Ezrek állásába került az Orbán-kormány lépése

Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók az elmúlt év végéig – állapítja meg az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya, amelyet a

Napi Gazdaságidéz. A tanulmány sorra veszi az élelmiszeripart sújtó terheket – a bankadót, a telekommunikációs adót, az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat, továbbá a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékdíjat (NETA).

Az élelmiszeripar – az agrárium és a kereskedelem szorításában – a többletterheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban – mutat rá a tanulmány, amely szerint a legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, ahol gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, továbbá rendkívül alacsony a beruházások mértéke is. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.

A hazai élelmiszeripar versenyképességét jól jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon, ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt – teszi hozzá a tanulmány.

Az érintett vállalkozások vesztesége 2010-ről 2011-re nyolcszorosára emelkedett, az élelmiszer-ipari cégek által fizetett társasági adó – árbevétel-arányosan – pedig 2003-óta harmadára csökkent. Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában is, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza – mutat rá az elemzés.