Fiala: „Forma–1-es pilóta leszek, akinek Putyin hegedül”
Miért hagyta ott az ATV-t?
Mert győzött a kisszerűség. A mérhetetlen kisszerűség.
Önnel szemben?
Velem szemben is, és én ezzel a kisszerűséggel nem tudtam megbirkózni, beleértve, hogy már korábban is ezzel küzdöttem, és nem sikerült legyőznöm.
Tudna erre példát mondani?
A Civil a pályán című műsorban alapvetően nem civilek voltak, a motivációjukkal nem voltam tisztában. Nem érdekelte őket a műsor, sem a téma, sem a műsorvezető. Nem voltak lelkesek, olyanok voltak, mint azok a politikusok, akik szombaton este lehetőséget kapnak a saját mondandójuk elmondására, nekem pedig négy emberrel egy kórusművet kellett volna létrehozni, miközben négy különböző dalt énekeltek. Megpróbáltam meggyőzni őket, hogy énekeljünk legalább egy dologról lelkesen – nem sikerült.
Ezek szerint a saját vendégeit nem ön választotta ki?
A vendégeket nem én választottam ki.
Amikor ebbe a műsorba került, ezek szerint belement, hogy a csatorna dönt a vendégekről?
Én végig küzdöttem, ezt a műsort az első pillanattól kezdve – miközben megörököltem (Havas Henriktől – a szerk.) – megpróbáltam a magam arcára formálni, nem sikerült.
A 168 óránál milyen műsort fog csinálni?
Itt azt ígérik nekem, hogy csinálhatok egy műsort, amit a saját arcomra formálhatok. Annyi elfojtott vágy van bennem, és azt mondják, hogy most előcsalogathatom.
Milyen vágyak ezek?
Ez egy one-man-show tudna lenni, amiben az egyik pillanatban Trumppal beszélgetek, a másikban zenebohóc vagyok, a harmadikban Putyin hegedül, a negyedikben Rubinstein zongorázik, Petőfi szaval, aztán valaki felhív, hogy mi a fene ez, én meg azt mondom, nem tudom, de nagyon élvezem. Kérdés, hogy a közönség is élvezi-e. Ez egy végtelen flash lenne, naponta, ami nem tematikus.
Minden lesz benne?
Minden is! Mintha bemennél egy étterembe, és azt mondanád, hogy a húsleves közben te szeretnél cipőt sarkalni, és behozzák a berendezést, miközben nem tudták, hogy te cipőt szeretnél sarkalni, de mindent a vendégért. Én ezt képzeltem annak idején a Calypso rádióban.
Az ATV-nél nem ezt képzelte?
Az ATV, az egy fékezett habzású mosópor.
Milyen értelemben?
Minden értelemben. Nem elég tévének lenni, annak is kell látszani.
Tartalmi vagy formai értelemben?
Mindkettő. És belőlem is fékezett habzásút csinált.
Haraggal váltak el?
Nem váltunk el haraggal. Egy kisszerű tévé kisszerű emberré tett.
Kisszerű mint pitiáner?
Nem, hanem aki a nagyszerű dolgait nem tudja megvalósítani, ezért saját magát pitiánernek látja, akinek jóban kell lennie a vendégeivel, miközben nem az a dolgom, hogy jóban legyek velük. Nekem kedvesnek kellett lennem, jókedvű és nézett műsort kellett csinálnom egy olyan szituációban, ahol rosszkedvű dolgokról, zömmel érdektelen emberekkel beszélgettem úgy, hogy közben megpróbáltam őket feldobni, de csak sértettséget hagytam magam után, ami nyilvánvalóan az én hibám is. Ebben a munkában egy tízes skálán hármasra kaptam segítséget, itt pedig most azt mondják, tízesre vagyok szabad. Itt forma egyes pilóta leszek, itt van az autó, istálló, pénz, hajrá! Most már csak az a kérdés, hogy megvan-e a szükséges tehetségem.
Szerda reggel lesz a műsornak egy felvezető köre, mit lehet erről tudni?
Semmit. Először fogok ülni egy ötvenmilliós autóban, és nem valószínű, hogy megengednék, hogy mindjárt összetörjem.
De hát ön se szeretné összetörni, nem?
Én összetörném, ha adnának egy másikat utána. Azt mondják, itt van Eldorádó, nekem, aki egész életében Eldorádóra vágyott, de 63 évesen Miki egér voltam, különböző templomok egere, nehéz most elhinni, hogy a nagy orgonához engednek. Egyszerre tetszik és nyomaszt a dolog.
A műsort itt lehet elérni szerda reggel.