Falus Ferenc: Készüljünk rá, hogy a gyerek haza fogja vinni a vírust
A volt tiszti főorvos szerint el se kellett volna kezdődnie a jelenléti oktatásnak. Azt is elárulta, hogyan készülhetett volna a kormány felelősen az iskolanyitásra.
A szakértők szerint nyakunkon a koronavírus-járvány negyedik hulláma, hiszen az eddigi legerőszakosabb mutáns, a delta variáns már bőven megjelent Magyarországon is. Az iskolákban azonban szeptember 1-én elkezdődött az oktatás, méghozzá hagyományos módon, a tanárok és a diákok személyes jelenlétével. A vélemények megoszlanak arról, hogy ez helyes-e, vagy sem, mást gondolnak a szülők, tanárok, diákok és a szakértők is. Mi most Falus Ferenc volt tiszti főorvost kérdeztük meg telefonon, mi a véleménye a kialakult helyzetről.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szülők és a tanárok nagy része arra számít, hogy a szeptember 1-én meginduló jelenléti oktatás csupán ideiglenes állapot lesz, és akár már hetek múlva átállhatnak az iskolák a hibrid, vagy az abszolút digitális rendszerre. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás viszont korábban a 168-nak adott interjújában kiemelte, hiába jelent kockázatot a jelenléti oktatás, az online oktatásra egyszerűen nincs felkészülve a magyar iskolarendszer. Legfőbb problémaként a technológiai hiányosságokat, a tanárok nem megfelelő felkészítését és a különböző tantárgyakra vonatkozó megoldások elmaradását említette. A probléma tehát kettős, mert míg a tanárok tartanak az online rendszertől, és nem szívesen vennék újra nyakukba az ezzel járó pluszterheket, addig a szakértők a jelenléti oktatás kockázataira figyelmeztetnek.
A pedagógusok átoltottsága 85 százalék körül alakul, míg a diákok közül csaknem 190 ezren éltek nyáron az oltás lehetőségével György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára és az országos oltási munkacsoport vezetőjének állítása szerint. A szeptember eleji oltási kampányban az adatok szerint további 50 ezer diák vesz részt, ez azonban sokan még mindig nem tartják elégnek ahhoz, hogy a fertőzési veszély szempontjából biztonságosnak tekinthessük az osztálytermeket. Falus Ferenc volt tiszti főorvos szerint a legfőbb gond, hogy a kormány nem kezdte el időben az oltási kampányt.
„Az oltás után legalább két hét kell a védettséghez, úgyhogy akiket most oltanak, azoknak még legalább ennyi ideig nem kéne megjelenniük az iskolákban”
– mondta a 168-nak. Hozzátette, mostanra már a második oltást kellene szervezni, és még azután is két hét a megfelelő védettségi kialakulása. Úgy látja, csak elhatározás kérdése lett volna, hogy a kormány felelősségteljesen szervezze meg a diákok oltási kampányát, és ha így történt volna, máris kevesebb kockázatot jelentene a jelenléti oktatás. Példaként Németországot említette, ahol az iskolákban szeptemberre bevezették a kötelező maszkviselést, illetve hetente kétszer mindenkit kötelezően tesztelnek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2021. április 18., 15:58
A miniszteri levél szerint amennyiben valamelyik iskolában igazoltan megjelenik a Covid-19-fertőzés „az illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetve” az óvodákban és az általános iskola alsó tagozatán az Oktatási Hivatal rendkívüli szünetet rendelhet el, az operatív törzs pedig tantermen kívüli digitális munkarend elrendeléséről dönthet.
Rovat nélüli cikkek
2021. január 9., 16:36
Falus Ferenc, egykori tiszti főorvos Budapesten 2014. szeptember 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI
„Én szeptemberben még nem kezdtem volna el az iskolát, előtte beoltottam volna mindenkit. Készüljünk rá, hogy ha megbetegszenek, ha nem, a gyerekek haza fogják vinni a vírust”
– jelentette ki. Szerinte nagyon nem jó, hogy a különböző vírusközösségekből érkező emberek most hirtelen egy közösségbe kezdenek járni. Azt is megjegyezte, a delta variáns a koronavírus egy kifejezetten agresszív változata, és az adatok alapján 2200-2400 megbetegedett gyermekből legalább egy intenzív osztályra kerül. Falus Ferenc tart attól, hogy a korlátozásoktól mentes iskolakezdés hatására berobbanhat a fertőzésszám emelkedése, pláne ha a tavalyi forgatókönyv ismétlődik meg, ugyanis a járványhelyzet pontosan ott tart, mint tavaly októberben.
Láthatjuk tehát, hogy az iskolakezdés a járvány negyedik hullámának kapujában megosztó téma, járványügyi korlátozásról azonban egyelőre nincs szó a kormány oldaláról. Ez persze bármikor változhat, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, információink szerint a felsőoktatási vezetők körében tartott megbeszélésen a kormányzat már azt kommunikálta: október 15. lehet a negyedik hullám első olyan napja, amelyen valamilyen korlátozó intézkedést vezetnek be. A kérdés most inkább az, a szeptemberi jelenléti oktatás milyen mértékben befolyásolja majd a járvány alakulását a közeljövőben.
(Kiemelt kép: Diákok érkeznek a Városligeti Magyar–angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába, 2021. szeptember 1-jén, az iskolakezdés napján. Fotó: Dimény András / 168.hu)
