Felszámolják a cigánytelepet, házat néznek a zákányi romák

A település önkormányzata mindehhez 50 millió forintot nyert a szociális tárcától - írta a Hírportál. A kormány 2005-ben indította el a romatelep-felszámolási programot. A múlt év végéig ez 35 településen valósult meg, idén öt település – Zákány mellett Bódvalenke, Gyulaj, Szigetvár és Tornanádaska – nyert összesen 250 millió forintot.

Zákányban 34 millió forintért öt házat vesznek és újítanak fel, amelyek a jövőben önkormányzati bérlakások lesznek, a lakók csupán bérlők. Egy négylakásos telepről költöztetik oda az embereket, a maradék forrásból pedig jut a telep elbontására, a lakók beilleszkedését és munkába állását segítő programra, például tanfolyamra, mentorra.

Novográdecz Antalné projektvezető elmondta: már keresik a házakat, bőven van eladó. A leendő lakók megfogalmazták, hol szeretnének élni, ezt a projekt munkatársaival összevetették, de a végső szót a szaktárca műszaki szakembere mondja ki, aki a jövő héten érkezik. Novográdeczné azt is elmondta: szeretnék a 15-i határidőt tartani, de ötnapos csúszás még beleférhet. A lakosság egy része még mindig nem tért napirendre a dolog felett, nem érzik jogosnak, hogy miért éppen a telepieket támogatják, mondván, más nem kapott ekkora segítséget. A leendő polgármester sokat tehet majd a program elfogadottságáért, vagy éppen ellene. Ez már most, a kezdődő kampány idején is látszik. A korábbi polgármester ugyanis megromlott egészségi állapota miatt lemondott, időközi polgármester-választás lesz.

Szabadon lógó vezetékek, cipőfűzővel bekötözött ajtó

Gruber Józsefné a családjával tíz évvel ezelőtt költözött az önkormányzat tulajdonában álló házba Hajmáson. Most felszólították őket a kiköltözésre, de ez nem ment simán.
– Az utóbbi időben rendszeresen kaptuk a felszólítókat, hogy költözzünk ki – panaszolta az asszony –, mert buszgarázst vagy valami klubot akarnak ott csinálni. Építettünk egy szobát a saját házunkhoz, oda költöztem a férjemmel. Még előbb is, mint ahogy a felszólítás szólt. Mi azt az ingatlant rendbe tettük, a csapot, villanykapcsolót, kilincset, zárat, mindent mi vettünk. Most, hogy kiköltöztünk, ezeket elvittük magunkkal. A polgármester meg követeli viszsza, nem ismeri el, hogy az a mienk. Egy ajtót is elvittünk, mert azt is mi rakattuk fel. Ötezer forint lakbért fizettünk havonta. Amikor beszéltem a polgármesterrel, nagyon kiabált, szidta az anyámat ott, a dolgozók előtt. A cigányokkal mindig kiabál, kiközösíti őket.

– Nem ócsároltam senkit, nem a stílusom – mondta Török Sándor polgármester. – Tíz évvel ezelőtt vált életveszélyessé a család háza, szívességből megengedtük, hogy a használaton kívüli volt orvosi rendelőbe költözzenek, amíg meg tudják oldani a lakásgondjukat. Akkor még két kiskorú gyerek is élt velük. Lakbért nem fizettek, mert az épület nem lakás, a havi ötezer forinttal a rezsit fizették ki. Most az önkormányzat ifjúsági klubot akar csinálni a helyiségből, ezért szorgalmaztuk a kiköltözésüket. Ideiglenesen kapták a lakást, de tíz évig nem rendezték a sorsukat. A saját ingatlanukon álló egyszobás házba lakót fogadtak, most toldottak hozzá még egy szobát, oda költöznek. Elfogadhatatlan a hozzáállásuk és a viselkedésük.

Egyszerűen cipőfűzővel bekötötték az ajtót, miután elköltöztek. Ha bejönnek hozzám, esetleg megköszöntem volna nekik, hogy ennyi ideig fedelet biztosíthattunk a fejük fölé. A vízórát, villanyórát is le kellett volna olvasni, hogy az esetleges tartozásukat rendezni tudják. Hajmáson nagyon jól megél egymás emellett roma és magyar. Senkit nem közösítünk ki. De a faluban senkinek nem szökött könny a szemébe, hogy kiköltöztek. Jellemző, az asszonynak több testvére is van, de még csak a bútorukat sem vihették hozzájuk. A régi rendelőben volt ajtó, ablak, vízcsap, villanykapcsoló. Most a csupasz vezeték lóg ki a falból. Egyébként lopás és rongálás miatt feljelentést tettem ellenük - mondta a Hírportálnak a polgármester.