Érvénytelen – Sokba került, de legalább nem volt értelme

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? – hangzott a hétvégi referendum kérdése, amelyre a szavazásra jogosult 8 millió 261 ezer 394 választópolgár közül 3 millió 584 ezer 134-en adták le voksukat. A 43,38 százalékos részvételi arány – pontosabban az, hogy ennél is kevesebb volt az érvényes szavazatok aránya – azt jelenti, hogy a népszavazás érvénytelen lett. Az érvényességhez 50 százalék plusz 1 érvényes szavazatot kellett volna elérni. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az érvényes szavazatok aránya 93,73, az érvényteleneké 6,27 százalék, az érvényes szavazatokon belül az igenek 1,66 százalékot értek el.

Fotó: MTI

László Róbert, a Political Capital elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a népszavazásról szóló szabályokat maga a kormánypárt változtatta meg korábban. Akkor abból indult ki a Fidesz, hogy a népszavazás ellenzéki műfaj – a vizitdíjas szavazással ellenzékből gyakorlatilag kormányt buktattak –, ezért a léc megemelésével az ellenzék dolgát akarták nehezíteni.

– Nem sejtették, hogy ők lesznek, akik kormánypártként népszavazást kezdeményeznek, így azok is, akik a törvény hátrányait elszenvedik. Sosem életbiztosítás tehát az ilyen törvények megváltoztatása. Nézzük például a választási törvényt, amely jelenleg a mindenkori győztest erősíti. Ma még elképzelhetetlennek tűnik, de adódhat olyan helyzet, amikor ez a jogszabály a parlamenti választásokon a Fidesz ellenzékét segíti majd. És akkor ugyanúgy üt majd vissza a választási törvény, ahogy most a népszavazási ütött vissza – mondja.

Az elemző azt is fontosnak tartja említeni, mennyire nem igazolódott be az a baloldali félelem, amely szerint a határon túli magyarok minden élethelyzetben a Fidesz mellé állnak. A határon túliak alacsony részvételi aránya ennek épp az ellenkezőjét bizonyítja. Úgy véli, a határon túliak úgy érezhették, ennek a népszavazásnak nincs akkora tétje számukra, s ez magyarázhatja az alacsony részvételi arányt.

Rekord

Az Index összegyűjtötte a korábbi népszavazások esetében az érvénytelen szavazatok számát, hogy lássuk, mit jelent a mostani 6,27 százalék, vagyis a több mint 200 ezer szavazat. Különösen érzékeny téma volt 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló voksolás, ám még akkor is csak 2,03 százaléknyi volt az érvénytelen szavazatok száma. A kórházak pri­­va­­ti­­zá­­ció­­jával összefüggésben 1,78 százaléknyi érvénytelen szavazat jött össze, a 2003-as európai uniós csatlakozásról szóló népszavazáson pedig 0,49 százalék volt az arány.

Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója viszont nem csodálkozott azon, hogy a határon túliak nem voltak annyira aktívak, mint a 2014-es országgyűlési választásokon:

– Ezek az emberek már benne voltak a választási névjegyzékben, mert 2014-ben az országgyűlési választásokra regisztráltak, nem pedig egy két évvel későbbi népszavazásra. Ez a fő oka a mostani passzivitásuknak – mondja.

László Róbertet meglepte a hat százalék feletti érvénytelen szavazatok aránya is, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján ez a szám általában úgy 0,5–2 százalék körül mozog. A 4-5 százalékponttal magasabb arány azt mutatja, hogy létezik egy elégedetlen és elszánt sokaság, amely hajlandó aktívan is kimutatni elégedetlenségét a kormánnyal szemben. László Róbert szerint ez nagy részben a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak köszönhető, s nem a romjaiban heverő ellenzéknek. Hiba volna azt hinni, hogy ők mind a Kutyapárt szavazói.

Azt, hogy valóban romjaiban lenne az ellenzék, részben vitatja Pulai András, aki szerint az ellenzék hangjának igenis van ereje, ezt az is bizonyítja, hogy a baloldali vezetésű településeken jóval nagyobb volt a szavazást bojkottálók, illetve az érvénytelenül szavazók aránya, mint az országos átlag.

– Az ellenzék kampánya nélkül nem maradt volna annyi ember otthon – fűzi hozzá.

László Róbert szerint a pártpolitikai beágyazódás mintázatát jól mutatják a választási eredmények. A nyugati megyékben az országos átlag feletti volt a részvétel, vagyis épp azokban az országrészekben, ahol a Fidesz hagyományosan a legerősebb. A 3,3 millió nem szavazat nagyságrendileg ugyanannyi, amennyi a Jobbiknak és a Fidesznek együtt volt a 2014-es választáson.

– De ne gondoljuk, hogy ez most is ugyanaz a tömeg. A mostani szavazók között párt nélküliek és baloldali szavazók is voltak – állítja a Political Capital elemzője.

Ezt a képet árnyalja Pulai András megközelítése. A Publicus Intézet igazgatója egy újabb szempontot is említ annak indokolására, hogy a nyugat-magyarországi szavazók miért voltak aktívabbak. Szerinte ezekből a megyékből sokan járnak át Ausztriába dolgozni, ahol tényleg találkoznak menekültekkel, valódi versenyhelyzetbe kerülnek az osztrák munkahelyekért. Az ott élők valódi ellenségnek látják a menedékkérőket, mert egzisztenciális kihívásként tekintenek rájuk a munkahelyekért folyó versenyben.

Érintettek

Azt gondolhatnánk, hogy azok a települések, amelyek bármilyen formában is érintettek a migránskérdésben, aktívabbak voltak a népszavazáson. Ezt azonban alig igazolták vissza az eredmények. Röszkén a választók 47,22 százaléka szavazott, az érvénytelen szavazatok aránya 4,7 százalék volt. Nem produkált kiemelkedő eredményt Debrecen sem, ahol a részvétel 43,09 százalékig kúszott, az érvénytelen szavazatok aránya pedig 6,17 százalék. Bicske kicsit jobban belehúzott, de az érvényességi határt nem érte el a 48,31 százalékos részvétellel. Ha Vámosszabadin múlik, akkor viszont érvényes lett volna a népszavazás, az ottani választópolgárok 58,28 százaléka vett részt a hétvégi eseményen, s az érvénytelen szavazatok száma nem érte el az öt százalékot sem. A főváros is bőven kapott a menekültválságból, emlékezzünk csak a Keleti pályaudvarnál tapasztalt állapotokra. Budapesten azonban sehol sem érte el a részvétel az 50 százalékot, sőt a klasszikusan jobboldalinak számító budai kerületek lakóit sem rázta fel a kormányzati akarat, a XII. kerületben például 15,75 százalék volt az érvénytelen szavazatok aránya.

Gyengén muzsikáltak

A Fideszben a 40 százalékos részvételi arányt nevezték meg lélektani határként, vagyis az ez alatt teljesítő polgármesterek biztosan nem kapnak köszönő szavakat a pártvezetéstől. Sőt a gyenge szereplésnek a Népszabadság szerint a 2018-as országgyűlési választásokon konkrét következményei is lesznek. Vidéken Dunaújváros produkálta a legrosszabb eredményt, nem elég, hogy a részvétel nem érte el a 38 százalékot, de az érvénytelenül szavazók aránya magas, 7,21 százalék volt. Ezek szerint Cserna Gábor polgármester és Galambos Dénes országgyűlési képviselők nem tudtak elég jól mozgósítani. Nem lennénk Kocsis Máté helyében sem, Budapest VIII. kerületében mindösszesen 32,45 százalékos volt a részvétel, az érvénytelen szavazatok száma pedig kiemelkedően magas: 12,89 százalék. Azért nagy bukás mindez a polgármester számára, mert ő volt az egyik fideszes politikus, aki állította: a népszavazás sikere nagyban múlt a települések vezetőin. A részvétel nem érte el a 40 százalékot a főváros IV., VI., VII., IX., X., XXI. kerületében sem, s mellettük jó pár fideszes kerület teljesített az országos átlag alatt.