Hiába az osztogatás, az infláció elégette a többletet

Attól sem lett jobb a magyarok vagyoni helyzete, hogy a kormány a választás előtt kétezer milliárd forintot osztogatott el, az infláció elvitte szinte az egész többletet. Bulgária már a nyakunkon van az unió utolsó helyéért folytatott különmeccsben, Szlovákia és Horvátország ellépett tőlünk. Ausztria eközben beérte Németországot – számolt az Eurostat.

2023. december 14., 14:18

Szerző:

Ahogy évek óta minden december közepén, úgy most is elkészítette az Eurostat az EU országainak életszínvonalát talán legjobban bemutató adatsorát a tényleges egyéni fogyasztásról. Tavaly ilyenkor az volt a nagy hír, hogy Magyarország az unió második legszegényebb állama lett – idén megtartottuk ezt a rémes helyezésünket, de a teljes összkép még rosszabb, a régiónk lehagy minket, és lassan már az egyetlen szegényebb ország, Bulgária is utolér – írja a Hvg.

Amit most mértek, az a tényleges egyéni fogyasztás (az angol actual individual consumption rövidítéseként AIC-nek szokták ezt írni). Ebben azt mérik, hogy a háztartások mennyi árut és szolgáltatást vásárolnak, illetve mennyit kapnak az államtól és a nonprofit intézményektől. Ezt még kiegyensúlyozzák az adott ország árszínvonalával – vagyis kiszűrik azt a hatást, hogy ugyanannyi pénzből egész más mennyiségű árut lehet venni egy szófiai és egy berlini boltban –, úgyhogy nem is egy euróban megadott szám jön ki a végén, hanem az, hogy vásárlóerő-paritáson az EU-átlag hány százalékát éri el az ország.

Azt fontos még hozzátenni, hogy mivel az adatfeldolgozás elég lassú, minden decemberben az előző évi helyzetet tükröző számokat teszik közzé. Azaz a most kiadott, 2022-es számokon már látszik a tavalyi kampány osztogatása, a brutális inflációnak viszont csak az első része volt 2022-ben, még idén télen és tavasszal is sokáig 20 százalék fölötti volt a drágulás.

A legfontosabb szám az, hogy Magyarországon a fogyasztás az EU-átlag 71 százaléka – ez minimális növekedés ahhoz képest, hogy 2020-ban és 2021-ben is 70 százalékon álltunk. Vagyis az, hogy kétezer milliárd forintot kiszórt a kormány a választás előtt, csak minimálisan tudta megnövelni a fogyasztást, az infláció szinte az egészet felzabálta.

De hiába volt itt növekedés, ez eltörpül amellett, amit a régiónk majdnem minden más országa produkált. 2020 óta, amíg a magyar adat 70-ről 71 százalékra nőtt, Szlovákia száma 71-ről 77-re emelkedett, Horvátországé 68-ról 76-ra, Bulgária pedig 61-ről 69 százalékra javított.

Az Eurostat most tette közzé az egy főre jutó GDP adatát is, szintén 2022-ből. Egy éve ilyenkor az EU hetedik leggyengébb adata volt a magyar, most a románnal holtversenyben a 6-7. helyen állunk hátulról. Egy kicsi javulás abból a szempontból lett, hogy az uniós átlag 75 százalékáról 76 százalékra felléptünk 2022-ben.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)

Vasárnap délután Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, amely során azt állította, a „magyar Watergate-botrány”-ról fog beszélni. Azóta Kocsis Máté, Varga Judit és Vertán György is megszólalt.