Ez valóban új Európa?

– A médianagyüzem már működött, amikor hívtam. Őszintén meglepődött: „Miért sürgős? Történt valami?”

– Persze hogy meglepődtem. Az ember éjjel alszik, délelőtt dolgozik. Ilyenkor szigorúan nem olvasok és nem hallgatok híreket. Így aztán a legkevésbé sem gondolhattam arra, hogy Párizsban merényletek egész sorozatát követték el éjszaka.

– Pedig két hónappal ezelőtt, amikor az ATV-ben nyilatkozott Friderikusz Sándornak, utalt rá, hogy ez a levegőben van.

– Minden a levegőben lóg. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország bombázza az ISIS-t. Ha lehetőségük adódik, akkor visszavágnak. Ezt lehetett tudni, de nem lehetett rá számítani, mert ilyen számítással nem lehet élni.

– Egy francia fiatal mondta a terror színhelyén: el kellett oda mennie, „szoktatja magát a gondolathoz”, hogy ezt nem lehet megállítani. Együtt kell vele élni.

– Nem tudhatjuk, hogy mivel kell együtt élni. És terrorral nem is lehet együtt élni. A francia elnök úgy nyilatkozott, hogy ez háború, ami igaz. De hadüzenet nélkül folyik, s így nem tudhatjuk, hogy hol keressük az ellenséget.

– Elismerem, nehéz az irracionalitást racionalizálni.

– Pedig racionalizálni lehet, racionalizálni kell, csupán a mi civil eszközeink elégtelenek hozzá. Nem egy ilyen mezei író fogja racionalizálni, mint amilyen én vagyok. Ez a munkamegosztás szabályai szerint a nagy demokráciák titkosszolgálatainak dolga. A történetet nekik kell megfejteni és értelmezni, az áramló pénzfolyamokat pedig leállítani. Inkább azt kérdezem, hogy eddig miért nem állították le. A terrorizmus sok pénzbe kerül, nagyon sokba. Tudniuk kell, hogy kinek áll érdekében a terroristák pénzelése. Valami okból a demokratikus kormányok nem léptek föl, vagy nem kötötték az orrunkra, hogy miként léptek fel a terrorizmus finanszírozása ellen. Pedig szerintem tudják, tudniuk kell. A műholdak mindent lefényképeznek, a pénzmozgások naprakészen ellenőrizhetők.

– A menekülteknek viszont biztosan nem áll érdekében merényleteket szervezni. A bevándorlók a legkevésbé sem ezért jöttek.

– Erről megint csak nem tudunk eleget. A tömeg egyének sokasága. Egy tömeget soha nem lehet egységesen megítélni. A liberális felfogás nem is engedi, s alapos oka van rá, hogy nem engedi.

– Kétségtelen, vannak, akik azt feltételezik, a bevándorlás titkos harcosokat sodor Európába. Mi nőket, gyerekeket, tinédzsereket, fiatal férfiakat és aggastyánokat láttunk.

– Hogy valaki nő, gyerek vagy felnőtt, az önmagában nem mond semmit arról, hogy mit gondol és mit tesz. Nagyon egysíkú és felszínes ítélet csak úgy általánosságban gyerekekről és asszonyokról beszélni. Az asszonyok egy része háborúba küldte a férjét, vagy éppen nem akadályozta meg, hogy oda menjen, és a háború nyereségéből esetleg maga is részesült. Másfelől minden gyilkoló katona egyszer gyerek volt. A tömeg egyénekből áll, akik önállóan és különbözőképpen döntenek. Ahogyan olyan sincs, hogy átlagmagyar. A személy nem átlagos, hanem különös, kivételes, neve is van. Az emberek a tulajdonságaik és a neveltetésük szerint különféle dolgokat gondolnak. Hogy ezek hitelesek vagy relevánsak-e, az egy másik kérdés. A bevándorlókról a legtalálóbb mondatot Max Frisch mondta elégedetlenkedő svájci honfitársainak: „Vendégmunkásokat hívtatok, de emberek jöttek.” És mivel az emberek különfélék, akad köztük bizony terrorista is.

– Európa már sok terrorkorszakot átélt.

– A szent inkvizíciótól a jakobinus terroron át a Vörös Brigádokig. A terrorizmus nem iszlám specialitás.

– Miért Franciaország a terror gyújtópontja?

– Az egykori koloniális hatalmak nem tudják magukat a bevándorlóiktól megkímélni, se London, se Párizs, se Brüsszel, se Madrid, s ha ott vannak, hogy az alantas munkákat elvégezzék a fehér uraknak, akkor nyomasztó elővárosokban laknak, és a gyerekeik a teljes kilátástalanságba születnek bele. Világos, hogy a saját életfelfogásuk szerint élnek. Franciaország szabad ország, az emberi jogok bölcsője és letéteményese.

– Gyakori, hogy az osztálykülönbségek vallási köntösben jelennek meg?

– Hogyne lenne gyakori. A vallás egy lehetséges világmagyarázat. Ráadásul olyan teljes világmagyarázat, amely a kétely útját elállja. Ha egy életre kitaszított vagyok, akkor valaki létrehozta a kitaszítottságomat. A vallásban minderre akár magyarázatot is találhatok. De nem vallásról van itt szó, hanem egy vallás ideológiai pervertálásáról. Nem az iszlámról, hanem az iszlamizmusról. Az európai kultúrán belül csupán azért csillapodtak vagy kanalizálódtak az ilyen jellegű ideológiai feszültségek, mert a kereszténység valamennyire maga mögött tudja agresszív, hódító, hittérítő, háborús fázisát. Habár az ír katolikusok és az ír protestánsok között ez nem mindig néz így ki.

– Szavaiból arra következtetek, hogy az ISIS-jelenségben vastagon benne van Európa is.

– Hogyne lenne benne? Sokféleképpen benne van. De ebben a pillanatban nem lenne helyénvaló erről beszélni. Ilyenkor nem illendő a felelősséget osztályozni, felmérni és szétosztani. Ezek a gyász órái. A sebesültek még kórházakban fekszenek, 99 ember életéért orvosok küzdenek.

– Fordítsuk meg a dolgot. A történtek azt is demonstrálják, mi elől, miféle kulturális és fizikai nyomorúság elől menekülnek a táborlakó szíriaiak.

– Nagy részük nyilvánvalóan az elől a minden kulturális és humán értéket szétdúló, elképesztő nagyságrendű terror elől menekült, amelyből ugyanez a terrorhadsereg Párizsban is ízelítőt adott. Mások gazdasági menekültek, a klímaváltozástól sivataggá égett országaikból érkeznek, vagy innen a szomszédból, Koszovóból. A népvándorlásnak sokféle oka van, például a hőmérséklet tragikus emelkedése, a legelők kiszáradása, a folyók és az állóvizek elapadása, másutt a tengerszint emelkedése, az orkánok és áradások. Az emberi történelem a vándorlások története. Ha egy területet háborúval tönkretesznek, rablógazdálkodással elpusztítanak, akkor másoknak élelemforrások után kell nézniük. A természeti katasztrófához Európa alaposan hozzájárul, s gyarmatairól kivonult ugyan, de a környezet szisztematikus rombolásáról a saját anyagi gyarapodása érdekében ma sem tud lemondani. A fejlődés elvével küldi magát minden áldott napon a pusztulásba. A számlát ezért időről időre benyújtják. Be is fogják nyújtani. Ezért találkoznak a hónap végén a nemzetek Párizsban, hogy ezt a gondot valamiként megoldják vagy a súlyát egymásra hárítsák át. Meg fogjuk látni. Addig fogunk ebben az ördögi körben mozogni, amíg meg nem ismerjük az értelmes s ezért élvezettel teli önkorlátozást.

– Ha a párizsi támadások hatására Németország is – belső társadalmi nyomásra – lezárná határát, annak beláthatatlan következményei lennének. A Balkánon a tél közepén megrekedne a tömeg.

– Népvándorlások előtt nem lehet lezárni a határokat. Merkel kancellár részéről ez egyfajta bölcsességnek is felfogható, hogy tudja ezt, s kitart a tudása mellett. Helyi problémákat helyben kell orvosolni. Ha a helyi problémák globális problémának bizonyulnak, akkor nem helyi szinten kell megoldani. Ha a menekülttáborokban lakó emberek fejadagját az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a harmadára csökkenti, mert a tagállamok nem hajlandók befizetni a pénzeket, azaz nem tesznek eleget vállalt humanitárius kötelezettségeiknek, akkor a táborok lakói elindulnak élelmet keresni. Akkor embercsempészek hada csap le rájuk. Ha pedig valahol bedrótozzák a határt, akkor másutt majd kilyukad. A rendezett és dokumentált eljárás mégiscsak kívánatosabb, mint a káosz.

– Egyelőre csak annyit láttunk, hogy mindenki tanácstalan. Összevissza beszél.

– Persze hogy tanácstalan, ha életében először nem csak a globálisan működő kapitalizmus áldásaival, hanem a realitásával és a következményeivel szembesül. Én is tanácstalan vagyok. Mindenki tanácstalan.

– Számos elemző a párizsi merényletek éjszakáját „Európa szeptember 11-éjének” nevezi.

– Ezek kevéssé értelmes hasonlatok. Mondták ezt már a Charlie Hebdo ellen elkövetett merénylet után is. Ezek a szólamok csak akkor változtatnának meg bármit, ha a világon legalább ezer ember hajlandó lenne egy kicsit változtatni a fogyasztói és felhalmozói szokásain.

– A mi szűkebb, magyar világunkra fókuszálva: most tobzódnak majd igazán a nemzeti bezárkózás, az Európa-ellenesség bajnokai.

– Legalábbis az első kormányzati reakciókat józannak, kiegyensúlyozottnak látom. Nagyjából az történik, aminek történnie kell. Megszigorítják a biztonsági intézkedéseket, mellőzik a nyilvános politikai gyűléseket, nemzeti gyásznapot rendelnek el. Miközben a vita természetesen nem áll le, három nap múlva folytatódik. Ez is olyan, mint a népvándorlás, nem lehet leállítani.

– November 13-tól kezdve azok a magyarok, akik humanitárius ügyekben elkötelezettek, végképp defenzívába kerülnek.

– Miért kerülnének defenzívába? Eddig nem voltak defenzívában? Jobban már nem lehet. Mert ha valaki annyira defenzívába kerül, hogy a menekülőknek és a rászorultaknak nem ad meleg kabátot, nem ad egy csésze meleg teát a hidegben, akkor az rá nézve lesz nagyon rossz, nem a menekültet, hanem őt károsítja súlyosan. Akkor felfüggesztette a saját humanitását, részvétet sem érez többé, ez pedig nem a menekültet, hanem őt mérgezi.

– A kvótarendszernek ezzel lőttek. Ezt képtelenség keresztülverni.

– Kvótával vagy kvóta nélkül, egyre megy, az EU irányadó elve a közös teherviselés. Ennek jegyében részesülnek a csatlakozott országok a kohéziós alapokból. Egy társulás mindig kétoldalú, féloldalasan nem működik. A szolidaritásban pedig nem lehet válogatni. Nincs olyan, hogy ezzel szolidáris vagyok, amott pedig felfüggesztem a szolidaritásomat. Legyen szolidáris a szomszéd. A terheket el kell osztani, s együtt élvezni a közös életet. Ez minden létező közösségi működés legbensőbb törvénye.

– A terror a nagyvárosi élet urbánus központjait, kulturális centrumait támadja. A stadiont, a szerkesztőséget, a koncerttermet. A látvány miatt? Ott hatásos?

– Nem hiszem. A támadás mindig a rendszer leggyengébb pontjait éri. A város sérülékeny szerkezet. Elég a metrót, a repülőtereket, a vízellátást vagy az elektromos központokat megbénítani. Ezt a terroristák tudják.

– Mostantól ez valóban új Európa?

– Nem hiszem. A nagy rendszerek nem olyan változékonyak, pozitív és negatív tulajdonságaikkal együtt igen stabilak. Lehet, hogy szigorodik az ellenőrzés, láthatóbbak lesznek a biztonsági szolgálatok. Amire persze azonnal reagálnak a terrorosztagok. Olyan ez, mint az új adótörvények. Abban a pillanatban, ahogy készen állnak, máris megszületnek a kijátszásukra alkalmas módszerek. Ha felbukkan a vírus, azonnal belép az elhárítás. Néha azok gyártják a vírust, akik elhárítják.

– De így fejlődik a világ...

– Technikailag igen. Szellemileg kevésbé.