Ennyi pénzből a pelenka sem jön ki! – Orsós János: Koncra járó, nyikhaj pártok

Mivel a Momentum megalakulása óta azt hangsúlyozza, hogy ők valami újat képviselnek az eddig megismert ellenzékhez képest, felettébb meglepő volt egy olyan mítosszal találkozni szociálpolitikai terveikbe foglalva, amit unos-untalan hallhattunk a már régóta működő pártoktól. Kérdéseinkkel meg is kerestük a Momentumot, hogy megértsük, mit gondolnak a „megélhetési szülésről”.

„A legszegényebb rétegek olyan súlyos megélhetési problémákkal küzdenek, hogy előfordul, hogy a gyermekvállalás tűnhet csak kiútnak számukra, mert a kormány azt harsogja, hogy »megéri« gyereket szülni. (…) Rengeteg olyan eset előfordul, hogy mélyszegénységben élő családok azt gondolják, hogy a harmadik gyermek után a csok (családi otthonteremtési kedvezmény – a szerk.) majd segít az életükön, mert ez az üzenet jut el hozzájuk, az már nem, hogy ők ebből a támogatásból ki vannak zárva” – írták megkeresésünkre.

Hozzáteszik, hogy a mélyszegénységben élők számára olyan lehetőségekre lenne szükség, amelyek állandó keresethez juttatnák őket. A Momentum szerint a szegények számára a családi pótlék – a közmunkával és az alkalmi munkákkal ellentétben – állandó jövedelemforrás, amelynek a kiszámíthatósága nagyon vonzó.

A Momentum emellett azt is mondja, hogy ezért a stratégiáért az embereket nem szabad hibáztatni. „A megélhetési gyerekszülés egy kiút nélküli állapotban nem meglepő. Tudni kell beszélni róla, mert egy létező jelenség, aminek a kiváltó oka az, hogy a szegénységből ma Magyarországon nincs kivezető út”

– vagyis a Momentum is az „őszinte beszéd” híve, akár a Jobbik, vagy annak idején, még kormányon, a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP.

Orsós János pedagógus, aki tíz évvel ezelőtt alapította a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskolát, évtizedek óta foglalkozik oktatással mélyszegénységben élő településeken, van tapasztalata tehát a pártok által hangoztatott „megélhetési gyerekvállalásról” – szerinte ilyen egész egyszerűen nincsen.

– Azt tapasztaljuk, hogy a tankötelezettséget, azaz a 16. életévüket betöltött fiatalok néhány évvel az érettségi megszerzése előtt otthagynak minket, mert az az 52 ezer forint, amit az állam a közmunkán keresztül kínál nekik, a pillanatnyi megélhetésüket sokkal jobban segíti, mint az érettségi megszerzésének távoli lehetősége. Az állam vagy gereblyét nyom a kezükbe, vagy a közmunka rendszerén belül valamilyen tanfolyamot biztosít, amelynek elvégzésével legfeljebb valamilyen részképesítést lehet szerezni a nullával egyenlő piaci értékkel.

Ha az illetőnek gyereke is van, akkor a közmunkából megkereshető 52 ezer forint 62 ezer forintig emelkedhet, de még ezzel sem éri el a fizetése a minimálbért. Nincs ember, aki havi tízezer forintért szül.

Ugyanakkor azzal, hogy az állam a tankötelezettséget leszállította, a közmunkát pedig kiterjesztette, leválasztja az oktatásról ezeket a gyerekeket, s ezzel bele is fagyasztja őket a nyomorba – mondja Orsós János.

Fotó: Bazánth Ivola

A pedagógus szerint a megélhetési szülés gondolata már csak azért is értelmezhetetlen, mert azokban az országokban is nagyon sok gyerek születik a szegény családokba, ahol nincs se gyes, se családi pótlék, se csok. Orsós János úgy látja, a csok nem gyerekszülésre, hanem legfeljebb visszaélésre motivál, igaz, a csaláshoz kétségtelenül kellenek gyerekek.

S hogy a gyerekenkénti 13 ezer forintos családi pótlék állítólag szülésre sarkall?

– Ki lehet számolni, mennyivel csökken az életszínvonal a gyerekszüléssel. Ennyi pénzből a pelenka sem jön ki! De azzal, hogy valaki szülővé válik, a társadalom része lesz. Azoknak a fiataloknak, akiknek semmilyen perspektívájuk nincs, az egyetlen lehetőség erre, ha szülővé válnak, anyákká, apákká. Más lehetőséget az állam nem kínál nekik – magyarázza Orsós. Hozzáteszi: a családtámogatási rendszer megléte éppen ellenkező hatást vált ki azokkal az országokkal összehasonlítva, ahol semmilyen juttatás nincs. Inkább fékezi a gyerekvállalást. Úgy látja, hogy

a Momentum és az összes többi, hasonlóan gondolkodó párt rosszul teszi, ha nem néz a mélyére annak a nyomorúságnak, amelyet a magyar állam állít elő, és ezt a munkát megspórolva fölül a közhelyeknek.

Orsós János még egy fontos elemet kiemel a „megélhetési szülés” toposza mögött húzódó okok közül.

– Ezzel a Momentum lényegében megerősíti azt, hogy a szegények alacsonyabb rendűek, hiszen azok, akik pénzért szülnek, nem egyenrangúak a többséggel. Érdekes módon a Waldorf-iskolás gyerekeket nevelőkről nem mondják, hogy ők pénzért szülnek. A Momentum ezzel a hazugságon alapuló nyilatkozatával

azt legitimálja, hogy van egy kaszt, amellyel manipulálni lehet a közvéleményt, és ezáltal szavazatot szerezni. Csurka István óta látható ez a folyamat, erre a koncra jár rá az összes nyikhaj párt.

– Megélhetési szülés? Ez valótlan állítás, és nagyon káros. Soha nem láttam olyan összefüggést, hogy a pénz a jövőbeli gyerekvállalási stratégiákra hatna – mondja Durst Judit szociológus is, aki 15 éve dolgozik kutatóként hátrányos helyzetű közösségekben. Durst szerint egyre több kutató beszél mostanában újra arról, hogy a krónikus szegénységben élők köreiben megfigyelhető egy sajátos habitus: a körülöttük lévő világot értelmező sajátos keret, attitűdök, amelyek hatással vannak a viselkedésükre, így a családalapításukra is.

– A megbélyegzett csoportoknak nincsenek mobilitási csatornáik, beszűkülnek a boldogulási lehetőségeik. Míg a középosztályban van egy felnőtté válási minta (szakmát tanulunk, leérettségizünk, egyetemre megyünk, munkába állunk, majd valamikor családot alapítunk), a mélyszegénységben élő közösségekben ilyen nincs. Annyira minimálisak a lehetőségeik, hogy el sem tudják képzelni a kiutat – magyarázza. Példaként említ egy hétszáz lelkes kis falut, ahonnan

mindössze két lánynak sikerült szakmát szereznie a szomszédos városban, de ők is inkább a korai családalapítást, majd a közmunkát választották a továbbtanulás helyett. Mert az ő világértelmezési keretük, illetve saját és szűkebb környezetük tapasztalata arra tanította őket, hogy „a cigányokból úgysem lesz semmi”

ráadásul a családjukat sem akarták elhagyni.

– Az egyetlen, ami számít az ide születő fiataloknak, a család, vagyis az, hogy a szeretteik körében maradjanak. A családnak olyan erős kötése van, hogy azzal szemben, főleg állami támogató szolgáltatások híján nehéz mobilitást elérni – mondja Durst Judit. Amikor nincs szociálpolitikai segítség, akkor csakis a nagycsalád nyújt óvó-védő hálót, s ebben a hálóban a gyerek adja az élet értelmét. Az anya segít a lányának az unokát felnevelni, ahogy a testvérek is támogatják egymást.

Nem mellesleg a fogamzásgátlás sem megoldott.

– Olyan, viszonylag olcsón megvehető készítményt kapnak, amit injekció formájában ad be a nőknek az orvos. Egy borsodi városban azt mondta nekem a nőgyógyász, hogy ezt a fogamzásgátlót csak a cigányoknak írják fel, mert iszonyú mellékhatásai vannak a magas hormontartalma miatt. A cigány közösségekben az abortusz is nagyon ritka – mondja a kutató, hozzátéve: ebben a beszűkült társadalmi struktúrában az emberek másképp viszonyulnak a gyerekvállaláshoz, mint a középosztálybeli családok. De ennek az ég adta világon semmi köze a családi pótlékhoz vagy a gyeshez.