Súlyos a helyzet, nincs hova menniük a magyar kisállatoknak

A rosszabbodó anyagi és élethelyzetre hivatkozva az elmúlt 3 hónapban tömegesen kerülnek az utcára a magyarok kisállatai – az emberek a rosszabbodó anyagi és élethelyzetükre hivatkoznak. A menhelyek telítettsége országosan 400 százalék – nyilatkozta a Népszavának a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) megválasztott elnöke, Illés-Tóth Anna.  

Domonkos Tamás, a csongrádi Új Esély Állatvédő és Állatmentő Alapítvány elnöke is hasonló tapasztalatokról számolt be. A közelmúltban négyszer annyian fordulnak hozzájuk segítségért, mert anyagi okok miatt nem tudják tovább tartani a kutyájukat. A hódmezővásárhelyi Igéző Állatvédő Egyesület elnöke pedig azt mondta, hogy egyre több az utcán lévő kutya, és úgy gondolja, hogy ez annak a jele, hogy a nehéz helyzetbe került háztartások így szabadulnak meg kisállataiktól. 

A Népszava cikkében megjegyzi, hogy

a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nem csak a lakossági energiaárak, a kenyér, a sajt és más termékek ára nőt drámaian, hanem az állateledeleké is: a tavaly decemberi átlagárhoz képest 130-130 százalékkal kell többet fizetniük a gazdiknak. 

Állatvédelmi szervezetek: az állatvédelmi törvények csak papíron mutatnak jól

Az állatmenhelyek vezetőivel beszélgetve a lap szomorú körképet kapott a Magyarországon a négylábú társakhoz való, olykor katasztrofális hozzáállás további súlyosbodásáról; az emberek sokszor csak tárgyaknak tekintették az állatokat eddig is, ma ez a hozzáállás még gyakoribb. Elmondásuk szerint hazánkban még mindig nem alakult ki az állattartás kellő kultúrája, „a törvényi környezet is laza,” az azonosító chip csak 2013 óta kötelező, de a gazdák még így sem tartják be mindig a szabályt. 

Etyeki Álletvédő Egyesület menhelyén élő kutyus

Etyek, 2021. április 19. Veronika, az Etyeki Állatvédő Egyesület menhelyén élő, örökbefogadható kutya 2021. április 19-én. Ezen a napon a menhely területén tartott sajtótájékoztatón meghirdették a Magyar falu program felelős állattartást elősegítő ivartalanítási programját. Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására falvak önkormányzatai számára. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Fotó: MTI/Vasvári Tamás / MTI

Több állatvédelmi szervezet vezetője is megerősítette, hogy a szigorúbb állatvédelmi törvények csak a papíron mutatnak jó, valódi hasznuk nincsen. Egyik nap átadják a mentett állatot az új gazdáknak, a következő nap már ismét az utcán van. Kimentenek egy rossz körülmények között tartott kutyát, és pár nappal később a volt tulajdonos beszerez egy másik kutyát.

Egyre kevesebben fogadnak örökbe

Mindezek mellett nem csak a kedvencükről lemondó gazdák száma növekedett ilyen drasztikusan, hanem jelentősen csökkent az örökbefogadási kedv is. A megmaradt potenciális gazdák pedig még a veterán állatvédőket is megdöbbentik.

 „Van, aki azzal állít be, hogy „ingyen kutya” kellene. Ez pedig így nem megy, a chip és a kötelező oltás 10 ezer forint körüli árát ki kell fizetni, mielőtt odaadják. Az emberek nem szívesen visznek haza fekete színű bundást; költözéskor gond nélkül hátrahagyják a jószágot; az elhunyt rokon után az örökölt ház kell, de a kutya nem” – idézte az állatvédők élményeit a Népszava.  

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Shutterstock.com.)