Elemzés: szinte semmit nem profitált az ellenzék a kegyelmi ügyből
Súlyos visszaesés nélkül juthat túl a kegyelmi ügyön a Fidesz–KDNP, de a márciusi felmérések szerint így is két mandátumukba kerülhet az ügy. Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt tudott valamelyest javítani a pozícióján, ám Magyar Péter bejelentkezése még átírhatja az erőviszonyokat.
Jelen állás szerint úgy fest, hogyha mindenki külön indul, akkor rengeteg ellenzéki szavazat nem lesz mandátumra váltható: a 24.hu hat közvélemény-kutatós számításai alapján azt írja: kétszer annyi kukába dobott voks is lehet, mint az eddigi rekordévben. Bár százezrek pártolhattak el a Fidesz-tábortól a kegyelmi ügy és annak következményei miatt, a kormánypártok olyan magas bázisról indultak, hogy továbbra is tekintélyt parancsoló fölénnyel vezetik a népszerűségi listákat. A Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezető pedofilügy előtti és utáni adatfelvételek összevetése alapján 3–4 százalékot porladt a Fidesz támogatottsága, ami mandátumszámra lefordítva egy vagy két EP-képviselői széket elvesztését jelentheti.
Az IDEA Intézet, a Medián, a Závecz Research, a 21 Kutatóközpont, a Republikon és a kormányközeli Nézőpont Intézet egyetért abban, hogy a kiosztható 21 mandátumból a legtöbbet a kormánypárt zsebeli be. A Varga helyére beugró Deutsch Tamás vezette lista a mérések átlagában 11,7 székkel számolhat, holott egy hónapja ez a szám még 12,7 volt. A kerekítések miatt azonban ez a hat mérés alapján készült számításaik szerint csak 11 brüsszeli mandátumot érne végül, vagyis
a Fidesznek kettővel kevesebb képviselői helye lenne, mint a jelenlegi ciklusban.
A jelenlegi támogatottsági adatok szerint öt párt juthat be az Európai Parlamentbe: a DK átlagosan 4, a Mi Hazánk és a Momentum 1,8, az MKKP 1,5 képviselői helyet szerezne, ha most tartanák a választást. A többi párt átlaga jócskán 1 alatt van, vagyis távol vannak Brüsszeltől.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. március 27., 07:01
A kegyelmi botrány alaposan megtépázta a Fidesz népszerűségét: legalább félmillióval kevesebb szavazót vesztett a kormánypárt.
Itthon
2024. február 25., 16:37
Töredékére töpörödött a résztvevők száma a február 16-i pártmentes tüntetéshez képest az ellenzéki pártok által szervezett demonstrációra.
Itthon
2024. február 22., 16:46
Solyok Tamást jelöli a Fidesz-KDNP köztársasági elnöknek, a bejelentést nem hagyták szó nélkül az ellenzéki pártok.
3,5 százalékos kormánypárti veszteség, érintetlen ellenzék
A biztos pártválasztók körében a Fidesz átlagosan 3,5 százalékpontos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, de támogatottsága továbbra sem esett 40 százalék alá. Eközben a kegyelmi ügy lényegében elsüvített az ellenzéki pártok mellett. A Mi Hazánk, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is ugyanott tart, mint előtte, ahogyan az új kihívók, mint a Vona Gábor-féle Második Reformkor és a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Néppárt sem profitált a botrányból. A Demokratikus Koalíció az összesített eredmények alapján egy százalékpontot még gyengült is, miközben Jakab Péter nevével fémjelezett A Nép Pártján tábora ez idő alatt 3 százalékról 1,5 százalékra olvadt.
Egyedül a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt tudott – a hibahatáron belül – erősödni. A kegyelmi ügy kezdeti szakaszában a Momentum ügyesen csatlakozott rá a politikai krízisre. A párt levelet küldött a köztársasági elnök tanácsadóinak, és tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, de Novák lemondása után mondásaik az uniós gyermekvédelmi hatóság követeléséig laposodtak, és megégették magukat a köztársasági elnök közvetlen választásáért rendezett Kossuth téri tüntetéssel is, mely az ellenzéki pártok mobilizációs potenciáljának megsemmisülése miatt vált emlékezetessé. A kétfarkúaknak – akiknek bő két hete a társelnökök lemondásával kis híján sikerült megsemmisíteniük magukat – nem volt egyetlen emlékezetes kijelentése vagy akciója sem az ügy kapcsán, így inkább az általános pártpolitika-ellenesség miatt hullott az ölükbe az 1,7 százalékpontos erősödés. De a Medián szerint a kegyelmi ügy így is akkorát lökött a kutyákon, hogy országos szinten lényegében beérték a DK-t (igaz, a többi intézetnél lényegesen jobban áll Gyurcsány Ferenc pártja) – írja a lap.
Az elmúlt egy hónapnak köszönhetően a Momentum és az MKKP is plusz egy EP-mandátummal számolhat: ez idő szerint két-két képviselőt küldhetnének az uniós törvényhozásba.
Két és fél hónappal a júniusi dupla választás előtt nemcsak az tűnik egyértelműnek, hogy a Fidesz, ahogy az eddigi összes hazai európai parlamenti választást, úgy az ideit is fölényesen nyeri majd, de az is, hogy rekordmennyiségű ellenzéki szavazat veszhet kárba.
A helyhatósági választással egy időben megrendezendő EP-választáson az ellenzéki pártok egy alternatív célért szállnak ringbe. Többen közülük nyíltan beszélnek arról, hogy az EP-választást az erőviszonyok felmérésére, a túlzsúfolt ellenzéki pártpaletta megtisztítására kívánják használni. Vagyis lényegében egy nagy részvételű közvélemény-kutatásként tekintenek rá.
Amellett, hogy az establishment ellenzék választ kaphat arra, mely csatolt részei rendelkeznek valódi támogatottsággal (és ezáltal kiket érdemes a jövőben a tárgyalóasztalok közelébe engedni), a legutóbbi pártpreferenciák és a négy évvel ezelőtti részvételi adatok alapján ennek a stratégiának leginkább az ellenzéki szavazók isszák meg a levét. Ők ugyanis tömegével dobják majd a voksukat a kukába.
E percben úgy fest, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás mind a hat pártja külön fut neki az EP-választásnak, miközben az önkormányzati helyekért a legkülönfélébb összefonódásokban szállnak ringbe.
Mire mehet Magyar Péter?
Tovább bonyolítja a képletet, hogy március 15-én Magyar Péter is zászlót bontott. Varga Judit NER-ből kicsekkoló exférje korábban arról beszélt, hogy logikus volna a júniusi európai parlamenti választáson megméretni magukat, de ő (brüsszeli diplomata múltja ellenére) nem szeretne EP-képviselő lenni. A napokban viszont már biztosra vette indulásukat, ellenben bizonytalan volt abban, hogy lenne-e mégis képviselő. Mivel a köztársasági elnök kiírta a választás időpontját, új párt megalakítására már nincs mód. Nyitott opció, hogy egy már létező, kisebb pártot foglalnak el Magyarék, erről elmondása szerint zajlanak a tárgyalások.
Magyar azt állítja, hogy 10 százalék fölé mérték „a Karmelita belső felmérései” a még meg sem alakult pártját. Ami a nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatásokat illeti: a Medián felmérése szerint az őt ismerőknek, vagyis a válaszadók nagyjából kétharmadának a 13 százalékára számíthatna biztosan vagy valószínűleg. A felmérésből az is kiderült, hogy ellenzéki érzelmű választók fele biztosan (21 százalék), vagy esetleg (29 százalék) szavazna rá. A többi intézet egyelőre nem próbálta felmérni az alakulófélben levő centrista párt erejét.
A lap elemzése szerint szédítően sok ellenzéki párt miatt rekordmennyiségű lehet azoknak a szavazatoknak a száma, melyeket nem váltanak mandátumra. 2019-ben öt listáról került képviselő az EP-be, és négy olyan párt volt (Mi Hazánk, MKKP, LMP, Munkáspárt), amelyiknek ez nem sikerült. A be nem jutó pártokra összesen 295 ezer szavazat érkezett, ami akkor rekordmennyiségű kidobott voksnak számított. Az azt megelőző választásokon ugyanez a szám 160 ezer (2004), 179 ezer (2009) és 21 ezer (2014) volt. Vagyis magabiztosan lehet tippelni arra, hogy hazánk uniós tagsága óta még nem ment annyi szavazat a levesbe, mint amennyi az idén fog, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy az eddigi rekord kétszeresét hozza össze a szétforgácsolódott ellenzék – írja a lap.
(Kiemelt kép: az ellenzéki pártok tüntetése 2024. február 25-én. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP)
