elte

ELTE TÁTK Hírlevél
ELTE Társadalomtudományi Kar | 2009. december 9.

Házasság utáni gyermekvállalás: a japánok szerint nem szükségszerű

Egy friss japán közvélemény-kutatás szerint a japánok jelentős része nem tartja szükségszerűnek a gyermekvállalást a házasságkötést követően. Különösen jellemző ez az attitűd a 20-as, 30-as éveikben járó fiatal felnőttekre.

Férj – feleség, apa – anya?

Egy, a japán kormány által megrendelt felmérés eredményei szerint a helyi felnőtteknek nem túl erős a gyermekvállalása kedve. A kutatás szerint ugyanis a válaszadók 42,8 százaléka úgy vélte, egyáltalán nem szükségszerű az, hogy házasságkötés után a párok gyermeket vállaljanak. Ez az arány 6 százalékos emelkedést jelent a két évvel ezelőtti hasonló kutatás mutatószámaihoz képest.

A felmérés szerint a nők 46,5, a férfiak 38,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem mindig kell, hogy a házasságkötést családalapítás is kövesse.

Az egyes korcsoportokat tekintve a 20-as, 30-as éveikben járó fiatal felnőttek azok, akik a legnagyobb arányban értettek egyet a fenti állítással. A húszas éveikben járó nők 68,2, a harmincasok 61,4 százaléka gondolja úgy, hogy házasságnak nem feltétlen következménye a gyermekvállalás. A húszas éveikben járó fiatal férfiak 56,6, a harminc és negyven év közöttiek 56,3 százaléka gondolkodik ugyanígy.

Nők, gyerekek, karrier

A kutatás rákérdezett arra is, mit gondolnak, az esetleges gyermekszülés után az anya maradjon-e otthon, ahelyett, hogy visszatérne a munkaerőpiacra. A válaszadók 45,9 százaléka úgy vélte, az anya térjen vissza a munkahelyére a szülési szabadság után, míg 31,3 százalék úgy gondolta, a nő akkor kezdjen újra dolgozni, ha gyermekei már felnőttek.

A kutatásban résztvevőknek egyébként 55,1 százaléka ellenezte azt a tradíciót, mely szerint a férj feladata, hogy dolgozzon, a feleségé pedig, hogy a háztartási, és gyermeknevelési teendőket lássa el.

A digitális írástudás erősíti az íráskészséget?

Egy brit felmérés eredményei szerint azok a gyerekek, akik aktívan használják a különböző digitális kommunikációs felületeket, biztosabbnak érzik íráskészségüket, mint azok a társaik, akik az infokommunikációs eszközöket alig, vagy egyáltalán nem használják.

A blogolók szebben írnak?

A brit National Literacy Trust megbízásából készült kutatás szerint a 3000, kilenc és tizenhat év közötti iskolás 82 százaléka ír – legalább havi rendszerességgel – sms-t, 73 százalékuk használ azonnali üzenetküldő programokat, és 24 százalékuk vezet blogot. Ők, az infokommunikációs felületek használatában jártas, digitális írástudó fiatalok azok, akik saját íráskészségüket illetően magabiztosabbaknak érzik magukat, mint társaik.

A kutatás szerint jónak vagy nagyon jónak minősítette saját íráskészségét azon diákok 47 százaléka, akik nem írnak blogot, és nem használják a közösségi oldalakat. Ezzel szemben a közösségi oldalak rendszeres használóinak 56, a blogolók 61 százaléka nyilatkozott legalább ilyen magabiztosan képességeiről.

A National Literacy Trust vezetője, Jonathan Douglas pozitívumként értékelte az eredményeket. Véleménye szerint a diákok digitális kommunikációs formák iránti érdeklődésüknek és lelkesedésüknek köszönhetően jó esély van rá, hogy az írás-olvasás más felületei iránt is nagyobb figyelmet tanúsítsanak.

Douglas egyszersmind elutasította azokat kritikákat, amelyek szerint a modern digitális kommunikáció során használt, nyelvtani vagy nyelvhelyességi szempontból nem helyes kifejezések terjedése a fiatalok kifejezőkészségének hanyatlásához vezet. A szakértő szerint, ahogy a többség el tudja dönteni, hogy egy hivatalos levél végén az „Üdvözlettel” vagy a „Szeretettel”-ezen a helyes kifejezés, ugyanúgy meg tudják tanulni a fiatalok, hogy az egyes kommunikációs helyzetekben az online megszokottól eltérő szóhasználat szükséges.

Halálbüntetés-pártiak az oroszok - A magyarok visszaállítanák?

Bár ítélet-végrehajtási moratórium van érvényben - amellyel az ország jó úton halad az eltörlés felé-, egy friss felmérés szerint az oroszok jelentős többsége különösen súlyos bűncselekmények elkövetése esetén elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést.

Az ítélet…

2009. november 15-én az orosz alkotmánybíróság meghosszabbította, az eredetileg január 1-jén érvényét vesztő, a halálbüntetésekre vonatkozó ítélet-végrehajtási moratóriumot. A bíróság szerint az 1999-ben elfogadott tiltással, és ennek meghosszabbításával gyakorlatilag visszafordíthatatlanná vált a halálbüntetés eltörlésére irányuló jogi folyamat. Bár a jogrendszer az eltörlés felé igyekszik terelni az országot, egy friss felmérés szerint a lakosok jelentős része ennek ellenére továbbra is támogatja az igazságszolgáltatás ezen formáját.

Az ország 42 régiójában, 1600 fő részvételével készült kutatás szerint az oroszok 79 százaléka jogos és elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést, ha az elkövető kiskorú gyermekkel szemben követett el szexuális erőszakot. Ebben az esetben a válaszadóknak csak 17 százaléka ellenezné a halálos ítéletet. A megkérdezettek 5 százaléka pedig nem akart, vagy nem tudott állást foglalni.

A válaszadók 65 százaléka támogatja, 27 százaléka viszont ellenzi a terroristákra kiszabható halálbüntetést. Az oroszok 61 százaléka szerint jogos lehet a drogkereskedők halálbüntetése, 60 százalék szerint pedig ugyanez áll a szándékos emberölés elkövetőire is. A két utóbbi esetben 30 százalék körül van a halálos ítélet ellenzőinek aránya.

A fenti bűnök elkövetőivel szemben 66 százalék úgy véli nem elfogadható a halálbüntetés a korrupt tisztviselőkkel, 65 százalék szerint az árulókkal és kémekkel, 62 százalék szerint a fegyveres rablókkal szemben. Emellett több mint 50 százalék szerint tettükért sem a katonai puccsok szervezői, sem az államfő ellen merényletet tervezők élete nem oltható ki.

A magyarok visszaállítanák?

Az elmúlt években több olyan kutatás is készült, amely a magyarok halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Bár a fenti kutatással ellentétben a konkrét bűncselekmény típusokra nem kérdeztek rá, de a felmérések szerint a magyar társadalom egyáltalán nem zárkózik el a halálbüntetéstől.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke számára készült 2006-os kutatás szerint a magyar közvélemény sok esetben szigorúbban büntetné a bűnelkövetőket, mint ahogyan az állami igazságszolgáltatás ítélkezik felettük. Ez a hozzáállás tükröződik a halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdökben is. A felmérés szerint ugyanis a népesség 7 százaléka csak háborús körülmények között, 63 százaléka azonban békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést. Csak 28 százalék vélte úgy, hogy a halálos ítélet semmilyen körülmények között sem lehet helyeselhető.

Ugyanezt a mentalitást tükrözi a Publicus Intézet 2009-es felmérése is. A reprezentatív kutatás szerint ugyanis az állampolgárok 75 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A megkérdezetteknek csak 19 százaléka vetette el ezt a felvetést…