Elmaradt bocsánatkérés – Így lett diplomáciai botrány lapunk interjújából

Hollandia meghátrált! – közölte szinte az összes magyar hírportál a múlt pénteken, miután Bert Koenders külügyminiszter hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben ez áll: „Egyértelmű, hogy a magyar kormány tettei nincsenek semmiféle kapcsolatban a terrorizmussal. Bárminemű arra vonatkozó utalás, hogy kapcsolat lenne egy EU-tagállam és a terroristák módszerei között, hibás, és szeretnék elhatárolódni egy ilyen kijelentéstől. Magyarország szövetséges ország és társtagállam az Európai Unióban.”

Hollandia külügyminisztere nem távozó budapesti nagykövete, Gajus Scheltema szavaitól határolódott el ezekkel a mondatokkal, hanem attól, ahogyan Szijjártó Péter és a magyar kormány az általa mondottakat értelmezte. Emlékeztetőül: a búcsúzó nagykövet lapunk munkatársa, Lampé Ágnes kérdéseire súlyos bírálatokkal illette a magyar kormányt. Egyebek mellett a következő állításokat tette: 1. Magyarországon minden fekete-fehér, itt csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk. Klasszikus marxista világlátás. 2. Soros György sok mindenért kárhoztatható, elég csak a spekulációs ügyleteire gondolni. Ugyanakkor tiszteletet érdemel azért, hogy gigantikus összegeket fektetett a demokráciába és a civil társadalom felépítésébe. Ezért minden külföldi számára finoman szólva is furcsa a magyar kormány rendkívül intenzív és agresszív támadása ellene. 3. Ami a terrorizmust illeti: itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány. 4. Olyan nincs, hogy egyes országok csak profitálnak az EU pénzéből, de nem hajlandók hozzájárulni és segíteni a minket érő kihívásokban. 5. A megtámadott civil szervezetek vezetői vállalják büszkén, hogy a holland kormány támogatja őket. 6. Hollandiában egyre élesebb a vita arról, mi történik a pénzükkel. Nem finanszírozhatják a korrupciót, nem tarthatnak életben egy korrupt rendszert.

Az interjút készítő Lampé Ágnes Gajus Scheltemával

Gajus Scheltema mondatai szemmel láthatóan zavarba ejtették a magyar kormányt. Szijjártó Péter az interjú megjelenésének napján, múlt csütörtökön egy másik ügyben tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva felháborítónak nevezte és a lehető leghatározottabban visszautasította a nagykövet nyilatkozatát. Hangsúlyozta, hogy különösen határozottan utasítja vissza azt, hogy a nagykövet a terroristák és a magyar kormány közé egyenlőségjelet akar tenni a motivációban vagy a módszer tekintetében. Közölte, a nagykövet nemkívánatos személy ezek után a Külügyminiszté­­rium épületében, „reméljük, hogy gyorsan hazamegy”. (Azóta ez megtörtént, hazament.)

Szijjártó másnap reggel már rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy határozatlan időre konzultációra hazarendeli hazánk hágai nagykövetét, így „meghatározatlan időre szünetel a nagyköveti szintű kapcsolattartás” a két ország között. Hozzátette, hogy „ez a diplomáciában az egyik legradikálisabb lépés”.

Eltérő vélemények láttak napvilágot arról, hogy mi játszódhatott le csütörtök késő délután és péntek reggel között, a kemény visszautasító mondatokból miként lett diplomáciai botrány. Többen összefüggést vélnek fölfedezni a történtek és a között, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök estére már hazaérkezett szabadságáról, hiszen a helyszínen tekintette meg, hogyan játszik a Videoton 0-4-et a Partizannal. Ők úgy vélik, Orbán Viktornak kapóra jött, hogy újabb frontot nyithat a terrorizmus ürügyén egy erős uniós állammal, egyfajta erődemonstrációra használva a Gajus Scheltema által mondottakat, s Szijjártó az ő utasítására „keményedett” tovább, s rendelte haza a hágai nagykövetet azért, mert Scheltema állítólag egyenlőségjelet tett a terrorizmus és a magyar kormány intézkedései közé.

Ez nem felel meg a valóságnak.

Érdemes ismét felidézni, valójában mit mondott Scheltema: „itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.” Gajus Scheltema tehát mindössze azt állította, hogy a gyűlöletkeltés módszertanában nincs különbség, itthon Soros Györgyöt vagy Brüsszelt – adott esetben a holland nagykövetet – lehet ugyanúgy kommunikációs célpontba állítani, ahogy azt az iszlám szélsőségesek teszik a nyugatiakkal. A nagykövet mondatai ugyan vitathatók, azonban e kijelentéséből a legtágabb értelmezés szerint sem következik az, hogy egyenlőségjelet tett volna az Orbán-kormány intézkedései és a terrorizmus között, az pedig végképp nem, hogy a kabinetnek bármiféle köze lenne terrorszervezetekhez vagy terrorcselekményekhez, tehát nem utalt semmiféle „kapcsolatra”. Tegyük hozzá: alig egy nappal a kormány felháborodása után Budai Gyula fideszes képviselő vádolta meg a magyar baloldalt és Brüsszelt azzal, hogy terroristát támogat, amikor a röszkei zavargás kapcsán jogszerű eljárást kíván. Vagyis a kormány pontosan ugyanazzal a logikával támad másokat, mint amiből botrányt kavar, ha róla van szó.

 

Egykori külügyminiszterek mondták

Balázs Péter: Nincs dráma, a diplomáciai kapcsolatok változatlanok maradnak. Szijjártó Péter egy technikai jellegű dolgot dramatizál.

Kovács László: Nagyon szerencsétlen mondat. A külpolitikában az számít, hogy mit mond valaki, nem az, hogy mit gondol. A nagykövet olyat mondott, amire nem lehet nem válaszolni. Sosem voltam csatározós külügyminiszter, de erre én is felkaptam volna a fejemet.

Jeszenszky Géza: Belpolitikai haszon reményében élezte ki a konfliktust a holland kormánnyal a magyar külügy.

 

Mindenesetre a kormánynak mindez kapóra jött egy újabb háborúhoz, és Szijjártó Péter föl is szólította holland kollégáját, hogy határolódjon el a nagykövet által mondottaktól, továbbá kérjen bocsánatot. Ez nem történt meg. Bert Koenders – válaszul Szijjártó lépésére – péntek délelőtt a holland sajtónak azt nyilatkozta, „hogy nincs kapcsolat a terror és a magyar kormány tettei között”, és nem tudja elképzelni, hogy a nagykövet ilyesmit szeretne állítani. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az Orbán-kormányt joggal illetheti kritika a menekültek befogadásának elutasítása, a civiltörvény és a CEU-t sújtó jogszabály ­miatt. Délután aztán, miután telefonon beszélt magyar kollégájával, kiadta a már idézett közleményt, amelyben elhatárolódott a magyar kormány értelmező mondataitól, miközben nem hátrált ki saját, nyugállományba vonuló nagykövete mögül sem. Ezzel a finom diplomáciai manőverrel kihúzta a botrány méregfogát, s Szijjártó Péter is kénytelen volt enyhébb hangot megütni, amikor az ATV stúdiójában péntek este arra a műsorvezetői közbevetésre, hogy ezzel a dolog a politika nyelvén talán el is rendeződik, megjegyezte: „Akár már el is rendeződött.”

Ennek ellenére a külügyminiszter a hétfőn megjelent Magyar Hírlapban ismét harcias jelmezt öltött, amikor közölte: további bírálatokra számít más országoktól, mert Németországban és Ausztriában is választás lesz, és szerinte a német szociáldemokraták vezetője, Martin Schulz mindent elkövet annak érdekében, hogy Magyarországot bevonja a német kampányba, ahogy Christian Kern osztrák kancellár is így tesz. Leszögezte: vannak bevándorláspárti kormányok Európában, és van a magyar kormány, amely egyértelművé tette, hogy nem enged be illegális bevándorlókat Magyarországra, „a biztonság pártján áll”. Mindez azért érdekes, mert Szijjártó, bár erre módja lett volna, az interjúban nem reagált Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyos vádjaira, amelyekkel a magyar kormányt illette a vasárnap megjelent Welt am Sonntag című német lapban. Merkel egyebek mellett kijelentette: a menekültek befogadásának elutasítása ellentétes az európai szellemiséggel. Hozzátette, hogy 2015 szeptemberében azért indultak menekültek Magyarországon gyalog az osztrák határ felé, mert megtévesztették őket. Elmondta: 2015 augusz­­tus vé­­géig 400 ezer menedékkérő érkezett Németországba, és a szövetségi belügyminisztérium augusztus közepén adta ki előrejelzését, miszerint az év végéig a számuk 800 ezerre emelkedhet. Végül 890 ezren jöttek, vagyis a prognózis igen precíz volt. „Így amikor 2015. szeptember 4-én a magyar–osztrák határ felé gyalogoló emberek ügyében kellett döntést hozni, az emberek sorsát tartottam szem előtt, de összességében tisztában voltam a (menekültügyi) helyzettel” – fogalmazott. Kijelentette: akkor arról kellett határozniuk, hogy a korábban vonaton és busszal érkezett 400 ezer ember után azokat is beengedjék-e, akiket Magyarország egyszer csak nem engedett felszállni a vonatokra, hanem megtévesztették őket, és ezért ezrével elindultak gyalog Ausztria és Németország felé, vagyis egy humanitárius katasztrófa elhárításáról volt szó. Ma sem tenne másképp – tette hozzá a kancellár.

Szijjártó válaszára hétfőig kellett várni, de hiába a vád súlyossága, a magyar külügyminiszter – igaz, egyáltalán nem meglepő módon – jóval kevésbé harciasan reagált, mint a holland nagykövet esetében. Azt mondta, hogy „Magyarországon soha senki nem tévesztette meg az illegális bevándorlókat. (...) Azok után, hogy Németországban elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy ha valaki Szíriából jön, és akármilyen úton is, de eljut Németországba, a szükséges menekültjogi eljárásokat Németországban le fogják folytatni, ezután mindenfajta együttműködési lehetőség megszűnt az ideérkező illegális bevándorlókkal, ők Németországba akartak menni. Tehát sajnos ez egy összetett probléma volt 2015-ben” – nyilatkozta a külügyminiszter.