volna maradék. Akkor lesz más helyzet, amikor egy-egy pálinkafőző vállalkozásnál öt-hat, esetleg tízéves készlet jelenik meg. De ettől messze vagyunk.

Piros hozzáteszi: a pálinkára valamennyi élelmiszer biztonsággal kapcsolatos törvényi előírás vonatkozik. Ezért óriási kockázat lenne, ha mindenféle pancsolmányt értékesíteni lehetne.
- Ha a pálinkát nem hozzáértő főzi, és nem tudja, hogy a folyamat elején és végén rákkeltő anyagok kerülnek a párlatban, annak beláthatatlan következményei lennének. Ezt egyik kormány sem akarhatja.

Ugorhat viszont az akár nyolcmilliárd forint adóbevétel.
- Már megjelent egy lista a július elsejei hatállyal megszüntetésre váró kisadókról, amelyek között a bérfőzési szeszadó is szerepel. Ez a mínusz nyolc milliárd forint. H ez igaz, annak, aki eddig bérbe főzetett pálinkát, nem kell megfizetnie az adót, csak a pálinka előállítási költséget. Így a bérfőzők és a saját gazdasági udvaron főzők verseny semleges helyzetbe kerülnek.
Az alelnök szerint ez pozitív fejlemény. De még előnyösebb lenne, ha a gyümölcs pálinka jövedéki adóját mérsékelnék, azaz elszakítanák a gabonaalapú szeszesitalok adójától.
- Most két liter ötven fokos pálinka esetén az adó 2700 forint. Ha liberalizálunk, akkor liberalizáljunk, úgy, hogy a közfogyasztásra gyártók is versenyképesek maradjanak.

Az alelnök mindent összevetve optimista.
- Ahogy annak idején két éve a kormányzattal konszenzusra jutottunk a pálinkatörvény meghozatalakor, most sincs semmi akadálya annak, hogy újabb megegyezés jöjjön létre. A liberális jogszabály nincs a szakma ellenére. De csak olyan tervezetet támogatunk, amely nem állítja feje tetejére a piaci viszonyokat és versenysemleges. A piacon ugyanis döntő többségében családi kisvállalkozások működnek. Aki eddig a játékszabályokat betartva teremtette meg vállalkozása tárgyi és személyi feltételeit, azt nem lehet egy tollvonással leírni.