Fenyő-ügy: újabb letartóztatások várhatók – Aranypolgárok a magyar ugaron
Fenyő János, a VICO Rt. 44 éves elnök-vezérigazgatója 1998. február 11-én, délután öt óra után elugrott fodrászhoz cégének rózsadombi székházából. Testőreit előre küldte parkolót foglalni, a kiruccanáshoz a sofőrjét sem vette igénybe. Mercedese valamivel fél hat után, a harmadikként várakozott a piros lámpánál Budán, a Margit körút és a Margit utca sarkán. amikor a mögötte álló Mitsubishi Galant anyósüléséről
kiugrott egy kötött sapkás, kabátos férfi, aki a Mercedes anyósülésének ablakához lépett és egy hangtompítós gépfegyverrel szitává lőtte a rendszerváltás utáni első magánmédia-birodalom épp telefonáló tulajdonosát.
A körúti villamoson, valamint a várakozó gépkocsikban ülő szemtanúk szerint a gyilkos gyalog távozott a helyszínről, az Agram 2000 típusú horvát gépfegyvert, a kabátot, a sapkát és a kesztyűit egy félreeső kapualjban találták meg. Később a Mitsubishi is meglett.
Az már a legelső pillanatban egyértelmű volt a nyomozók számára, hogy bérgyilkosság történt, amit profik követtek el. Ők gondosan feltérképezték Fenyő életvitelét, szokásait és folyamatosan lesben állhattak — egyes információk szerint a szomszédos irodaházból le is hallgatták őt –, ezért tudták kihasználni az áldozat pillanatnyi könnyelműségét. Tétovázásra, halogatásra nem volt módjuk, mert Fenyő másnap már Friderikusz Sándorral indult volna síelni.
Fenyő János nyílt utcai kivégzésére nem volt nehéz indítékot találniuk a rendőröknek. Az egykori MTI-fotós ugyanis, amennyire tehetséges volt az üzleti életben, olyannyira gátlástalanul inkorrekt is, amerre csak járt, ellenségeket szerzett magának, élvezte a konfrontációt, a pereskedést, lételeme volt a küzdelem és az abból származó nyereség.
Nemhiába vette körül magát fegyverekkel, testőrökkel, és – tegyük hozzá – nemhiába csak ebben a rendszerváltáskori zűrzavaros magyar világban tudta megvetni a lábát, Amerikában ugyanis a média terén csak a pornóiparig jutott. A hazatelepülését követően videofilm-forgalmazással, harmadosztályú, magyar hangalámondásos akciófilmekkel indította be vállalkozását. Zsigeri marketingérzékét szemlélteti, hogy videofilmjeinek a kazettái nem feketék, hanem sárgák voltak, ezzel szinte vezérelve a kölcsönzőket, és szinte rászoktatva őket a VICO termékeire. A biznisz nagyon ment, mivel Fenyő nem fizetett jogdíjat a filmek után, és mire hosszú évek után utolérte a törvény, már mellényzsebből kicsengette az égető tartozásokat. A nyereséget – fényűző élete mellett – médiaportfoliójának bővítésére költötte. A VICO-birodalomhoz tartozott a már akkor is veszteséges Népszava, a Nők Lapja, a Vasárnapi Hírek, a Családi Lap, az Otthon, az Átrium, a Tina, az RTV Műsormagazin, a Bravo, a Bravo Girl, a Bravo Sport, a Buci Maci, s a csoporté volt a Fotex, az Ajka Kristály, valamint a Keravill is egy időben.
Ma már tudható, hogy a fővárosi alvilág figyelemelterelő dezinformációi alapján egy albán szálat próbáltak meg felgöngyölíteni a rendőrök – sikertelenül. Ennek az volt az alapja, hogy terjeszkedése során Fenyő célba vette a szomszédos országokat, így Szerbiát is, ahol ezt a hasonló mentalitású üzletemberek szeretik azonnal megtorolni. Az indítékról szóló nagyvárosi legendák sorában feltűnt az amerikai és az ukrán maffia, miközben az ellenségeket kereséséhez nem kellett volna messze utazni: a Fenyő János alkalmazásában álló újságírók közül nem egynek az volt a feladta, hogy a konkurens és vele perben álló üzletemberekről információkat gyűjtsenek. Ahogy Bayer József, az Axel Springer Magyarország – ez a cég szerezte meg utóbb a VICO médiaportfoliójának nagy részét – első embere, úgy Pricz Gábor, a Postabankos (média)birodalom vezetője sem szívelte Fenyőt, mint ahogy sokan mások sem. Közéjük tartozott Gyárfás Tamás, a Nap Televízió Kft. ügyvezetője is, aki ádáz harcot vívott a Nap-kelte közéleti műsor főszerkesztői jogaiért, amelyet az egykori alapító, Székely Ferenc az MTV alelnökeként a Fenyő János érdekeltségében lévő Stáb Rt.-re ruházott át.
Gyárfás Tamás így beszélt az esetről: „1994 őszén ért a legnagyobb csalódás, miután Horváth Ádám lett a MTV elnöke, az alelnök pedig a Nap Tv addigi főszerkesztője, dr. Székely Ferenc. Mindenki azt hitte, hogy most aztán felvirrad a Nap Tv-nek, Székely mindent megad a barátjának. Mindennek az ellenkezője történt. Székely megalakíttatta a Stáb Rt.-t, és minden addiginál nagyobb pénzért rábízta a Nap-kelte szerkesztését. Elvette tőlem, amiért addig közösen küzdöttünk. Székely kinőtte magát a Nap Tv-ben, majd lefejezte a Nap Tv-t. Ránk maradt a gyártás. Emlékszem, a Napi Magyarországból tudtam meg, hogy a Stáb Rt. tulajdonosaként Fenyő János élettársa volt bejegyezve. Nem sokkal később Fenyő megvette tőle a céget.”
Érdemes Székely Ferencet is meghallgatni azokból az időkből: „Én már korábban megmondtam [...], hogy a médiaháború nem más, mint üzleti háború. Nem politikai, nem hatalmi, legfeljebb csak másodsorban az. A médiát felosztani vagy meghódítani akaró üzleti csoportok közötti háborúról van szó, amely azért ölt politikai jelleget, mert politikai eszközöket és személyiségeket használnak fel hozzá a szereplők. Tehát gyakran a médiacsoportok mozgatják és hülyítik be a politikusokat, semmint fordítva. A politikus ezt nem mindig veszi észre, és lezüllik a közönséges lobbista szintjére. [...] Szerintem Fenyőnek semmiféle nagy, távlati terve nem volt ezzel a dologgal. Mindenképpen két erő került szembe, két olyan erő, amelyik ebben a különös biliárdban előbb-utóbb ütközik. Itt mindenki expanzív, mindenki diffúz, mint a gázok. Mindenki azt nézi, hogy merrefelé lehetne tovább terjeszkedni, amíg csak nem ütközik falakba."
A két médiaguru egymásnak feszülése nyílt titok volt. A jobb oldali sajtó szerint harcuk Horn Gyula (1994-1998) miniszterelnökig is elért, de belügyminiszteréig, Kuncze Gáborig bizonyosan, aki vaskos aktát kapott Fenyőtől Gyárfás jogszerűtlen üzleteiről.
Kuncze Gábor mindezt most cáfolta a 168 Órának. Elmondta: már korábban is kijelentette, hogy nem történt ilyen. Hozzátette: teljesen életszerűtlen, hogy állítólagos törvénytelenségek gyűjteményével keressék meg a belügyminisztert, miközben azt megteheti valaki hivatalos úton is a rendőrség vagy az adóhivatal felé, és akkor megy minden a maga hivatalos útján.
A nyomozásba később bekapcsolódó Kovács Lajos ezredes, rendőrnyomozó, a Nemzeti Nyomozó Iroda döglött ügyek osztályának nyugalmazott vezetője viszont úgy vélte, több lehetséges felbujtó is lehet. Nem egyszer megpendítette például „egy befolyásos médiaszereplő” személyét, amelyre a fentiekből következően joggal lehetett Gyárfás Tamásra gondolni.
Kovács Lajos a könyvében a következőképpen fogalmaz: „A Fenyő-ügyben négy év folyamatos, szöszölős, alkudozásokkal és kudarcokkal övezett-tarkított, de eltökélt nyomozás után egészen pontosan tudni lehet a történtek lényegét, a bűntett hátterét, és a gyanúsításokra, a vádemelésre csak azért nem kerülhetett sor, mert a szereplők több szempontból prominens személyisége miatt az ügyészség képviselői – nagyon helyesen – nem adták hozzájárulásukat, engedélyüket; csak abban az esetben tették volna ezt, ha valamilyen, legalább egy közvetlen tárgyi bizonyítékot produkálunk a közvetettek meggyőző láncolatához. A detektívek istene – a szerencse – viszont ez esetben elpártolni látszott tőlünk. Hiába tudsz valamit, ha nem tudod bizonyítani."
2011 a fordulat éve volt az ügyben, mert a merényletet követően eldobott sapkában talált hajszál, valamint a fegyver belsejében lévő ujjnyomok és DNS-maradványok alapján sikerült azonosítani a merénylőt, a Szlovákiában letartóztatott Jozef Rohácot, becenevén a Patkányt. Rohác mellesleg korábban másfél évet ült előzetesben Magyarországon, mégsem hasonlították össze a DNS-ét a Fenyő-gyilkosságban rögzítettekkel. Rohácot végül első- és másodfokon is életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A Fővárosi Ítélőtábla 2017-ben hozott, jogerős végzése szerint Jozef Rohác egy, az eljárásban ismeretlenül maradt személy megbízásából ölte meg Fenyő Jánost, Portik Tamás megbízásából pedig Boros Tamással – aki terhelő vallomást tett rá és olajos üzlettársaira – végzett egy robbantásos merényletben, az Aranykéz utcában. Portikot, mint felbujtót, 13 évre ítélték.
A Fenyő-gyilkosság lehetséges felbujtójának személyére 2018. április 17-ig kellett várni. Ekkor egy akció keretében előállították Gyárfást Tamást, megalapozott gyanút közöltek vele, majd több órás kihallgatást követően őrizetbe vették. Jogi képviselője, Bánáti János ezzel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki: „A Nemzeti Nyomozó Iroda Nyomozó Főosztálya 2018. április 17-én gyanúsítottként hallgatta ki Gyárfás Tamást, mert álláspontjuk szerint: 'Megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 1998. február 11-ét megelőzően megbízta P. T.-t azzal, hogy Fenyő Jánost ölesse meg. A megbízást P. T. elvállalta és J. R. szlovák állampolgár felé azt közvetítette.' Gyárfás Tamás a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, és a leghatározottabban tagadta a terhére rótt cselekményt.
Több órás vallomásában részletezte Fenyő Jánossal kialakult vitáját, majd az ezt követő megbékélést, és leírta P. T.-vel való kapcsolatát is.
A hatóság eljárása, így előállítása okán megdöbbenésének adott hangot, hiszen a korábban a sérelmére elkövetett zsarolás miatt indult büntetőeljárásban mindig készséggel állt rendelkezésükre, és az ügy összes, általa ismert részletét már feltárta.
A vallomás során a hatóság kérdéseire is mindenre kiterjedő, logikus válaszokat adott.
A Nyomozó Hatóság a kihallgatást követően határozatot hirdetett ki a 72 óráig tartható őrizetbe vételről, mely ellen szintén panaszt jelentettünk be.
Az őrizet letelte, illetve az esetleges kényszerintézkedés elrendelésére vonatkozó ügyészi indítvány bírósági elbírálását követően részletes tájékoztatást fogunk adni.”
Kétségtelen: a merénylet időpontjáig Gyárfás elvileg valóban megbékélhetett Fenyővel. Jogvitájuk ugyanis már 1997-ben lezárult: a választott bíróság a Nap TV Kft.-nek ítélte a Nap-kelte főszerkesztésének jogát. Az is tény, hogy Gyárfás valóban tett feljelentést a múlt év őszén, mert megzsarolták egy állítólagos hangfelvétellel, amely a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos és a rendőrség le is tartóztatott az ügyben egy szlovák férfit, Imrich K.-t, aki ismerte korábbról Rohácékat és több szlovák, illetve felvidéki alvilági alakkal tartott kapcsolatot.
Egyes információk szerint a szlovák szál csak félrevezetés a felvétel készítőjének védelme érdekében. Vannak olyan teóriák is, hogy a zsarolás már eleve provokáció volt, s azzal akarták fölmérni, hogy miként reagál a helyzetre Gyárfás, aki feltűnően higgadt maradt mindvégig.
De vajon ki volt az, akinek sikerült Gyárfás és Portik közelébe kerülnie 14 éve úgy, hogy mindkettőjüket kompromittáló módon beszéltesse? Biztosan nem egy mezei szlovák maffiózó lehetett. Az ügy megoldásának egyik kulcsfigurája a CONTI-CAR csoport vezetőjeként elhíresült Radnai László, akit 2006-ban jogerősen 12 év, kedvezmények nélküli fegyházbüntetésre ítéltek bűnszervezet vezetőjeként emberölés előkészülete és fegyvercsempészet bűntettében. Radnai büntetését megszakították, mert érdemi vallomást tett a Portik-perben az Aranykéz utcai merénylettel kapcsolatban, holott a saját perében a védett tanúk és a szerb testőrei épp őt vádolták a történtekért. Radnai további alkukat kötött a rendőrséggel, nem kellett visszamennie a börtönbe, sőt tanúvédelmet is kért további vallomásaiért.
Tény: Radnai egy korábbi vallomásában már beszélt a Portikkal, illetve a Fenyővel való kapcsolatáról. Ebből az derült ki, hogy saját televíziót szerettek volna gründolni Portikkal, elég sok pénz is áldoztak rá, a szakmai végrehajtó Fenyő lett volna, aki azonban egyszerűen – szakmai zsargonnal élve – „lehúzta” őket. Portik ekkor fordult Gyárfáshoz.
Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy Rohác, illetve Portik volt hajlandó érdemi vallomást tenni az ügyben a büntetésük enyhítéséért cserébe.
A Nemzeti Nyomozó Iroda magabiztos, Gyárfás Tamás pedig, amikor kedden, késő este az Aradi utcából a rendőrök elszállították a fogdába, igyekezett eltakarni az arcát, holott mindenki ismeri őt, a szenvtelen sportriportert, az úszószövetség sokáig leválthatatlannak tűnő elnökét, aki 2012-ben megkapta az Orbán-kormánytól a Magyar Érdemrend középkeresztjét. Igaz, ez most már a NER harmadik felvonása.
Információink szerint a napokban újabb letartóztatások lesznek a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban.
