Éhezett, nyolc általánosa volt, mégis megteremtette a cserdi csodát

Olyan volt, mint a mesebeli királyfi: jött, látott és győzött. Majd éppen egy éve halt meg, otthagyta imádott faluját és az „övéit”. Önkezével vetett véget életének a „cserdi csoda” létrehozója és megvalósítója. Ahogy életéről, haláláról is számos legenda látott napvilágot, beszéltek a falusi beruházások becsődöléséről és viszonzatlan szerelemről is. Mégis az a legvalószínűbb, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, és úgy döntött, elejét veszi a test romlásának.

Egy évvel a július 14-i halálának évfordulóján most emléktáblát avattak fel tiszteletére, rajta a felirat: „A változás úgy kezdődik, hogy valaki elindul valamerre.” Olvasni, nagyon fájt a rokonoknak, hogy hiába hívták meg a csodaember egykori bennfentes barátait, egyedül Karácsony Gergely volt az, aki érdemben reagált, és magánemberként jelentősen támogatta az emléktábla megvalósulását. Pedig a néhai Bogdán László remek kapcsolatot ápolt politikusokkal, akik csalogatták a pártpolitika világába, de maradt Baranya megyei faluban, Cserdiben.

Akár egy mesebeli királyfi

Bogdán László polgárjogi aktivista és cserdi polgármester az úgynevezett „köcsögmentesítési” programja révén tett országos ismertségre szert. Ebben a cserdi programban roma és más hátrányos helyzetű fiatalok számára nem hagyományos bűnmegelőzésről beszélt: börtönbe vitte a falu lakóit. Bogdán László a saját bőrén tapasztalta meg, milyen könnyű elkallódni. Kunyhóba született, 13 éves korában kapta az első cipőjét, és szüntelenül éheztek. Szegény roma családban nőtt fel, mindössze nyolc általánost végezhetett, majd dolgoznia kellett. Mégsem hagyta abba, autodidaktaként fejlesztette tovább tudását.

Mindössze 32 éves volt, amikor faluja élére került, független jelöltként választották Cserdi polgármesterévé 2006-ban, programja 78 százalékos támogatást kapott. Munkához látott: nagyszabású mezőgazdasági termelésbe kezdtek, a falu apraja-nagyja krumplit és hagymát termesztett, állatokat tartottak. A „cserdi csoda” annyira eredményes lett, hogy maradt is a terményekből, arra is futotta, hogy más szegény családokat támogassanak a helyi terményekből. A cserdi termékeket „LASIPE”, magyarul jóság márkanévvel tette már az előkészítő munkája során közismertté. Megszépült a falu, miután közösen hozták helyre a leromlott állapotú házikókat. Egy csapásra megszüntette a devianciát is: bár korábban az egyik legelvadultabb településként tartották számon Cserdit, csaknem teljesen megszűnt a bűnözés.

„Leszereltük a rácsokat a polgármesteri hivatalról, és virágokat telepítettünk. Mondták, hogy úgysem fog megmaradni – nem így lett. Kinyitottuk a házat: ide bárki bejöhet, ha kölcsönre van szüksége vagy beszélgetni szeretne. Egyszerűnek kell lenni az emberekkel! Egyszerűnek, de keménynek. Aki például elkésik a munkából, azzal felolvastatok a Micimackóból egy oldalt a többiek előtt”  – mondta egyik interjújában Bogdán László.

Ne légy köcsög, se díszcigány!

Aztán jött 2013-ban a „köcsögmentesítési program”, amely során börtönlátogatásra vitte a helyieket, hogy lássák, és a saját bőrükön tapasztalják meg, milyen jövő vár rájuk, ha a bűn útját választják. Elrettentés és figyelemfelhívás, a polgármester szerint azt biztosan nem rendezik meg „köcsögként”, aki nem kerül börtönbe. „A börtönlátogatásra egy csapat fekete cigány gyerekkel mentem be. Falfehéren jöttek ki, miután megmutattam nekik, milyen világ várna ott rájuk” – mesélte Bogdán László akkor. Az országos média is felfigyelt a politikusra, egyre többször hívták szerepelni, nyilatkozni. Bogdán László azonban nem akart afféle megmondóember lenni, és kategorikusan elutasította a „lehetőséget”.

„Engem nem érdekelnek holmi »farkasflóriánok«. Rossz tematikát választanak, akik azt hiszik, hogy belőlem díszcigányt lehet formálni. A magyaroknak biztos tetszik, hogy kemény vagyok a cigányokkal, utóbbiaknak tán kevésbé. Én nem játszom a polgármesterséget. Nem is tudom, hogy mi a fene az a polgármesterség. A szót tudom értelmezni, de igazándiból nem értem. Én csak segíteni próbálok. Most például tíz hízót osztunk szét azok közt, akik vállalták a felnevelésüket” – nyilatkozta négy éve Bogdán László, aki a szerepelés helyett inkább más települések vezetőinek adott tanácsokat. Az árnyoldalakról azonban ritkán beszélt, és arról se nyilatkozott, hogy többször megverték, egyszer kis híján elütötték az utcán egy budapesti fórumot követően.

Élő örökség

Bár az országos közvéleményt megosztotta, Cserdi népe egyetértett azzal, amikor 2017-ben menekült kisgyermekeket akart üdültetni a faluban, miután a Tolna megyei Őcsény lakói nem engedték, hogy egy helybéli fogadós vendégül lásson illegális bevándorlókat. Ebben az évben diagnosztizálták betegségét, amelyről a Bogdán család így írt nekrológjában: „Betegségét New Yorkban, az ENSZ-ben tartott beszéde során őt ért rosszullétét követően diagnosztizálták. Betegsége nem gyengítette le, éppen ellenkezőleg, felerősítette küldetéstudatát, és még intenzívebbé tette munkáját.”

Nem csupán üres frázis, hogy halála mindenkit megrázott Magyarországon. A legendás polgármester örökségét öccse, Bogdán Gyula próbálja továbbvinni, akit a faluvezető helyére választottak. Azóta keveset lehet hallani a faluról az országos médiában, és arról is kevés információ van, vajon mi lett a Bogdán László által indított fejlesztésekkel, beruházásokkal.

(Kiemelt kép: Bogdán László, Cserdi polgármestere előadást tart)