Erőforrás-pazarlás hazánkban

A politikai elithez közel álló vállalkozások verseny nélkül egyre jobban gyarapodnak. Beszélhetünk-e fejlett piacgazdaságról akkor, ha a piac lényege, a verseny sok esetben nem érvényesül?

2015. június 21., 09:52

A verseny biztosítja a hatékonyság növelését, megteremti azt is, hogy a gazdasági teljesítményt az erőforrások minimális mennyiségének felhasználásával érjék el. A verseny megvédi a fogyasztókat a nagyon magas árat kérő vállalatokkal szemben.

A piaci verseny az önköltség csökkentését, a termelékenység növekedését előidéző ötleteket is eredményez. A fejlett országok gyarapodásának egyik titka a jó ötletek keletkezése és eredményes hasznosítása. Például Japán legfejlettebb iparágainak költségszerkezetében az ötletek az összes költség 60-80 százalékát teszik ki. A magyar kormány kedvezményezett vállalatai a verseny hiánya miatt nem kényszerülnek a jó ötletekre, az erőforrások ésszerű felhasználására, a hatékonyság növelésére. Ezért minden olyan lépés, amely jelentős előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalatokat, az erőforrások pazarlását is eredményezi. Megalapozott tartós gazdasági növekedés csak az erőforrások hatékony működésével biztosítható.

Horst Siebert, a kieli egyetem professzora bebizonyította, hogy a piacok csak akkor tölthetik be szerepüket, ha megtámadhatók, ha van egy állandó félelem a versenytársaktól. A kormány által támogatott vállalatoknak nem kell tartaniuk a megtámadhatóságtól, így hazánkban torz piaci viszonyok alakultak ki. Érvényesül ugyan a piaci koordináció azon követelménye, amely szerint mellérendeltségi viszony van a vállalatok között és monetáris kapcsolatok jönnek létre, de a lényeg, azaz a verseny hiányzik sok területen hazánkban.

A hatékonyság növelésére kedvezőtlen hatással van az is, hogy elsősorban jó képzettségű dolgozók vállalnak külföldi munkát. Még nagyobb gondot okoz hosszú távon az, hogy a felsőfokú oktatási intézményekből kiszorulnak a szegény családok gyermekei.

Végső soron a politikai elit piacgazdaságot veszélyeztető versenykorlátozó lépései, a külföldön munkát vállaló kiváló szakemberek, az oktatási rendszer hiányosságai, a méltánytalan jövedelemelosztás hosszú távon kedvezőtlen hatással van a gazdaság hatékony működésére, az erőforrások kihasználására.

Takács Imre, Hajdúszoboszló

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.