Több ezer ELTE-s dolgozó követel azonnali béremelést
Már több mint 1000 ELTE-s dolgozó írta alá a fenntartónak címzett nyílt levelet, amelyben azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedést követelnek.
A hazai felsőoktatásban az elmúlt években lezajlott változások, elsősorban a modellváltás és annak a finanszírozásra, valamint a dolgozók bérezésére gyakorolt hatása mesterségesen generált egyenlőtlenséget a modellváltott és az állami fenntartásban maradt intézmények között. Utóbbiak ezen a téren hátrányos helyzetbe kerültek – kezdte közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE), amit az Index közölt.
Nem csak az ELTE-n van gond
Mint írták, az egyébként üdvözlendő pedagógusbér-emelés ráirányította a figyelmet az oktatás egész spektrumára kiterjedő, átgondolt bérrendezés hiányára, tovább súlyosbítva az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók bérhelyzetét, különösen a kezdő bérek és a garantált illetményelemek tekintetében.
Az érintettek azt kérik, a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg a bérek felzárkóztatása. A változás érdekében az FDSZ-ELTE és az egyetem Közalkalmazotti Tanácsa nyílt levelet írt a fenntartónak. A dokumentumot pár nap alatt több mint 1000 ELTE-s dolgozó támogatta aláírásával.
Konkrét követeléseket tettek
Mint írják:
- „a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021–22-től bevezetett »15+15 százalék«) beépítése az alapbérbe;
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata;
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblában való rögzítése, a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása;
- és az inflációkövető garantált éves emelés.
- Magyarország elemi érdeke, hogy a legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben
- szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás,
- az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy
- a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatók számára is tervezhetővé váljon a jövő”.
„E sürgős és elengedhetetlen változások egyik kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50 százalékos emelése, amely az egyetem gazdálkodásának alapja” – egészítették ki, megjegyezve, hogy a fenti célokat szem előtt tartva minden rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdenek – írja a lap.
Ennyit vihetnek haza a tanárok
Ahogyan arról korábban írtunk, a Belügyminisztérium közleményében jelezte, a tanári béremeléshez szükséges forrás döntő többségét a magyar költségvetés biztosítja, így már februárban több fizetést vihetnek haza a pedagógusok. Azt írták: a szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. A rendelet megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához. A rendelet alapján az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek – jelezték.
A tájékoztatás szerint a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint – hívták fel a figyelmet.
A PDSZ szerint ugyanakkor nem a kormánynak köszönhető a tanárbéremelés. A Szakszervet álláspontja az, hogy a pedagógusbéremelés összességében a jogaikért kiálló diákok, pedagógusok és szülők közös fellépésének eredményeként valósult meg, az Európai Uniónak pedig kulcsszerepe volt és van az EFOP PLUS keretében a kormány által tett vállalások behajtásában. Erről itt írtunk bővebben.
(Kiemelt képünk: ELTE jogi kar Fotó: Thaler Tamas via Wikipédia)