Az egyházak 915 milliárd forintos bevételeinek kétharmadát az állam támogatta
Az egyházak állami támogatása az állami oktatási kiadások felét érik el.
Az egyházak bevételei az állami oktatási kiadások felét, az egészségügyi kiadások harmadát érték el 2022-ben – írja az RTL. A Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak 915 milliárd forint bevételt könyvelhettek el 2022-ben, amiből 69 százalékot tettek ki az állami támogatások, az egyházaknak felajánlott szja egy százalék pedig mindössze egy százalékot – írja a G7. A KSH által gyűjtött adatok szerint a 915 milliárd forint bevételből 867 milliárd forint kiadást könyvelhettek el. Ez igen jelentős összeg: a 2022-es év GDP-jének 1,4 százalékát érte el a bevétel, míg a teljes kormányzati kiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék adódik – írja a lap.
Az egyházak a kiegészítő állami támogatás és saját forrásaik miatt jellemzően magasabb színvonalú oktatást tudnak biztosítani az iskoláikban, így többszörösen előnyös helyzetbe kerülnek az állami fenntartású intézményekkel szemben. Összességében az egyházi bevételek 37 százaléka oktatási, 21 százaléka szociális ellátási, alig 4 százaléka egészségügyi ellátási célokat szolgál. Így az egyházak költségvetésük közel kétharmadát fordítják az államtól átvállalt feladatokra, alapvetően állami finanszírozással.
Amíg a legkisebb civilszervezetnek is nyilvános jelentést kell közzé tennie, addig az egyházaknak nem kell
A G7 statisztikai adatok és a központi költségvetési beszámolók alapján készült elemzésében emlékeztet: amíg a legkisebb civil szervezeteknek is kell működésükről, bevételeikről és kiadásaikról éves jelentést közzétenni, addig a magyar jogszabályi környezet a több száz milliárd forintból gazdálkodó egyházakat szinte minden nyilvános beszámoló alól mentesíti. A lap idézi Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozatát is, melyben ezt mondja: „Az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.”
Számos bevétel után nem fizetnek adót az egyházak
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 1., 14:03
Balog Zoltán püspök által vezetett egyházkerülethez tartozik Törökbálint, a püspök már szemlét is tartott az épületben.
Itthon
2024. február 7., 12:59
A Magyar Katolikus Egyház meglátta a fantáziát a turizmusban, az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát a 24.hu információi szerint.
Itthon
2024. február 16., 12:17
Hatvankét millió forinttól fosztott meg egy iskolát a református egyházközség, de ez Novák Katalint nem akadályozta meg abban, hogy kitüntesse a vezetőjét – tudta meg a Népszava.
A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy a közvetlen állami támogatásokon túl is igen jelentős forrást jelent az egyházaknak, hogy az adózás alól szinte teljes egészében fel vannak mentve. Nem kell például a társasági adóval számolni, és szintén jelentősebb segítség, hogy az ingatlanbérbeadás is lehet adómentes, illetve a megszerzett, ajándékba kapott ingatlanok után sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Katolikus Egyház meglátta a fantáziát a turizmusban, az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában. Arról is írtunk, hogy január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az épületben kialakítanak egy konferenciaközpontot is. Februárban arról számoltunk be, hogy Novák olyan református lelkészt tüntetett ki, aki 62 millióval rövidített meg egy iskolát.
A G7 cikkéből a következők derülnek még ki:
- az állami támogatás nagyobb része, 375 milliárd forint normatív támogatás volt (olyan állami források, amiket törvények szerint meghatározott célokra, közérdekű tevékenységre, például iskola vagy kórház fenntartására kapnak az egyházak);
- a nem normatív támogatások közel 254 milliárd forintot értek el 2022-ben. (Ezeket a pénzeket a kormány tetszése szerint osztja, ráadásul a lap szerint a központi költségvetés tényleges kifizetéseit vizsgálva nem lehet ezt az összeget fellelni, csupán 194 milliárd forint szerepel egyházi kiadások kapcsán.);
- A hitélettel kapcsolatos kiadások az egyházi költségeknek alig harmadát tették ki, és erre is jut évente 154 milliárd forint jut a költségvetésből;
- az állami oktatási kiadások hetedét már az egyházi intézmények kapták meg 2022-ben.
- összességében az egyházi bevételek 37 százaléka oktatási, 21 százaléka szociális ellátási, és csak alig 4 százaléka szolgált egészségügyi ellátási célokat;
- az egyházak költségvetésük közel kétharmadát fordítják az államtól átvállalt feladatokra, alapvetően állami finanszírozással;
- jóformán csak a kulturális programjaikat finanszírozzák nagyrészt saját forrásból az egyházak, az évi 9 milliárd forint közel kétharmadát saját maguknak teremtik elő.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
