"Elég volt!" - kiömlött a vörös düh

– Folyamatosan érkeznek az emberek - tájékoztatta a 168 Órát a Kalocsai Kinga a demonstráció egyik szervezője. – Elkezdtük az útlezárást. Két fő követelésünk van: a tározó rekultivációja, mert borzasztóan porzik. A másik, hogy a károsultaknak összegyűjtött pénzt arra használhassák fel, amire akarják.

A cikk írásának pillanatában körülbelül 40-50 fővel demonstrálnak a civilek, de a szervezők szerint "folyamatosan érkeznek az emberek".

A tiltakozást az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület szervezte. A vörösiszap-katasztrófa devecseri, kolontári, somlóvásárhelyi károsultjait tömörítő civil szervezet azt szeretné elérni, hogy az ország lakosai és a külföldiek által a Magyar Kármentő Alapban összegyűlt pénzek felosztásában közvetlenül részt vehessenek.

A szervezők rendőri felvezetéssel, nem sokkal reggel hét óra után érkeztek a főút 92-es és 94-es kilométer közötti szakaszára, a forgalom - rendőri irányítás mellett - félpályán halad. A demonstrálók délután a főút Veszprém irányába vezető oldalát foglalják majd el az autókkal.

Az "Elég volt!" mottóval közzétett, a helyszínen az arra járó autósoknak kiosztott kiáltványukban azt követelik, hogy őket is vonják be az adományok elosztásába, illetve dönthessenek arról, mire van a három település lakosságának szüksége.

– Volt olyan, akinek az autóját vitte el az iszap és nem fizettek semmit, vagy cukrászda, ahol hónapokra le kellett állni a katasztrófa miatt - sorolta a 168 Óra online-nak a helyiek panaszait Almási János, a civilek szóvivője. – Rengeteg olyan kárigény van, amit csak részlegesen elégítettek ki. Szeretnénk, ha ha minden lakos kaphatna kárpótlást - mondta.

A szóvivő szerint számos olyan beruházás született a környéken, amely nem a helyiek érdekeit szolgálja, esetleg presztízsből csinálták meg. A szóvivő a helyi fideszes képviselő-testületet és az alpolgármestert emelte ki, akik miatt meghiúsult a kármentesítés. – Az iskolában fára szeretnék cserélni a műanyag ablakokat, pedig két éve cseréltették ki az ablakkereteket - hozta példának a szóvivő.

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű civil szervezet szerint a helyieknek semmi beleszólásunk nincsen abba, mire költsék a kárvallottaknak összegyűlt több millió forintot. – Abszolút lekezelnek bennünket - mondta a szóvivő.

Almási János az MTI-nek azt mondta: a katasztrófa sújtotta települések valamennyi lakosát károsultnak tekintik, ezért - véleményük szerint - nekik is járna kárpótlás az elszenvedett károkért. Közlése szerint a kármentő alap pénzeinek felhasználásáról népszavazást kezdeményeznek.

A vörösiszap-katasztrófa sújtotta településeken élők érdekeinek képviseletére tavaly márciusban alapítottak egyesületet devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi lakosok, a szervezetnek jelenleg több mint száz tagja van.

Hova lett az adomány?

A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére - írja a Népszabadság. Az érintettek a lap szerint azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.

Az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – februárban úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak - írja az előzményeket összefoglalva a

Kormányzati célokra fordították

Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.

A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő szerint az alap felhasználásáról szóló rendeletben nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.

A kármentési bizottság március 3-án kelt, a kármentő alap új felosztási elveit kimondó határozata szerint Devecser 1 milliárd 50 milliót, Kolontár 300 milliót, míg Somlóvásárhely 150 milliót kapott a befizetett adományokból „az önkormányzatok katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljának finanszírozására”. A pénzek felhasználásáról a Népszabadság szerette volna megkérdezni a kármentő bizottság elnökét, de Lasztovicza Jenő a lap kérdéseire már hónapok óta nem válaszol.

Toldi Tamás, Devecser fideszes polgármestere szerint az állam nem támogatást, hanem kézzelfogható segítséget nyújtott a három településnek, amelynek értéke „a 33 milliárd forintot is meghaladta”. Ebben – tette hozzá – benne vannak az új lakásépítések, vásárlások és egyéb lakhatási megoldások, és maga a kármentesítés. Devecserben a Magyar Kármentő Alapból két alkalommal összesen 68 millió forintot kaptak a károsult családok, 44 milliót osztottak ki a „károsult, szegény” családok lakásvásárlásának támogatására, 41 millió forintot pedig a kisvállalkozásokat működtető családok kétszeri kárpótlására, illetve 20 millió forintot albérleti elhelyezések támogatására. Ez összesen 173 millió forint.

Utolsó határozat: július 26-án

A kármentő bizottság honlapján lévő adatok szerint a kármentő alapból Devecsernek tizenegyszer ítélt oda segélyt, illetve támogatást (ennek legnagyobb összege 95 millió, a legkisebb 4,074 millió forint volt) a bizottság. Az utolsó határozatot az idén július 26-án hozták. Hogy ezt követően születtek-e további döntések, annak a honlapon nincs nyoma, írásbeli kérdéseire pedig a lap nem kapott választ. Az összesítés szerint Devecsernek 2011. július 27-ig összesen 352 millió 357 ezer forint támogatást ítélt oda a bizottság a Magyar Kármentő Alapból, ami több mint kétszerese annak, mint amekkorát október végén a polgármester közölt a Népszabadsággal.

Igaz, a polgármester nem számszerűsítette a közösségi célú fejlesztésekre – rendőrőrs, a lakóparkban épülő rendelő és orvosi lakás, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, a mentor program, az elfogadott rendezési terv szerinti ipari terület kialakítása, infrastrukturális ellátása, a városközpont rehabilitációja stb. – kapott, illetve kilátásba helyezett pénzeket. Kolontár közjegyzője, Szarka Gyula szerint a kármentő bizottság által odaítélt 155 millió forint nem egészen hét százaléka került közvetlenül azokhoz, akiknek azt az adományozók szánták. Ugyanis a Magyar Kármentő Alapból a magánszemélyek 9 millió 300 ezer, a vállalkozások pedig 1 millió 200 ezer, összesen tehát 10 és fél millió forint támogatást kaptak.

Az alapból a közcélú fejlesztésre a községnek 300 millió forintot különítettek el. Ebből eddig 11 millió 344 ezret fordítottak a műfüves iskolai kézilabdapálya megépítésére, 10 millióért pedig egy „közösségi célú” kisbuszt vásároltak. Emlékház és tanösvény megépítését is tervezték 50 millióért – a bizottság határozatában egyébként erre vonatkozóan 55 millió forint áll. Ez már félig-meddig el is készült a katasztrófa egyéves évfordulójára. A kolontáriak 40 millióért bővítik és újítják föl majd a kultúrházat, 20 millióért a sportpálya öltözőjét, a település rendezési tervének felülvizsgálatára 8 millió forintot akarnak az adományokból fordítani. Somlóvásárhely polgármestere szerint október végéig 32 millió 198 ezer forintot kapott a község. Ebből csaknem 14 millió forintot fizettek ki eddig az embereknek, további kétmilliót fordítanak még bútorvásárlásra.

A Magyar Kármentő Alap számlájának aktuális egyenlege november 7-én 1 milliárd 783 276 572 forint volt, a károsultak részére támogatásként 350 millió 003 099 forintot utaltak el. Ha azonban összeadjuk a kármentő bizottság által megítélt segélyeket és támogatásokat, az mindössze 348 millió 554 ezer forintra jön ki. A kisebbik kérdés talán az, hogy hová tűnt akkor a különbözet. A nagyobb kérdés az, hogy a bankban fialtatott több mint egymilliárdból vajon még hány műfüves kézilabdapálya épül - teszi fel a kérdést a Népszabadság.