Európa Tanács: Villámgyors hátraarcot hajtott végre a Fidesz

Az Orbán-kormány hosszú ideje vívja csatáját az Európai Unió különböző intézményeivel, így abszurd megfogalmazások születnek, amikor az egyik intézmény élére kerül soros elnökként – így történik ez most az Európa Tanács esetében is. Orbán Viktor egy éve még az Európa Tanács kritikáját volt kénytelen visszautasítani a vészhelyzet miatt. Az ET bírálta a Fidesz 9. alaptörvény-módosítását is, miszerint „az apa férfi, az anya nő”. Havasi Bertalan akkor kioktatta az ET főtitkárát, mintha nem is tudná, miről van szó. Legutóbb februárban adott ki közleményt az Európa Tanács, akkor a magyar önkormányzatiság felszámolása miatt. Nagy vihart kavart – és az Európa Tanácsig jutott – az osztrák újságíró ügye, aki kérdezni mert. Alig valósult meg valami az ET ajánlásai közül korrupció ellen. Sőt: még az ET felügyelete alá tartozó bíróság is elmarasztalta Magyarországot a menekültpolitikája miatt, így kénytelenek vagyunk kártérítést fizetni egy menekültnek. Magyarország egyébként nemrég ült be a szélsőjobboldali frakcióba az Európa Tanácsban, amely főleg emberi jogi kérdésekkel foglalkozik. 

Mindezek után pikáns ízt ad a fideszes nyilatkozatoknak, hogy mi töltjük be május és november között az ET miniszteri bizottságának elnöki tisztségét. Az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén pedig Varga Judit hitet tett az ET szerepének erősítése mellett. Az igazságügyi miniszter elmondta: jelenleg is érvényes az ET 70 évvel ezelőtti alapításának szellemisége, hogy az államokat „ugyanazok az eszmék és értékek” kössék össze. Emellett ugyanolyan fontos az államok sokszínűsége, a nemzeti szuverenitás, hiszen a tagállamoknak eltérőek a jogi, kulturális és történelmi hagyományaik – írta az MTI.

Varga Judit beszélt arról is: egyértelműen érezhető, hogy van egyfajta „implicit rivalizálás” az EU és az ET között, majd hitet tett utóbbi szerepének erősítése mellett. „Ebben a magyar elnökség mindenképpen partner lesz” – jelentette ki.

Nem véletlen az sem, hogy milyen témákat vett elő Magyarország: 

• a nemzeti kisebbségek védelmének hatékony előmozdítását,
• a jövő generáció ügyét, az ifjúságpolitikát,
• a vallásközi párbeszéd előmozdítását,
• a jövő kihívásait, köztük a kiberbűnözést és a mesterséges intelligenciát
• és a környezetügyet.

A miniszter a magyar ET-elnökség prioritásait úgy értékelte, hogy azok jövőorientáltak, pragmatikusak, valamint azok között a nemzeti kisebbségek hatékony védelme a leghangsúlyosabban szerepel. A szakpolitikai témákról a tárcavezető kifejtette: október 4-én rendezik a ET igazságügyi minisztereinek konferenciáját az igazságügy digitalizációjának tárgyában, amelyet megelőz a bírósági, végrehajtói és közjegyzői informatikai rendszereket működtető szakértők egyeztetése is.

Novemberben rendeznek konferenciát az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a bíróság joggyakorlata a magyar bíróságok jogalkalmazása tárgyában. (Ez is azért izgalmas, mert az Európa Tanács többször is bírálta Magyarországot a 2012-es igazságügyi reform bevezetése óta, hogy korlátozza a bíróságok szuverenitását – a szerk.) Varga Judit tájékoztatása szerint idén esedékes az ET számítógépes bűnözés elleni egyezményének (Budapesti Egyezmény) 20 éves jubileuma. Utalt arra, hogy a kiberbűnözés elleni fellépéssel foglalkozó Octopus konferencia idei budapesti lebonyolítására a járványhelyzet miatt többféle forgatókönyvvel is készülnek. Varga Judit megjegyezte azt is, hogy „Magyarország élen jár a kiberbűnözés elleni küzdelem tapasztalatainak megosztásában”.

Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar ET-elnökség több prioritást képvisel. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar ET-elnökség programjait az eredetileg tervezett 4 milliárd helyett 2 milliárd forintból valósítják meg. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke elmondta, a két elnökség növelni fogja a figyelmet Magyarország, és ezzel együtt az ország lehetőségei irányába, és az ország mozgástere is nőni fog. Az EU május 9-én indítja el a jövőről szóló vitát, amellyel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja, hogy „Európa nemcsak az EU, hanem a teljes kontinens”. Az EU-nak figyelmet kell szentelnie a nem uniós országok jövőjére, ezért az ET-vel való együttműködés kiemelten fontos – hangsúlyozta.   

Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a jövőről szóló vitában ne csak a baloldali, hanem az „újjászerveződő” kereszténydemokrata jövőképnek is meg kell jelennie. Kitért arra is, hogy az EU „ódzkodik” attól, hogy csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, ezért a következő időszakban „azon leszünk, hogy az EU ezt a vállalását teljesítse”. A grémium ülése után újságíróknak erről megjegyezte: „ehhez az ET teljes eszközrendszerét igénybe tudjuk venni”. A kormánypárti politikus beszámolt róla: szándék született arról, hogy még a tavaszi időszakban az Országgyűlés állásfoglalást fogadjon el a magyar ET-elnökség prioritásainak támogatására.

(Kiemelt kép: Varga Judit Facebook oldala)