Feljelentést tesz az MSZP posta-ügyben

Bohócsipkát húztak Spéder Zoltánék Orbán Viktor fejére azzal, ahogyan a szeme előtt, kormányzati jóváhagyással

átvették a Magyar Posta feletti irányító befolyást– állítja Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Miközben a miniszterelnök mindent központi befolyás alá akar vonni, s ehhez még törvényeket is alkottat az Országgyűléssel, Magyarország legnagyobb állami tulajdonú vállalatában a 75 százalék plusz egy szavazatával egyetlen döntést sem tud önállóan meghozni – mondta a 168 Órának. A szocialista politikus, a „Ki a posta ura ma?” címmel tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, s arra kéri Polt Péter, legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást az ügyben.

Ahogyan azt a 168 Óra megírta (

Egy részvény mind fölött), 2013. decemberében a Takarékbank 50 millió forintért megvásárolt egyetlen darab B-sorozatjelű részvényt, amivel 100 forintos alaptőkeemelést hajtott végre a több mint 14 milliárd forint alaptőkéjű Magyar Postában. A részvény olyan extra jogokat adott a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó – a Magyar Nemzeti Bank által elmúlt héten több mint 100 millió forintra bírságolt – Takarékbanknak, amelyekkel megkerülhetetlenné és meghatározóvá vált a Magyar Postát érintő fontos döntésekben. A magyar állam mára oda jutott, hogy a kisebbségi tulajdonosok nélkül cselekvőképtelen. Szakács László szerint beszédes az időrend. Először a Takarékbank megveszi 50 millió forintért a különleges részvényt, amelyhez akkor még csak a könyvvizsgáló kiválasztásának joga kapcsolódott. Majd az állam eladja a Takarékbankban lévő többségi részesedését, ami a Spéder-érdekeltségű Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-hez kerül, majd csak ezek után – a 2014. évi országgyűlési képviselő választások előtt közel két héttel – adják meg a különleges jogokat a B-részvénynek. Szakács László szerint ilyen véletlenek ritkán történnek.

A B-sorozatjelű részvény tulajdonosa jelöli ki a Magyar Posta igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak felét, ő mondja meg, ki legyen a könyvvizsgáló. Az általa kijelölt embereket a társaság közgyűlése még leváltani sem tudja. Az államnak abba sincs beleszólása, ha a Takarékbank eladja részvényeit valakinek, persze ez fordítva már nem így van. Az olyan döntések esetében, amikor a tulajdonosok egyhangú jóváhagyása szükséges, a Takarékbank bárminek keresztbe tehet, révén a szavazata éppen annyit ér, mint a magyar államé. Szakács László szerint külön figyelmet érdemel, hogy a B-sorozatjelű részvény tulajdonosa nemcsak arra képes, hogy az igazgatóság tagjainak a felét kijelölje, de a Takarékbank bármikor eladhatja a jolly joker részvényt a saját részvényeseinek, illetve a részvényesek bármely tulajdonosának. Ha tehát a Takarékbank úgy dönt, hogy legyen a 100 forintos névértékű részvény a Spéder Zoltán-féle FHB Jelzálogbanké, akkor egyszerűen eladhatja neki, az állam egy szót sem szólhat.

Az állami tulajdon emellett azzal is sérült, hogy miközben a nemzeti vagyonról szóló törvény kimondja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban az állam tulajdonrésze nem csökkenhet 75 százalék plusz egy szavazat alá annak érdekében, hogy akár egyedül is meghozhasson fontos, kétharmados szavazattöbbséget igénylő döntéseket, a posta alapszabálya eltér az előbbi törvénytől, ugyanis bizonyos ügyeket a részvényesek szavazatának 80 százalékához köt. Így például az összes részvényes 80 százalékának egyetértése szükséges az alapszabály módosításhoz, az osztalékfizetéshez, az alaptőke fel-, vagy leszállításához.

Szakács László szerint feltételezhető, hogy az állam nevében a Magyar Posta felett tulajdonosi jogokat gyakorló személyek – szándékosan vagy gondatlanságból – megszegték az állami vagyon hatékony, és gondos kezelésére vonatkozó kötelezettségüket, amikor a Magyar Posta Zrt. irányítási jogait jelentős részben, ellenszolgáltatás nélkül átengedték egy magánbefektetői körnek. Ez az irányítási jog csökkenésében testet öltő kötelezettségszegés ugyanakkor azzal a következménnyel járt, hogy az állam nem, vagy nem az általa elvárt mértékben juthat hozzá a társaság működésének hasznához, a részvényei után fizetendő osztalékhoz, továbbá nincs ráhatása a Magyar Posta Zrt. által végzett beszerzésekre, igénybevett szolgáltatások kiválasztására, illetve a Magyar Posta Zrt. irányítása alatt álló vállalkozások tulajdonosi szerkezetének esetleges átalakítására, azok működtetésére. Mindez 2013 óta forint tízmilliárdokban mérhető hátrányt is okozhatott a Magyar Államnak. Másik oldalról azonban azt is jelenti, hogy a Magyar Posta Zrt. felett az államot megillető irányítási jog átengedésével harmadik személyek jutottak indokolatlan és jogosulatlan előnyhöz.