Már látszanak a kötelező oltás miatti tanárhiány következményei
Sok a kieső, a szabályozások pedig nem egységesek.
Miközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint csak a „baloldal és szövetségesei” szerint okoz komoly problémát a kötelező oltás elrendelése után a tanárhiány, számos intézményben máshogy látják, írja a Népszava.
Az Emmi szerint a köznevelésben dolgozó mintegy 78 ezer pedagógus 94 százaléka vette fel a védőoltást, 3 százalékuknak orvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése van. További egy százalék van betegállományban, és mindössze 1 százalék azoknak az aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek.
A szaktárca szerint tehát a kényszerszabadságon lévők száma nagyjából 780 fő.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke ugyanakkor azt állítja, az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az oltást elutasító pedagógusok közül többen már novemberben, decemberben önként távoztak az intézményekből, és nem várták meg, amíg fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Problémásnak tartják továbbá, hogy nincs egységes szabályozás arra sem, hogy dolgozhatnak-e azok a pedagógusok, akiknek a mentesítési kérelme elbírálás alatt van.
A PSZ alelnöke szerint több jelzés is érkezett hozzájuk arról, hogy egyes iskolában oltatlanul is taníthatnak a pedagógusok, ha már beadták a kérelmüket, de az ezzel ellentétes esetek sem példa nélküliek.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint azoknál, akik január 3-a után adtak be mentesítési kérelmeket elutasítják. Mindezt úgy, hogy a vonatkozó rendeletben, és a miniszteri levélben sem volt megszabva határidő.
A PDSZ felmérést készített a tanárhiányról, amelynek kapcsán 638 intézménytől érkezett visszajelzés. Az intézmények mintegy felénél szétosztják a kieső pedagógusok óráit, a harmaduknál eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki. A Népszava szerint az iskolák 18 százalékánál akarnak csak fizetett helyettesítést kiírni, de vannak olyan iskolák is, ahova tanárszakos egyetemistákat próbálnak toborozni.
(Kiemelt kép: Kémia óra a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tizedik osztályában 2020. október 2-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor)
