Európa legdrágább kormánya a magyar

A kormány képtelen kezelni a koronavírus-válság gazdasági, szociális és egészségügyi következményeit. Összeomlott az oltási rendszer, több ezren mondtak fel az egészségügyben, a lezárásokat jogalkotási problémák terhelik – összegzett cikkében a Népszava, amely szerint ugyanakkor pénz, paripa bőségesen rendelkezésre állna a válságkezelésre, nemzetközi összehasonlításban is. A felülről nyitott gazdaságvédelmi alap mellett ugyanis mozgósítható tartalékokkal is bőven rendelkezik a kabinet.

Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata: az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, míg a laboratóriumnak tekintett Ausztria 5,7 százalékot, a fejlettségben egyre inkább tőlünk elhúzó V4 országokban, pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem, az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól.

A 2019-es zárszámadási törvényben a kormány nem tért ki arra, hogy mitől ilyen drága a magyar állam működése. Ráadásul nem is közöltek részletes adatokat, hogy mire ment el ez a mintegy 3330 milliárd forint, csak arra térnek ki, a növekedés oka, hogy feltőkésítettek állami cégeket és bért emeltek a közszférában. A magyar állam működési költsége mindig kirívóan magas volt. 2010-ben, a kormányváltás évében a GDP 9,3 százalékát emésztette fel a bürokrácia, a csúcsév a 2013-as 10,2 százalék volt – vagyis azóta még számottevően csökkent is a ráfordítás. 2010-ben Orbán Viktor és a Fidesz az erős, de kicsi (olcsó) állam ígéretével kampányolt.

A magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására is, hisz míg az unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig idehaza 7,3 százalék jutott erre a célra. A drága állam működésének, illetve a gazdaság támogatásának magas költségei miatt azonban máshonnan faragtak le: az átlagnál jóval kevesebb forrás jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre.

A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben a GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött. Az Eurostat adatai szerint az átlagos uniós költés ezen a téren a GDP 7 százalékára rúgott, a miniszterelnök által a koronavírus-járvány ügyében laboratóriumnak tekintett Ausztriában ez az érték 8,3 százalék volt, de Csehországban is a bruttó hazai termék 7,6 százaléka jutott erre a célra. A magyar egészségügy alulfinanszírozottsága közismert, miközben a kormány azzal igyekszik cáfolni ezt a tényt, hogy hangsúlyozza, 2010-hez képest nominálisan mennyivel növekedtek az egészségügyre fordított kiadások, ami igaz is, ám a GDP-arányos kiadások csökkentek és messze elmarad az uniós átlagtól.

Az egészségügy mellett a közoktatás az, ahol szintén gyengén teljesít a magyar állam, annak ellenére, hogy az erre fordított kiadások – a GDP 4,7 százaléka – pontosan megegyezik az uniós átlaggal. Itt hasonló a gond mint az államigazgatásban: az elégségesnek tűnő források ellenére a rendszer rosszul hasznosítja azt.

(Kiemelt képünk illusztráció: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Nikola Selakovic szerb külügyminisztert (j2) a Karmelita kolostorban 2020. december 18-án. Jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda | Fischer Zoltán)