Fogatlan Magyarország – Sztrájkra készül az ágazat, amelyet az Orbán-kormány semmibe vesz

A közfinanszírozott fogorvosi ellátás az az ágazat, amely a kormányzat szerint nem is létezik, ellenben mégis, hat-hétmillió ember veszi igénybe.

Csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) évi 5,3 millió megjelenést jelentenek le, vagyis még hivatalos adat is van róla, hogy nem fantomágazat – mondta lapunknak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség fogászati alelnöke. Ehhez képest az egymást követő kormányoknak lassan már húsz éve nem sikerül megoldaniuk az „sztk-s fogorvosok” helyzetét. Jelenleg ott tartunk, hogy miközben egy háziorvos havi 1,7 millió forintot kap az államtól azért, hogy működteti a praxisát és ellátja a betegeket, ugyanezért egy fogorvosnak alig 900 ezer forint jár, s ebből nemcsak a rendelő berendezését, önmagát és az asszisztenst fizeti, de őt terheli a kezelések anyagköltsége is. A rendszerből legalább 30 milliárd forint hiányzik – magyarázta lapunknak az alelnök.

Néhány hónappal ezelőtt két orvos kérdésére válaszolva azt írta Csányi Endre Péter egészségügyért felelős államtitkár, hogy indokolt a két alapellátó szolgálat finanszírozása közti különbség fenntartása. A fogorvosi szolgálatok térítésköteles ellátásokat is nyújtanak ugyanis, és ezzel kiegészül a közfinanszírozott bevételük.

Az érintettek felháborodtak ezen a reakción. Ők ugyanis, ahogyan Nagy Ákos mondta lapunknak, szolgáltatásra szerződtek az állammal, és nem arra, hogy helyette finanszírozzanak. Példaként említette, hogy a gyógyszertárak is kínálnak teljes árú gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt, de a betegeknek járó ártámogatást nem a patikus profitjából rendezik, hanem azt az egészségbiztosító tételesen téríti. Egy kórház veszteségét sem a magánrendelést is fenntartó nőgyógyász vagy bőrgyógyász nullázza le.

Mindannak, ami most történik, előzménye van. Még 1994–95-ben, a Bokros-csomag részeként fizetőssé tették gyakorlatilag az összes fogászati kezelést, kivéve a gyerekfogászatot és néhány, nyugdíjasoknak szóló kezelést. Ezzel párhuzamosan elindult a fogorvosi rendelők privatizációja. Az alapellátás önkormányzati feladat volt ugyan, de a helyhatóságok átadták az ott dolgozó orvosoknak. Cserébe az orvosok alapdíjat kaptak, ebbe a gyerekfogászat és a sürgősségi ellátás tartozott bele.

2001-ben az a döntés született, hogy legyen teljesen privatizált a fogorvoslás. A megvalósításra, vagyis a berendezések megvásárlására a tb-n keresztül adtak kedvezményes hitelt az orvosoknak. Így lehet, hogy most a közfinanszírozott fogorvosi rendelőként használt ingatlanok 30, az eszközök 90 százaléka az orvosok tulajdonában van. Aztán 2001 végén hirtelen ismét térítésmentes lett az ellátások java része: megmaradt az alapdíj, amire jött egy úgynevezett teljesítménydíj, azaz a kezeléseket az OEP fizette a beteg helyett. Csakhogy alultervezték: a rendszer indulásakor lakosonként 1600 forint volt a fogorvosi kasszában, miközben egy esztétikus piaci tömés ára 2900–3200 forint volt már akkor is. A különbség azóta csak nőtt, hiszen tavaly óta 3000 forintot ad a tb lakosonként, miközben egy tömés ma már 10-15 ezer forintba kerül a magánorvosoknál. Egy foghúzásért 300 forintot kapnak az orvosok, miközben csak a fecskendő, a tű, az érzéstelenítő és a gumikesztyű többe kerül.

– A 2015-ös, az egészségügyi alapellátásról szóló törvényhez kapcsolódó százoldalas koncepcióban minden benne volt, ami fontos, de a hozzá írt képviselői összefoglaló elbagatellizálta a helyzetet, így nem hozott változást. Aztán 2016-ban a Mérték (Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése) részéről újabb mélyütés következett, az ottani szakértők ugyanis azt írták, hogy körülbelül 360 olyan fogászat működik az országban, amellyel az OEP szerződött, holott ez a szám valójában 3600. Nem mindegy, milyen számmal számolnak a döntéshozók a finanszírozáskor – mondta Nagy Ákos.

A 2017-es háromnapos sztrájk hozott némi változást, újra egyértelmű lett, hogy igenis létezik az egészségügy ezen ága, illetve az is, hogy pénzügyileg tarthatatlan a helyzet. A kormány ígéretet tett a szakma felzárkóztatására, 2017 végén adtak is egyszeri hárommillió forintot rendelésenként, de a 2018-as, 2019-es költségvetésekben elmaradt a szükséges forrásbővítés. Zalában hároméves várólista van fogszabályozásra, Komárom-Esztergom és Nógrád megyében egy-egy fogszabályozó rendelés működik, a várakozási idő öt év is lehet. Amíg 2013-ban 187 volt az összes üres fogorvosi praxis, mostanra ez – a statisztikából eltüntetett iskolafogászatokkal együtt – 300 felett van. A végzős orvosok közül nagyon kevesen gondolják úgy, hogy közfinanszírozott ellátásban helyezkednek el. Ha mégis, akkor nem praxisban, hanem kórházi vagy klinikai szakellátóként, ahol érvényes rájuk az orvosi bértábla. Ha újabb leállás következne, és ismét nem születik hosszú távra szóló intézkedés, az azzal is járhat, hogy rengeteg orvos felbontja az alapellátási szerződést, és lassan megszűnik az a lehetőség, amelyet jelenleg körülbelül hatmillió ember vesz igénybe, és amiért Magyarország az EHCI (Európai Egészségügyi Fogyasztói Index) jelentésben a kevés zöld pontjainak egyikét kapta.

Nagy Ákos szerint többféle megoldás is lehetséges. Ezek egyike, hogy a kasszát ténylegesen a fogászati csomaghoz igazítják, vagyis a jelenlegi havi 900 ezer forintot – a január 1-jén aktualizált fogorvosi kamarai számításokat alapul véve – körülbelül 1,7 millióra kellene emelni, az egy lakosra jutó támogatási összeget pedig 3000-ről legalább 6500-7000 forintra. A másik megoldás, hogy a rendelési időt igazítják a kasszához, vagyis megfelezik a jelenlegit. Ez a 3-5 éves fogszabályozási várólistát 6-10 évre emelné, és még egy sima tömésre is körülbelül egy évet kell majd várni. A harmadik megoldás, hogy a fogászati csomagot igazítják a kasszához, ami azt jelenti, hogy egyes ellátásokat nem finanszíroznak a jövőben.

– Az a fogorvos, aki jelenleg tisztességesen, a szabályozásnak megfelelően számol el az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, a legjobb esetben is nulla forintra tudja kihozni a kezeléseket. Vannak azonban, akik trükköznek, a fogtömések lejelentésével például. Az OEP tisztában van vele, hogy kik azok az orvosok, akik csalnak, de nem szól, nem ellenőriz, nem „minőségbiztosít”, mert akkor azonnal megüresedne újabb tízszázaléknyi praxis – mondta Nagy Ákos. – Nem tudom, hogyan lehetne a jelenleginél kevesebb foguk a magyaroknak. A tb-s fogorvosokról gyakran azt mondják, hogy csak húzni tudnak. Ez nem igaz, mert ott van az érem másik oldala: sokan csak nagy későn szánják rá magukat a fogorvosra. Megvárják, amíg nagyon fáj, és csak akkor mennek el a rendelőbe. Azzal is nehéz mit kezdeni, hogy a gyökérkezelés megkezdése után, mivel már nem fáj, évekig nem foglalkoznak vele az érintettek, és nem zárják le a folyamatot, így ennek bizonyosan foghúzás lesz a vége. Vagy hogy a kötelező iskolafogászat után a szülők nem viszik vissza az ajánlott kezelésekre a gyerekeket.

Ha nem történik változás és sorra megszűnnek a közfinanszírozott praxisok, Nagy Ákos szerint

tényleg csak a foghúzás marad, mert legfeljebb azt tudják majd kifizetni az emberek.