Fideszes bukta: úgy szavaztak, hogy fogalmuk sem volt róla

Valóban felveti az alkotmányellenesség lehetőségét a médiatörvény tartalma és elfogadásának körülményei, ezért az azt ellenzők nagy eséllyel fordulhatnak Alkotmánybírósághoz – mondta Bayer Judit médiajogász a

Klubrádiónak. Példátlan volt az egész procedúra, az egész előkészítés teljes titokban történt, miközben egy nagy lélegzetű törvényről van szó. A médiatörvényt gyakorlatilag egyetlen képviselő sem tudta elolvasni.

Bayer Judit szerint alkotmányossági aggályokat vet fel nemcsak a törvény tartalma, hanem annak elfogadása is. A médiatörvényt június 11-én, péntek délután két óra előtt tették fel az Országgyűlés honlapjára, hétfőn reggel 9-kor tartott ülést róla a Kulturális Bizottság, és vitára bocsátotta azt. A médiatörvényt ez idő alatt (már csak a hétvége miatt is) gyakorlatilag egyetlen képviselő sem tudta elolvasni.

A törvényt hétfőn napirendre vette az Országgyűlés, lezárult az általános vita, amin módosító javaslatokat lehet benyújtani, majd kedden végrehajtották és le is zárták a részletes vitát. Az ezt követő héten a módosító javaslatokról is szavaztak, és úgy tűnt, hogy pillanatokon belül ki is lesz hirdetve az új médiatörvény. Ezután egy hónapot állt a törvény, és csak ekkor került sor a zárószavazásra.

A zárószavazás kezdete előtt egy órával 61 jelentős módosítás érkezett be Fidesz oldalról. Tehát úgy szavaztak a képviselők a médiatörvényről, hogy fogalmuk sem volt róla. Ez teljességgel alkotmányba ütköző - hangsúlyozta a médiajogász. A törvény gyakorlatilag átalakítja a közszolgálati média struktúráját, ám a Médiatanács bevezetésével a kereskedelmi médiákra is komoly hatással van, sőt az internetes médiumok egyes részeit is szabályozza.

Kiosztotta a médiát a főcenzor

Szervezett támadás indult a médiatörvény ellen - vélte Szalai Annamária. Az Orbán Viktor által kilenc évre kinevezett NMHH elnöke szerint ez áll a hazai és nemzetközi szervezetek tiltakozása mögött, de mint megjegyezte "egy magára valami adó szervezet" a jövőben jobban fog tájékozódni, és nem hiszi el a "valóságtól idegen" állításokat. A médiát is kritizálta: a sajtónak nemcsak az "őrző kutya" szerepét kellene fölvállalni, a hitelességet kell képviselnie. Az új törvénycsomag miatt amúgy mindhárom ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul.

A bemutatkozó beszéd többször nem volt összhangban a múlt eseményeivel. Szalai Annamária szerint félreértés, hogy az unió beleszól majd a hazai médiaszabályozásba. Ez nem lesz így, mert van ugyan egy minimumot tartalmazó irányelv, de a tagállamok ettől eltérhetnek. Csakhogy éppen a Fidesz EP-képviselője, Pelczné Gáll Ildikó fogalmazott meg írásbeli választ igénylő kérdést az Európai Bizottságnak. Többek között azt: "hogy a demokrácia álcája mögé bújva ne lehessen ilyen negatív hangvételű, igaztalan cikkeket megjelentetni, milyen módon kíván fellépni a bizottság, ha egyáltalán fel kíván lépni az ilyen és ehhez hasonló esetekben?" A hatóság elnöke tehát saját párttársa tevékenységét kérdőjelezte meg.

Szalai Annamária a piaci szereplők befolyása nélkül működő, kiszámítható médiatanácsot és emberközpontú médiahatóságot szeretne vezetni. Az új médiahatóság elnöke a közmédiumok összevonását a költségek csökkentésével indokolta. Mint mondta, gyors és határozott szervezetátalakítást tervez, de az igazi változás csak ősszel lesz. Akkor nevezik ki a "szakmai önállóságukat megőrző" közmédiumok vezetőit. Azért kell ennyit várni, mert a parlament ősszel választja meg az Országos Rádió és Televízió Testület utódjának tekinthető Médiatanács tagjait, ekkor kezdheti meg működését a Közszolgálati Közalapítvány is. A közmédiumok mai elnökeit váltó vezérigazgatókat - a Médiatanács javaslatára - ez a kuratórium a választja meg.

Várhatóan ősszel tárgyalja meg az Országgyűlés a médiaszabályozás részletszabályait tartalmazó új médiatörvényt is - írta a

Népszava.

Szalai Annamária: Távol kell tartani a döntésektől a szolgáltatói lobbit

A Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság távol tartaná a döntések előkészítését a szolgáltatói lobbitól, ugyanakkor szélesítené a szakmai konzultációt. Szalai Annamária az

InfoRádió Arénacímű műsorában azt mondta, az ORTT egyik nagy hibája az volt, hogy túlságosan arisztokratikusan készítette elő a szabályokat és kizárta a szolgáltatókat. A hatóság elnöke emberközpontú, magas szakmai színvonalú, európai példát mutató szervezetet kíván kialakítani, amely nem csak a terjesztés technikai oldalát, hanem a tartalom elemzését is ellátja majd.

Nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni a helyzetet a médiahatóság érinthetetlenségét illetően - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság elnöke.

Szalai Annamária hangsúlyozta: az új hatóság szeretné elérni, hogy a döntés-előkészítésbe és magába a döntésbe se tudjanak beleavatkozni a piaci szereplők, hozzátette azonban, hogy véleményükre nyitott lesz.

Egységes és integrált szabályozó hivatal

Az ORTT helyett megalakuló Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság küldetése, hogy egyesítse az eddigi médiatestületek előnyeit, és valód, konvergens, európai példát mutató hatóság legyen, amelynek legfontosabb ars poeticája, hogy emberközpontúság és a magas szakmai színvonalú működés - mondta az elnök.

Szalai Annamária hozzátette: ez egy integrált hatóság lesz, mert ma már a terjesztés és a tartalom szétválaszthatatlan. Hangsúlyozta, hogy a különböző területeknek egyes kérdésekben (például a digitális átállás ügyében) együtt kell működniük - ez eddig nem így volt.