Feltételekhez kötött segítség Magyarországnak
Az EU-nak csak abban az esetben kellene garantálnia a pénzügyi segítséget, ha Orbán visszavonja a törvényeket – írja Alexandra Föderl-Schmid a der Standardban publikált kommentárjában.
Ami Magyarországon történik, az teljes egészében érinti Ausztriát is. Amennyiben Magyarország csődbe menne, az katasztrófa lenne a szomszédos országban aktívan jelen levő osztrák bankok számára – és ezáltal az egész Köztársaság számára is. A magyar adópolitika más osztrák vállalkozásokat is érint. Például a költségvetési lyukak betömésére bevezetett különadó révén, amellyel az energiaipari-, a telekommunikációs- és a kiskereskedelmi cégeket adóztatták meg sávosan.
Bécsben már most is erősen érzékelhetők a következmények. Így van ez akkor is, ha Magyarország költségvetési problémái ellenére, Ausztria kedden elegendő számú vásárlót talált az államkölcsönei számára – amint az a Szövetségi Pénzügyi Ügynökség elnöke, Martha Oberndorfer hangsúlyozta. A felár azonban magasabb volt, mint az előzőnél. A Fitch kedden azt nyilatkozta, hogy jelenleg semmi nem fenyegeti Ausztria 3A minősítését, annak ellenére sem, hogy a bizonytalan magyarországi helyzet kockázatot jelent.
Közgazdászok álláspontja szerint, ha nem lép közbe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió, Magyarország áprilisban fizetésképtelen lesz. 2008-ban az ország, hogy megmeneküljön a csődtől, 20 milliárd euró értékben már kapott hitelt az IMF-től és az EU-tól.
A pénzügyi válság azonban ahhoz is kedvező feltételt nyújt, hogy meg lehessen hiúsítani Orbán Viktor szándékait. Amióta a nemzeti konzervatív Fidesz 2010 májusában egy elsöprő választási győzelemmel és kétharmados többséggel a parlamentbe jutott, Orbán átalakítja az országot: törvénnyel korlátozták a sajtószabadságot; államosították a magánnyugdíjalapokat; új alkotmányt léptettek hatályba – a magyar utcákon zajló tiltakozások és a Brüsszelből, illetve Washingtonból érkezett éles hangú levelek ellenére is. Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter levelet küldött Orbán Viktornak, amelyben megírta, hogy aggódik a magyarországi demokráciáért. Az EU-Bizottság figyelmeztetése ellenére is, miszerint az új törvény a továbbiakban nem garantálja Nemzeti Bank függetlenségét és sérti az EU-jogot, az országgyűlés elfogadta a beavatkozási lehetőséget biztosító törvényt.
Magyarország a legújabb fejlemények nyomására engedni látszik. A három legjelentősebb hitelminősítő intézet közül most már a harmadik is bóvli kategóriába minősítette le Magyarországot, és történelmi mélységbe zuhant a forint. A kormánynak hétfőn be kellett ismernie, hogy az eddig feltételezettnél 10%-kal magasabb lett a költségvetési hiány. Rendkívül kedvező hír, hogy egy EU-bizottságnak küldött levélben Martonyi János most bejelentette, Budapest készen áll arra, hogy minden törvényt módosítson.
Mostanáig az EU-nak semmi lehetősége sem volt arra, hogy fellépjen az olyan tagállam ellen, amelynek kormánya hozzáfogott a demokrácia kiüresítéséhez. Ez az Ausztria fekete-kék kormánya elleni úgynevezett szankciók utóhatásának a következménye. Az olasz Silvio Berlusconi ellen sem tettek semmit.
Az EU azonban nemcsak egy gazdasági közösség, hanem érdekközösség is egyben. Európai ügy, ha az alapjogokat és a közös értékeket valamelyik tagállamban megsértik. Ezért érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy Magyarország csak akkor kaphat gazdasági segítséget, ha az ország tartja magát az EU-ban érvényes törvényekhez és a demokratikus játékszabályokhoz. Vagyis a sokat bírált törvények visszavonása a feltétele az államok közösségétől kapható pénzügyi injekciónak.
Fordította: dr. Gonda László
Der Standard, 2012.01.10.(online 18.42)