Ezt ígéri Bajnai

Bloomberg

Az egykulcsos adó eltörlését tervezi, a bankokkal pedig növekedési egyezményt kíván kötni Bajnai Gordon, aki tömöríteni igyekszik az ellenzéket a választások előtt. A volt miniszterelnök ezen felül helyre akarja állítani a jogállamiságot, éspedig ugyancsak azzal a céllal, hogy megélénkítse a beruházásokat és újra beindítsa a növekedést. A hírügynökségnek adott interjúban kijelentette, hogy a hazai és külföldi befektetők bizalmának visszanyerése révén remélhetőleg kedvező spirált tudnak beindítani, de ehhez mindenképpen vissza kell szerezni a bizalmat. Orbán a költségvetési hiány és az államadósság leépítésére összpontosít, amivel Magyarországra vonzotta a pénzügyi befektetőket, ám politikája elősegítette a beruházások visszaesését. Olyannyira, hogy azok szintje az idén mindössze 17,6 % lesz a GDP-hez képest, ami az IMF szerint 1992 óta nem fordult elő. Bajnai viszont az ígéri, hogy mérsékelten progresszív személyi jövedelem adót érvényesít majd, és a kiszámíthatóság érdekében évente csak egyszer nyúlna az adórendszerhez. Emellett legalább 2 %-os növekedést szeretne elérni. Mint mondja, a hitelezőkkel kötendő megállapodással fokozatosan az európai szintre vinnék le a bankadót, cserében a kölcsönzés fellendítéséért. Ugyancsak lépcsőzetesen fognák vissza a különadókat, aminek fejében a beruházások felfuttatását próbálják elérni. Bajnai az euró átvételét csak akkor tartja időszerűnek, ha a gazdaság versenyképes és az ország kedvező átváltási árfolyamon tud beszállni. A 3 %-os hiánycélhoz ő is ragaszkodna.

Wall Street Journal

A Fidesz arra szólította fel a kormányt, hogy ne engedjen az újabb megszorító intézkedéseket célzó nyomásnak. Az előzmény az volt, hogy az OECD a nyugdíjak megadóztatását javasolta, márpedig a nyugdíjak ügye különösen fontos a párt számára a választások előtt. A népesség Magyarországon is elöregszik, ráadásul a folyamatot csak súlyosbítja az igen alacsony születési arányszám és a nagy arányú kivándorlás. Az idősek megnyerése ugyanakkor jelentősen kibővítené a Fidesz támogatóinak körét és jócskán javítaná a győzelmi esélyeiket. Az OECD-jelentés nyomán a vita kiújult: az MSZP szerint a hatalom részben már már most is adót vet ki a nyugdíjakra, Bajnai Gordon pedig emlékeztetett a magánnyugdíjpénztárak vagyonának állami kézbe vételére.

FT

A magyar gazdaságpolitikát veszi védelmébe a lap Kelet-Európával foglalkozó blogrovatában Barcza György, a Századvég vezető közgazdásza. Rámutat, hogy az Orbán-kabinet ezen a területen sok kritikát kapott, ám a legtöbb bíráló csupán az eddigi modellt kínálta a kommunizmus meghaladására. Pedig – hangsúlyozza – az adósságból finanszírozott jóléten túl kellett lépni, erre szolgál a munkalapú társadalom kiépítése. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy növelni kell a foglalkoztatottak arányát, ami időközben 20 év óta a legmagasabb szintre emelkedett. Emellett a kormány megszilárdította a költségvetést, hogy az államadósságot a 90 %-os küszöb alatt tartsa. A szakértő azzal érvel, hogy tavaly ebben a folyamatban már nem játszott szerepet a magán nyugdíjpénztárak vagyonának államosítása, ugyanakkor a büdzsé hiánya 2,7 %-ra ment le, vagyis a GDP viszonylag lassú növekedési üteme is elegendő a köztartozások további mérsékléséhez. Az ellentábor azt is figyelmen kívül hagyja, hogy 2004 óta először sikerült 3 % alá szorítani az államháztartás deficitjét. Barcza György megemlíti ugyan, hogy egyesek szerint a hiányt csupán a különadókkal lehetett kordában tartani, így fenntarthatatlan, ám felteszi a kérdést, hogy jobb lenne egy nagyobb költségvetési lyuk és egy egyre bővülő, szintén fenntarthatatlan eladósodottság? Vagy ha megszorító intézkedéseket vezetnének be és ezzel a görögországihoz hasonló politikai-társadalmi bizonytalanságot kockáztatna a hatalom?

Szerinte a különadókkal csupán ráterhelik a költségek egy részét a válság előtti nagy profitok haszonélvezőire. Az elemző az eredmények közé sorolja azt is, hogy külső segítség – értsd az IMF nélkül sikerült átvészelni az euroválságot. Ráadásul a befektetők most már kedvezően ítélik meg az ország adósság-kilátásait, a bírálatok főleg a növekedés hiányára összpontosítanak, de azt a tavalyi visszaesés idézte elő. A csehek ortodox modellt alkalmaztak, ám ugyanoda jutottak, mint mi. Barcza György úgy látja, hogy nálunk a növekedés beindítása mellett fel kell számolni a több évtizedes rossz gazdaságpolitika következményeit. Ehhez idő kell, de nem kétséges a siker, amint rendbe jön az euroövezet és leáll a külföldi bankok tőkekivonása. Ez akár már a 2. félévben is bekövetkezhet. Magyarország utána élenjáró lehet Európában az adósság leépítésében és a munka alapú társadalom megteremtésében, és ezt, – mondja Barcza, amint azt a múlt heti kötvénykibocsátás mutatja, most már a piacok is felismerték. A magyar gazdaság a saját boldogulása érdekében halad az útján.

Frankfurter Rundschau

A 75 éves Szabó Istvánt köszönti az újság. A Hatalom és árulás c. cikk megjegyzi, hogy a rendező életpályája során ez a két, szinte megszállottan vizsgált téma különös személyes dimenziót kapott, amikor kiderült, hogy Szabót annak idején beszervezte a titkosszolgálat. Ám a cikk végső kicsengése az, hogy a művész alkotásai messze jelentősebbek, mint amekkora kárt az egykori tévedés esetleg okozott az életrajzában. És igazából feltehetőleg nagy mesélőként vonul majd be a filmtörténelembe. Olyasvalakiként, aki képes volt a világon mindenütt bűvkörébe vonni a közönséget.

Time

A hetilap az újkeletű mangalica kultusz kapcsán felteszi a kérdést: mikor megy át a helyi ételek előnyben részesítése nacionalizmusba, mikor válik politikai tényezővé? Hogy a kommunizmus idején csaknem teljesen kihalt fajta reneszánszát éli, abban a szerző szerint szerepe van annak is, hogy Orbán Viktor piacvédő gazdasági programba kezdett, ideértve a különadókon kívül, hogy megakadályozzák a földek külföldi tulajdonba kerülését. Ez irányú megnyilatkozásai miatt odahaza és külföldön sokan populistának és nacionalistának minősítették. Mindenesetre a mangalica-tenyésztők profitáltak az állami támogatásból, valamint a magyar identitás iránt megnyilvánuló érdeklődésből. Kumin Viktória újságíró azt mondja, a rendszerváltás után a magyarok a világkonyhát akarták megkóstolni, de most már inkább a hazai ízekre kíváncsiak. Egy tenyésztő szerint pedig az emberek azért keresik a mangalica termékeket, mert azok most divatosak, de bárcsak a nemzeti büszkeség húzódna meg az érdeklődés mögött!