Egy látogatás margójára
Vlagyimir Putyin február 17-én Magyarországra látogat. Ez a látogatás tükrözi a jelenlegi kormány hektikus külpolitikai állapotát. Mivel szűkre szabott mozgásteréből kifolyólag kénytelen legitimálni Oroszország helyzetét az ukrajnai helyzet után.
Ezen kívül azt a külpolitikai pályát is felvázolja, amibe Magyarország került a kormány politikájának következtében.
Az már szinte közhelynek számít, a világban a hatalom Kelet felé tolódik, és ehhez nem egy ország próbál rugalmasan igazodni. Ebben az útkeresésben többek közt szerepet játszanak nyers gazdasági érdekek és kényszerítő geográfiai tények is. A legrosszabb esetben személyes politikai túlélés miatt keresnek önigazolást keleten, felcserélve a nemzet érdekét a személyes érdekkel, vállalva az azonosulást a nyugati világ számára teljesen idegen és elutasítandó politikai fejlődési pályával.
Ebben a keleti útkeresésben Magyarország számára 2014. január 14-én vált világossá, hogy az oroszok építik meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A megállapodásnak több oka is lehetett. Az egyik, a hidegháború befejeztével az oroszok, lábukat Kelet-Európa ajtajánál tartva, mindig egy kedvező alkalomra vártak, várnak, hogy újra visszaszerezzék befolyásukat térségünk felett. Ez részben sikerült is a kőolaj és a földgáz révén.
Továbbá mint Ukrajna esetében is láthatjuk, birodalmi ambíciói még mindig megvannak. Ennek következtében tulajdonképpen az orosz nagyhatalmi törekvések találkoztak a kormány elképzelésével. Miszerint, ha a sikeres és népszerű rezsicsökkentés folytatható legyen, az oroszokkal kell megegyezésre lépni. Az oroszok melletti döntésben szerepet játszhatott még: a jelenlegi politikai vezetés előszeretettel beszél a Nyugat alkonyáról, így a Keleten álló világítótorony lehet most már az igazodási pont az ország számára. Nem mellékesen könnyen feltételezhető, a keleti nyitás része volt, hogy nem volt széleskörű nyilvános vita a paksi kérdésről, pedig ez csak erősítette volna a nemzet demokratikus immunrendszerét. Mert ma már, a 21. században egy nemzetet nem lehet közreműködésre felszólítani, ha nem tudja, miről van szó, és csak később eszmél rá a valóságra, amibe belekerült. Most tehát gyakorlatilag a még több demokrácia helyett, rezsicsökkentést kapunk.
Még persze nem lehet megmondani, az oroszok melletti döntés mennyire volt előrelátó, és nem csupán véletlen hatás miatt született meg. Valamint remélhető, ha nem is teljesen, de nagyvonalakban ismeri a jelenlegi magyar vezetés az oroszoknak milyen valódi céljaik és érdekeik vannak a cselekedeteik mögött.
Kalmár Benedek
