Egy csok és más semmi?

Óvatos becslés szerint három év alatt 150 ezer családot érinthet a kormány családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programja. 15-20 ezer új lakás épülhet, de ez ugyanakkor akár 500 milliárdos lyukat is üthet a költségvetésen, amit a kormánynak kezelnie kell. Nemcsak a Fidesztől elpártolt fiatal réteg jár jól, hanem a kormányközeli oligarcháknak is juthat a haszonból.

– A lakások iránti keresletet hirtelen és jelentősen mobilizálni fogja a csok. Ám a kínálat lassabban fog alkalmazkodni, és nem valószínű, hogy az árak rövid távon csökkenni fognak – summázza a várható gazdasági fejleményeket Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a 168 Órának.

A cég munkatársai szerint három év alatt mintegy 150 ezer család (nem mind háromgyermekes) veszi majd igénybe az új kedvezményt.

Ez persze csak óvatos becslés. Az OTP egyik elemzője az Indexnek ennél jóval tovább ment: azt jósolta, hogy 942 ezer családot is érinthet a program. Beleszámolta a jövendőbeli családokat is, az egyedülállókat és mindazokat, akik majd csak ezek után vállalnak gyereket. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig több százezerre taksálta a kedvezményt igénybe vevők lehetséges számát.

A látszólag értelmetlen számtan azért is fontos, mert nem mindegy, hogy mekkora lyukat üt a költségvetésen a kedvezmény. Jelentősen megdobhatja az állami kiadásokat a nagycsaládosok számára adandó tízmilliós, vissza nem térítendő támogatás és a tízmilliós kedvezményes hitel.

Sokkal óvatosabban jósol Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke:

– Valószínűleg majd az új lakások építésének a száma fogja meghatározni, hogy pontosan mennyibe kerül majd ez a döntés a költségvetésnek. De erre most van mozgástér, és fontos cél, hogy megszülessenek a gyerekek – mondja a 168 Órának. Szerinte a javuló államháztartási egyensúly és a reálgazdasági korrekciók adtak hátteret a kormány döntésének.

Hogy a csok megroppantja-e a költségvetést? A válaszhoz tisztázni kell, kiket érint és kiket nem a kedvezmény.

Kimaradnak az új családtámogatási rendszer nyertesei közül a szegények, a közmunkások és a gyermeküket egyedül nevelő, gyeden vagy gyesen lévők. Ezt az RTL Klub híradójának az Emmi államtitkára, Rétvári Bence meg is indokolta: „Nagyon szélesre tártuk a bemeneti lehetőségeket, de ott meg kell húzni ennek a határait, ahol esetleg valaki visszaélhetne vele, vagy ahol nem reális. Nyilván ha valakinek nincs jövedelme, akkor nem reális, hogy önrészt tud letenni bármilyen építkezéshez vagy lakásvásárláshoz.”

– Leginkább épp a rászorulók nem élhetnek majd a lehetőséggel – mondja Lovas Judit, az Azénpénzem.hu felelős szerkesztője. – Miközben az, akinek már van lakása, de nagyobba szeretne költözni, kap pénzt, ráadásul felső értékhatár nélkül. Tehát az állam annak is ad tízmilliót, aki százmilliós villát vesz.

A közgazdász szerint a kormány évek óta elvesz a szegényektől, miközben a gazdagoknak ad. Ők járnak jól a családi adókedvezménnyel, de a rászorulóknak létfontosságú családi pótlék 2008 óta nem emelkedett. Ebbe a sorba illik a rekordernek számító 27 százalékos áfa is, ami minden, a létfenntartáshoz szükséges árut és szolgáltatást terhel, és ami a keresetek arányában kiemelkedően nagy terheket ró az alacsony jövedelműekre. Sőt a kormány azokat is kihagyja a támogatásból, akiknek bedőlt a lakáshitelük, hiszen közülük 140-150 ezer család szerepel a negatív adóslistán, ami kizáró ok a csok igénybevételéhez.

Lovas Judit emlékeztet: a Fidesz most, két évvel a választás előtt ugyanazt teszi, mint 2000-ben. Akkor is államilag támogatott, kedvezményes otthonteremtési támogatást vezettek be, a piaci húsz százalék feletti kamatok helyett hatszázalékos kamat mellett lehetett támogatott lakáshitelhez jutni. Most az olló nem ekkora, 15-20 évre a fix kamatozású hitelhez már hétszázalékos kamat mellett hozzá lehet jutni a bankokban, a három- vagy többgyermekesek számára elérhető tízmillió forintos támogatott lakáshitelnek pedig fix háromszázalékos a kamata. Azonban a tízmillió forintos, vissza nem térítendő támogatás akkora összeg, amire még nem volt példa Magyarországon.

Az Átlátszó.hu publicisztikája pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a büntetlen előélet is meglehetősen furcsán szerepel a kormányrendeletben. Merthogy „csak a vagyon elleni erőszakos, a vagyon elleni, a szellemi tulajdon elleni és a költségvetést károsító bűncselekmények miatti elítélés vezet kizáráshoz: akit hivatali vesztegetésért, pénzmosásért vagy bennfentes kereskedelemért, de akár emberölésért ítélnek el, annak jár a csok, de a lopás vagy éppen a szerzői jogok megsértése már kizáró ok. Azt, hogy csak a költségvetési bűncselekmények számítanak, még meg is lehetne indokolni a visszaélések kizárásával. A bűncselekménylista azonban még ehhez képest is esetleges lett, mert aki piramisjátékot szervezett vagy bedöntött egy brókercéget, az nem fog kisebb eséllyel csalni a csokkal, mint a betörő. Már itt nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy a jogalkotó különösebb elvi megfontolás nélkül csak a leszakadó rétegekre jellemző bűncselekményekre lőtt.”

És kiket érinthet a kedvezmény?

A 2011-es népszámlálás adatai szerint az egygyermekes családok száma a legnagyobb, közelít az egymillióhoz, és csak minden ötödik családban nevelnek két gyereket. Budapesten arányaiban több az egygyermekes család, mint vidéken. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön jellemző, hogy három vagy annál több gyermeket nevelnek a szülők.

A kedvezmény sokat lendíthet a gödörben lévő építőipar helyzetén. Bár a KSH szerint 2014-ben elmozdult a mélypontról a lakásépítés, élénkült az ingatlanforgalom, nőttek az árak, a szektor a válság előtti adatokat még most sem éri el. 2008 első negyedévéhez képest 25 százalékkal kevesebb lakást adnak át.

Vértes András szerint a kedvezmény révén minimum 15 ezer, legfeljebb 20 ezer lakás épülhet. A lakáseladások nagyobb része 2017-ben valósulhat meg.

És mi lesz a költségvetéssel?

A GKI elnöke szerint azzal, hogy a lakásépítés áfája 27 százalékról 5 százalékra módosul, a költségvetésnek többletbevételei lesznek. A vállalkozói lakásépítésben ugyanis nem lesz értelme elcsalni az áfát. De nemcsak az építőiparban keletkezik majd áfatöbblet, hiszen a lakásokat be is kell rendezni, bútorokat, háztartási eszközöket is kell vásárolni hozzájuk.

A költségvetés terhei – óvatos becslések szerint – legfeljebb 500, reálisan 300 milliárd forinttal nőhetnek. Vértes András szerint ez a 2017-es büdzsében okoz majd gondot. A GDP egy százalékát teszi majd ki a büdzsé nettó vesztesége, ami megfelelő költségvetési lépésekkel kompenzálható. A kormányzatnak idén és 2017-ben oda kell figyelnie, sokkal óvatosabban kell más területeken kiadásokat növelnie.

Vértes András úgy véli, a csok politikai, gazdasági, piaci racionalitáson alapul. A kedvezmény annak a fiatal vagy közepesen fiatal rétegnek ad, amelynek tagjai közül sokan elpártoltak a Fidesztől. De a csok az uniós beruházások visszaesését is ellensúlyozni akarja. Emellett azt is figyelembe vették, hogy baj van a magyar lakáspiacon, 6-10 ezer lakás épül, ami borzalmasan kevés.

Úgy tűnik, létezik egy másik kormányzati megfontolás is: az oligarchák helyzetbe hozása. Az Index információi szerint Andy Vajna vagyonkezelő cégeket alapított, amelyek várhatóan az ingatlanbizniszbe is be fognak szállni. Nemrégiben a miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápoló Garancsi István érdekeltségei megvásárolták a Kopaszi-gát közparkját és a mellette húzódó építési területet. Ez az utolsó beépítetlen Duna-parti ingatlan a fővárosban. Az 56 hektáros területen 3-3,5 ezer lakás, egy kisebb magyar város épülhet. De csok nélkül áll az építőipar. Mire számított Garancsi?

Molnár Gyula, Újbuda egykori polgármestere, akit a Kopaszi-gát eladása miatt korábban bíróság elé citáltak, de felmentették, fontosnak tartja a magyar befektető megjelenését:
– A beruházás akkor tud rentábilis lenni, ha olyan állami hitelkonstrukciót vezetnek be, amelynek alapján beindul a lakáspiac. Enélkül háromezer lakást egy helyen a piac nem tud felszívni – mondja a 168 Órának.
Garancsinak már nem kell aggódnia, a segítség megjött a kormánytól.