Emese álma
A gyártó, a forgalmazó és a beszállító is ráteheti a „magyar termék” feliratot árujának csomagolására, de akár hortobágyi juhászt, gémeskutat, trikolórt vagy magyar eredetre utaló más védjegyet is. A piac szereplői a kormány új termékrendeletétől várják a megoldást. LAMPÉ ÁGNES írása.
Hol itt a logika?
– A saját márkás termékeink esetében a beszállítóval specifikációt írunk alá, amelyben rögzítjük, hogy a termék Magyarországon készült – mondja Pálfalvi Márta, a Tesco vállalati kapcsolatok vezetője. – Más partnereink csomagolására nincs ráhatásunk, arról ők döntenek. Amikor egyszer magyar dobozban spanyol paradicsom volt, a beszállító elismerte a felelősségét. Legutóbb saját márkás tésztánknál trükközött egy kisvállalkozó. Kiszolgáltatottak vagyunk. A Magyar Termék Nonprofit Kft. által kiadott „Magyar termék” védjegy használatát például bizonyos összeg befizetése után bárki megszerezheti. És ez csak egy a sok közül.
– A mi védjegyünk nincs és nem is lehet rajta a Tesco-termékeken. Engedje meg, hogy utánanézzek – lepődik meg Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Néhány nap múlva hívjuk újra.
– Az a Tesco saját „magyar termék” logója, nem azonos a mienkkel. Grafikailag is más – szögezi le Kecskeméti úr. – Jelenleg bárki tehet ilyen feliratot az árujára, nincs jogi akadálya. De az övék a mienkkel ellentétben nem tanúsító védjegy, kritériumrendszere nem nyilvános. Ezért nem értünk egyet azzal, hogy kereskedelmi láncok használhatják, hisz beszállítóik félévente változnak.
– Az általunk használt „Magyar termék” matricát a jelenleg érvényes szabályozás értelmében Magyarországon termelt, gyártott vagy itthon csomagolt termékekre tehetnénk rá – jegyzi meg Pálfalvi Márta. – A Tesco azonban csak azokon a termékeken engedélyezi a gyártóknak a logó elhelyezését, amelyeket tényleg Magyarországon gyártottak vagy termeltek. Úgy érezzük, vásárlóink számára ez a jelentése egy ilyen védjegynek. Ha az új szabályozás életbe lép, mi is az új előírásoknak megfelelően alakítjuk át a rendszerünket. Hangsúlyozom, hogy az előbbiek csak a Tesco saját „Magyar termék” logójára érvényesek – szögezi le a Tesco vállalati kapcsolatok vezetője.
Készül a rendelet
– Az élelmiszer-feldolgozók egy része jóhiszeműen kihasználja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a magyar termékek iránt, és van olyan is, aki megpróbál ezzel visszaélni – mondja Szőllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének tanácsadója. – Az EU vámkódexe szerint az áru származási helye az, ahol az utolsó lényeges megmunkálás történt. Sokszor a csomagolás is annak számít. A gyártónak joga van ahhoz, hogy piros-fehér-kék zászlós csomagolással franciának láttasson egy sajtot, ha a hátuljára ráírja: „Származási hely: Magyarország.” Így a pulikutyás kínai bab jogilag nem megfogható, ha az eredetét feltüntették.
A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájának tájékoztatása szerint elkészült a magyar termékrendelet-tervezet, társadalmi egyeztetése is megtörtént. Jogi főosztályuk jelenleg az eljáráshoz szükséges indoklásokat és kiegészítéseket készíti elő. Úgy tudni, lesz majd „magyar termék”, „hazai termék” és „hazai feldolgozású termék”.
– Amit lehetetlen lesz megtanítani a fogyasztóknak.
Legalábbis Szőllősi Réka szerint.
– Összevissza találhatók a magyar áruk, ki kell őket bogarászni – ad felvilágosítást az egyik budai Tesco árufeltöltője.
A zöldségosztályról startolunk. Indulásként legalább húszfajta almát találunk. A sok külföldi mellett van négydarabos, Red Chief nevű magyar Tesco-almamix, magyar beszállító által forgalmazott olasz zöldalma és másodosztályú magyar Gála „piros alma”. „Magyar termék” védjegyet az Idared alatt látunk.
A Dunavarsányban csomagolt leveszöldségmixben a sárgarépa francia, a vöröshagyma és a zeller holland, a karalábé és a petrezselyemzöld magyar, a petrezselyemgyökér viszont lengyel. Rögtön alatta első osztályú magyar sárgarépa és petrezselyemgyökér.
Az egyik polcon egymásra dobált hagyma. Ugyanolyan kiszerelésben, ugyanazzal a forgalmazóval az egyik csomag Szabadszállásról, a másik Hollandiából való.
„Szívvel-lélekkel termelt magyar áru – olvassuk a plakátot az egyik pultsor fölött. – Egy lecsó vacsorára: a legfinomabb. Ráadásul több száz család megélhetését biztosítjuk termékeinkkel. Kiss László, családi gazdálkodó.”
A família termékeit nem találjuk.
„Szívvel-lélekkel termelt hazai áru – hirdeti egy másik tábla is. – Az ültetéstől a csomagolásig szigorú minőség-ellenőrzési folyamaton mennek keresztül termékeink. Ezért ilyen szépek és egészségesek. Proksa Sándor – őstermelő, Prok-Sa Kft., Bugyi.”
Proksa úr zöldségei sincsenek sehol.
– A Tescóban előfordult, hogy egy plakáton „Magyar hetek” felirat jelent meg, de alá lengyel tej került – mondja dr. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. – Ez megtévesztő kereskedelmi gyakorlat. A vásárlótól nem várható el, hogy az áruk között bogarásszon.
Márpedig mi bogarászunk.
A paradicsomospultnál legalább tíz típust találunk. Az első osztályú Tesco-forgalmazásún „Magyar termék” védjegy. Fölötte ugyanolyan Tesco Prémium első osztályú magyar paradicsom, csak más beszállítóval. Logó nélkül.
A felvágottaknál folytatjuk: ott is annyi a „magyaros” védjegy, hogy átolvasni is nehéz.
Magyar termék a Pick-gyártású, Tesco által forgalmazott paprikás Grill kolbász. „Egy falat Magyarország” a Pápai Hús Grill Snack Mixén. Más típusú magyartermék-logó a „Finomságok Pécsről” felvágottjain, más a SágaFoods Kft. pulykahúsán, és más a Globetti étkezési libazsíron. A Gyrostál nevű étel Magyarország-térképpel és „Magyar baromfi” felirattal fut.
Még egy érdekesség. Magyar szalagos étkezési lencsén a felirat: „Magyarországon csomagolt termék. Köszönjük, hogy termékünk megvásárlásával magyar munkahelyeket támogat. Gyártja-forgalmazza a Pa-Comp Kft., Hungary, Származási hely: Canada.”
Ugyanez a helyzet a Gersli nevű szlovák hántolt árpával, a cseh mákkal, a kínai étkezési száraz fehér babbal és az ukrán sárgaborsóval.
Egy CBA-üzletbe térünk. „Csak magyar uborkát forgalmazunk” – fogad a felirat. De magyar a paradicsom, az étkezési paprika, a fejes saláta, a patisszon is.
A CBA-rizsen csak forgalmazó – magyarterméklogó és gyártó nincs.
A CBA-rétesliszten és az étkezési búzadarán viszont csak gyártó szerepel, forgalmazó nem.
– Elég az egyiket vagy a másikat feltüntetni. Ez az áruházlánc döntése, a jelenlegi jogszabályok ezt lehetővé teszik – tudjuk meg Kecskeméti Attilától.
A fűszerpaprika-polcon is túlkínálat, mármint magyartermék-logóból. Ilyet találunk a Házi Piros Paprika Kft. édesnemes fűszerpaprika őrleményén, de a Farkasféle dél-alföldin nincs. A díszdobozos „magyar különleges”, logó nélküli paprika mellett a „CBA Príma – mert magyar” fűszerpaprika a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. gyártmánya.