Életjelet ad a lecsupaszított MTA – Lovász László szerint a politikai döntéshozatalt politikai él nélkül kell segíteni
Szerény sajtóérdeklődés kísérte ma a Magyar Tudományos Akadémia 192. közgyűlését követő sajtótájékoztatót. A kormány viharos sebességgel legyártotta, majd a parlament hasonló tempóban elfogadta az MTA-t érintő törvényt, amely leválasztotta a kutatóhálózatot az intézményről. Ez volt az első olyan közgyűlés, amit a törvény hatályba lépése óta tartottak.
Már távolinak tűnik, hogy a törvény miatti tiltakozásképp a nyáron fekete lepelbe burkolták az MTA-alapító Széchenyi István szobrát. A döntés ellen felszólalt a nemzetközi tudományos közösség is – ma már tudjuk, eredménytelenül. Mintha a múlt ködébe veszett volna az is, hogy az MTA nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, arra kérlelve őt, hogy az alkotmányossági aggályok miatt ne írja alá a vitatott törvényt, Áder János végül 2019. július 12-én, egy pénteki napon aláírta a javaslatot. Sokan megjegyezték ezt a dátumot. Lovász László, az MTA elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult, mert az új törvény szerinte ellentétben áll az alaptörvénynek a tudományos kutatás szabadságáról szóló cikkelyével, illetve a tulajdonhoz való joggal.
Az elvett kutatóintézetek szeptember 1-től az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) fennhatósága alá kerültek, a korábban MTA-s kutatók e hálózat alkalmazottjaivá váltak.
A 192. közgyűlés az első ebben az új helyzetben. A patinás intézmény keresi a helyét, hogy ne csak egy mindenétől megfosztott, kisemmizett köztestület legyen a Széchenyi téri épületben. Ennek az útkeresésnek az egyik első állomása, hogy a közgyűlés 93 százalékos támogatottsággal elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia Küldetését. A dokumentum pontokba szedve sorolja fel, melyek azok az alapfeladatok, amelyeket mindenképpen el kíván látni (lásd keretes írásunkat).
Nem csak az indokolja e Küldetés megalkotását, hogy a független kutatóintézeteket leválasztották az MTA-ról. Az intézmény működési költségét is átcsatornázták az ELKH-hoz, elkerült tőlük a Lendület, illetve a Prémium posztdoktori kutatói program finanszírozása, és az MTA elveszítette a legfontosabb pályázati bevételeit is.
– Fel kellett tenni a kérdést, hogyan tovább – kezdte a sajtótájékoztatóját Lovász László elnök.
– Olyan sokk érte az MTA-t a nyáron, hogy sokan azt javasolták, ne tartsuk meg a Magyar Tudomány Ünnepét és a World Science Fórumot sem. Én azt gondoltam: éppen ellenkezőleg! Az MTA-nak minél hamarabb meg kell találnia és képviselnie kell magát az új helyzetben – fogalmazott, utalva arra, hogy mindkét rendezvényt nagy sikerrel zárta a magyar és a világ tudományos közélete felé is az MTA. Az elnök a hétpontos Küldetésről elmondta: a dokumentum nyár óta készül. A szövegben emelkedett hangvételben fogalmazták meg a közgyűlés tagjai, hogy milyen feladatokat lát el az MTA. S hogy ezek a feladatok ne csak üres frázisok legyenek, az majd a következő elnökségen múlik. (Lovász László mandátuma jövő májusban lejár.)
1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület
2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét
3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit
4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese
5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete
6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója
7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára
Lovász az elfogadott pontok közül kiemelte, hogy az MTA a jövőben is segíteni szeretné a tudománypolitikai és politikai döntéshozatalt. (Azt mi tesszük csak hozzá: ha egyszer Orbán Viktor úgy dönt, hogy ne csak ötletekre, hiedelmekre, hanem tudományos evidenciákra hagyatkozzon a közpolitikai döntéshozatalkor, lenne hová fordulnia, az MTA rendkívül fontos kutatásokkal vehetne részt egy ilyen döntési mechanizmusban.) E ponton Lovász leszögezte: a döntéshozatalt csak úgy szabad segíteni, hogy annak ne legyen politikai éle.
A közgyűlésen szó esett arról is, hogy az MTA volt intézetei mind-mind használhatják az MTA Kiváló Kutatóhely címet. – Ennek az alapja az, hogy ez év elején az MTA átvilágította a kutatóhálózatát, és arra jutott, hogy a kutatóközpontok megérdemlik ezt a címet – tette hozzá. Lovász László elmondta azt is, hogy a közgyűlés köszönetét fejezte ki a titkárság munkatársainak, „akik hihetetlen mennyiségű munkát végeztek el nyáron, amikor egy hónap leforgása alatt a kormány leválasztotta az intézeteket, kettéosztotta a titkárságot, ami tulajdonjogi és egyéb szervezeti problémákat okozott”.
Lovász LászlóAz elnök reményét fejezte ki, hogy az MTA továbbra is fontos intézménye lesz a tudományos közéletnek, szerinte az Akadémia tekintélye és elismertsége miatt más intézmény nem is tudná ellátni a Küldetésben felsorolt feladatokat. E ponton Egyed László újságíró fontos kérdést tett fel az elnöknek: „Milyen eszközrendszer áll rendelkezésére az MTA-nak arra, hogy mindazt, amit a Küldetésben felsorol, teljesíteni tudja?” Lovász László szerint az a szellemi tőke, ami az MTA-n megvan, lehetővé teszi a feladatok ellátását.
Az elnök hangsúlyozta továbbá, hogy az MTA-nak fontos lesz az állami költségvetésen kívüli források felkutatása is. Lehetőség van például a saját vagyon forgatására, s az intézmény növelheti a pályázati aktivitását is. Fontosnak tartja azt is, hogy erősíteni kell a kapcsolatot az egyetemekkel és az ipari kutatóintézetekkel is. Az Index kérdésére válaszolva pedig azt mondta: törekedni kell arra, hogy az MTA ne keltse a nagyvilágban a magyar tudományról azt a képet, hogy az működésképtelen volna. – Sok javítani való van, de fontos, hogy pontos képet kapjon a világ a magyar tudomány helyzetéről – szögezte le.
A Küldetéshez nélkülözhetetlen részletes stratégia kidolgozása a következő elnökség feladata lesz. Nagy kihívás lesz a Küldetésbe szedett pontok alapján újragondolni az MTA szerepét. Egy olyan intézményről beszélünk ugyanis, amelynek hatalmas a szellemi bázisa: a köztestületen kívül 15 ezer magyar és 2 ezer MTA doktor van.
