Felmérés: a magyarok 74 százaléka utasítja el az EU-s pénzek visszatartását

A kormányközeli Századvég gyors felmérése ezekre az adatokra jutott.

2023. január 14., 12:21

Szerző:

A magyarok 74 százaléka elutasítja az uniós források visszatartását - derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből, amelynek részleteit szombaton közölték az MTI-vel.

Magyarország kormánya az Európai Bizottsággal párbeszédet folytatva hónapok óta törekszik a Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezésre, Brüsszel azonban újabb és újabb feltételeket szabva akadályozza a tényleges kifizetések egy jelentős részét - idézi a közlemény Századvég decemberi elemzését.

A brüsszeli vezetés gyakorlatát a legfrissebb felmérés szerint a magyar közvélemény határozottan ellenzi. A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) elutasítja, hogy Brüsszel visszatartsa a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat - közölte a Századvég.

Ehhez hasonlóan 10-ből 6 megkérdezett (60 százalék) úgy érzi, hogy Brüsszel az említett források tekintetében valójában nem a megegyezésre, a kompromisszum elérésére törekszik, hanem Magyarország megbüntetésével példát kíván statuálni.

A kutatás rámutat, az európai közösség hatékony működésének fontos előfeltétele lenne, hogy a brüsszeli vezetés az egyes tagállamokkal szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, ezért a felmérés kitért az Európai Unióban tapasztalható kettős mérce kérdésére is. A magyarok csaknem kétharmada, 64 százaléka, nyilatkozott úgy, hogy Magyarországgal és más tagállamokkal szemben létezik a kettős mérce az Európai Unióban.

A közlemény felidézi, hogy Brüsszel a Magyarországot jogosan megillető uniós források lehívását 17 feltétel vállalásától tette függővé, majd 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta Magyarország helyreállítási tervét, valamint aláírta a partnerségi megállapodást.

A szóban forgó források jelentős hányadának tényleges kifizetése azonban 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötött, tehát Magyarország - egyelőre - nem jutott hozzá az országnak járó uniós források egy részéhez - áll a közleményben.

(Kiemelt képünk illusztráció: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke az Európai Tanács 2021. június 25-i brüsszeli épületében tartott kétnapos EU-csúcstalálkozó végén távozik. Fotó: Olivier Matthys / POOL / AFP)

A kormányzati fejlesztések nyomán már sok ügy elintézhető a mobilunkról, de a digitális okmány egyelőre nem váltja ki teljesen a hagyományos iratokat. Bár a Digitális Állampolgár alkalmazás számos előnnyel kecsegtet, a gyakorlatban még nem mindenhol egyértelmű, hol és hogyan fogadják el az elektronikus dokumentumokat.

A közel-kelet biztonsági helyzete immár a nyugat-európai diplomáciai fórumokat is uralja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter genfi látogatásán a NATO-vezetőkkel egyeztetett arról, milyen hatással lehet a térség instabilitása Európára – és benne Magyarországra.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – az esővíz elvezetése a szennyvízhálózatba – akár komoly bírság következményét is magában hordozhatja. Egyetlen szabálytalan csatlakozás ára több százezer forint is lehet.

A Balaton partjára érkező nyaralók többsége még mit sem sejt arról, hogy egy új, kellemetlen vendég is velük tartott a nyárba. A tigrisszúnyog csendben, de biztosan meghódítja a magyar tengert, és nemcsak csíp, hanem betegséget is hozhat.