Főtájépítész szerint a budapestiek támogatják a méhlegelőt, megint odaszólt a városligeti építkezésnek

Kifejezetten nagy a méhlegelők támogatottsága – adta közre tapasztalatait Budapest főtájépítésze a Népszavának adott szombati interjújában. Bardóczi Sándor így fogalmaz: „Már több közösségi komposztáló jött létre például a Tabánban, a Szent István parkban, vagy éppen a Népligetben. Az avar fontos tápanyag a fáknak és a gyökerüknél élő gombáknak. Ha nincs az ember, akkor ez része a természetes körforgásnak. Mindenkinek jobb lenne, ha nem szállíttatná el zöld hulladékzsákokban, hogy azután műtrágyázással és vegyszerekkel pótolja azt, amit elvett a fától. Az is edukálás, amikor hadat üzenünk a műfűnek. A hazai kertkultúrát mérhetetlenül alacsony színvonalról kell elmozdítani, ami műfű+tujasövény kombinációval írható le.”

A Városligetben épülő múzeumi negyedet és a Liget beépítését ugyanakkor tájépítészeti szempontból ellenzi Bardóczi Sándor.

„Mindig a Városliget hatalmas épületekkel való teleszórása ellen tiltakoztam, a park rehabilitációja ellen sosem. Ez azóta sem változott. Továbbra is úgy gondolom, hogy ezektől a betonmonstrumoktól a Liget kevesebb lesz, nem több. Nagyon örülök, hogy a Fővárosi Közgyűlés meg tudta akadályozni a tervekben szereplő további három múzeum felépítését. Ez a status quo a következő választásokig tart, ha a jelenlegi kormány marad, akkor szerintem menthetetlenül felborul. A vita nem csupán a betelepítendő funkciókról szól, hanem a méretekről is. A játszótér jó dolog, csak éppen az eredeti tervekben harmadekkora szerepelt.” A főtájépítész üdvözli, hogy a Közlekedési Múzeumot az Északi Járműjavítóba költöztetik. Bardóczi Sándor a Mol-toronyról is kifejtette véleményét. „Bár az UNESCO Mol-torony miatti fenyegetőzése nem hatotta meg a kormányt. Csakhogy az UNESCO-tól nem remélhet forrásokat egy kormány sem, az uniótól meg igen. Ez eddig elég erős érv volt” – nyilatkozta a tájépítész.

A világörökség által védett látképbe hasítana bele a gellérthegyi sikló is. A megépítéséhez 12 méter szélesen kellene kivágni a fákat a hegy oldalában. „…igaz, hogy a siklóépítés 200 fa végét jelenti. Éppen ezért a Gellért-hegyi Stratégiai Terv készítése közben megkérdeztük a budapestieket is: az 5300 válaszadó kétharmada a siklóra szavazott. Engem is megdöbbentett egy kicsit, mert azt hittem, hogy ez egy eldönthetetlen dilemma. A látképen és a fakivágáson túl egyébként komoly kérdés az is, hogy a beruházás érint-e víz alatti forrásokat, hiszen a sikló alsó szakaszát alagútban vezetik. Mindez csak akkor indokolható, ha a hegyre onnantól egy turistabusz se megy fel. Ekkor lehet ugyanis azt mérlegelni, hogy mi a jobb: az óránként 900 turistát a hegyre vonszoló dízelbuszok tömege és a maradó invazív fák vagy a sikló és a fakivágás.”

Ami a Népliget megújítását illeti, Bardóczi Sándor uniós forrást remél. „Az eseményeket alaposan felgyorsíthatja a React EU uniós forrás, amit 2023-ig el kell költeni részben zöldfelület-fejlesztésre, különben elvész. Ez most egy irányba terelheti a terület három fő tulajdonosát: az államot, illetve a fővárosi és a kerületi önkormányzatot. Sok időnk nincs, de arra elég lehet, hogy kijavítsuk az útburkolatokat, padokat tegyünk ki, épüljön közvécé, megújuljon a Tölgyfás játszótér és a Megyék kertje. Kapóra jön a szomszédba betelepülő Közlekedési Múzeum terve, amely sétányt alakítana ki a Népligethez. Tudtommal már meg is indult a kisajátítási eljárás ennek érdekében. Ezenfelül az Ecseri úton épülő két új vasúti megállóval két új gyalogos-kerékpáros kapu nyílna Kőbánya felé, ami most nagyon hiányzik. A gyorsan elköltendő uniós forrás mellett van egy következő hét évben elkölthető csomag is, ez pedig elég kell legyen arra, hogy a Népligetből egy használható, biztonságos, szerethető, de nem túlzsúfolt városi park legyen” – fejtette ki a főtájépítész a Népszavában.

(Kiemelt kép: Bardóczi Sándor Facebook oldala, fotó: Adrián Zoltán)