És itthon ki fog gyógyítani?

Manchesterben számos magyar orvos gyógyít most is. A központi kórházban, a radiológián, a transzplantáción, a gyereksebészeten és az aneszteziológián is ők vezetik a gyógyító munkát. Magyar főigazgatója volt korábban az egyik legnagyobb helyi kórháznak: Végh Attila egyben társalapítója a Brit Magyar Orvostársaságnak. Ebben nincs semmi meglepő: Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta Angliában több mint ezerhétszáz regisztrált orvos dolgozik. Az ápolók, egészségügyi szakdolgozók, gyógyszerészek száma ennél is jóval több.

Az orvostársaság létrehozásában – Végh Attila mellett – részt vett Kerecsényi Péter és Rákóczy György is. Mindhárman manchesteri doktorok.

Rákóczy György neves gyermeksebész. A 168 Órának elmondta, társaságuk célja, hogy az Angliában gyógyító magyar orvosok között szakmai kapcsolat alakuljon ki, akár praktikus tanácsokkal is elláthatják az újonnan érkezőket, például hol érdemes bankszámlát nyitni, milyen biztosításra van szükség. Az orvosutánpótlás ugyanis folyamatosan érkezik.

Csak tavaly majdnem kétezer magyar egészségügyis jelezte, külföldön szeretne munkát vállalni. Az egészségügyi szakemberek elvándorlásának tendenciája növekszik. A Pécsi Tudományegyetem orvosi karán végzett legutóbbi kutatásból kiderül: a diákok harminc-negyven százaléka a diplomaosztás után külföldre távozna. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter szerint évről évre több orvos hagyja el Magyarországot, mint ahányan az egyetemeken végeznek.

Kétségtelen: a szakvizsga nélkül külföldre távozók aránya 2010 óta tartósan negyven százalék feletti. Riasztó adat. Ha ugyanis e fiatalok a rezidensképzésüket külföldön kezdik és ott szereznek szakvizsgát, nehezen csábíthatók vissza.

Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd Európa egészségügyi ellátórendszereiből. Hozzátesszük: Magyarországon egy diplomás szakápoló fizetése jelenleg alig haladja meg a 300 eurót; külföldön ennek majd hat-hétszeresét is megkeresheti.

– A mai fiatal orvosoknak bizonytalan a helyzetük Magyarországon: ha gyorsan és eredményesen akarnak fejlődni, sokszor nincs más útjuk, mint a külföldi munkavállalás. A kollégák otthon mintha nem szeretnének vetélytársakat nevelni, kevesebb is a gyakorlati lehetőség. Az anyagiakon túl a karrierépítés akadályai, a paraszolvencia fojtó rendszere, a rivalizálás – mind-mind a külföld felé terelik a fiatalokat – említette Rákóczy György.

Az angliai orvostársaság ezért azt is szeretné elérni, hogy szakvizsga előtt vagy után az új kollégák szervezetten mehessenek egy-két éves külföldi képzésre.

– Ha szervezett a képzés, akkor van hova hazamenni. Ki kell nyitnunk a kapukat hazafelé is – véli Rákóczy György.
Példaként az ausztrál gyakorlatot hozta föl: a brit orvostanhallgatók, szakvizsgára készülők és új szakorvosok tömegesen járnak Ausztráliába egyéves gyakorlatra. Azzal a kikötéssel: a tréning után öt évig nem helyezkedhetnek el Ausztráliában.

A magyar orvosok közül sokan szeretnének hazajönni, csak nem tudnak.

– Az angliai gyakorlatot szerző kollégák rendkívül nehezen tudnak beilleszkedni vagy visszailleszkedni a magyarországi egészségügybe. Mivel gyakorta jobb, modernebb, egyszerűen más a rutinjuk otthoni kollégáikéhoz képest, ez zavaró lehet a közös munkában. Magam is háromszor próbáltam hazamenni az elmúlt években. Volt, hogy nem kaptam meg a pályázott állást. Vagy én nem fogadtam el végül a felkérést, mert azt hallottam, az adott sebészeti osztályt megszüntetik a közeljövőben. Egyelőre maradok Manchesterben – mondta Rákóczy György.

Szerinte a kinti magyarok egyik valós és eddig fel nem dolgozott problémája, hogy a kint érettségizett gyermekeik többsége örömmel jelentkezne magyarországi egyetemre, de a brit érettségi eredményei csak a magyar jelentkezési határidő lejárta után ismerhetők meg; vagyis ha valaki magyar egyetemre akar menni, akkor halasztania kell egy évet. Emiatt pedig a többség inkább az angliai továbbtanulás mellett dönt. Ami viszont egy újabb lépés a hosszabb elszakadás felé.