Eddig annyi pénzt költött el az Orbán-kormány a sehol nem tartó paksi bővítésre, amennyiből fel lehetett volna építeni egy négyezer férőhelyes kórházat

2019. január 31., 18:10

Szerző:

Húsz stadiont, 120 új, korszerű iskolát, de akár egy 4000 férőhelyes szuperkórház is épülhetne abból a 300 milliárd forintból, amelybe eddig került a paksi bővítés, a Paks 2. sehol nem tartó megépítése – hívja fel a figyelmet keddi Facebook-posztjában Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) az elnöke. 

A négyezer férőhely – fűzhetjük hozzá – egy kétszer akkora férőhelyszámú egészségügyi intézményt jelentene, mint amekkora a Honvédkórház, csak az a kérdés, hogy az orvos-és ápolóhiány mellett hogyan találnának megfelelő személyzetet a működtetéséhez.

A bejegyzésben Hargitai Miklós arra is felhívja a figyelmet, hogy amíg a Orbán-kormány hozzávetőlegesen évi 100 milliárd forintot ad a beruházásra, ebből a pénzből nem épült meg semmi, Paks 2.-nek a középtavú terveiben is csak egy néhány felvonulási épület: egy ideiglenes irodaház, egy ebédlő és egy főzőkonyha szerepel. Zöldmezős kórház 1979-ben épült utoljára Magyarországon, a 300 milliárdból viszont száz új kórházi épületszárny is kijönne. Ezeknek a megépítése legalábbis 2-3 milliárdba került. „Öröm az ürömben (világrekord): ha a három épület elkészül, nekünk lesz a világon a legdrágább üzemi étkezőnk, főzőkonyhánk és átmeneti irodablokkunk” – jegyzi meg fanyarul a MÚOSZ elnöke.

Paks 2.-ről, a paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Putyin és Orbán Viktor 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország 10 milliárd eurós, 4-5 százalékos kamatú devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól 30 éven át a magyar adófizetők pénzéből törlesszen az oroszoknak. Bár a megújuló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden aggályt. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért.

A magyar-orosz hitelszerződés szerint a 10 milliárd euró törlesztését 2026 márciusában akkor is el kell kezdeni, ha az első blokk 2025-re, a második blokk 2026-ra előirányzott átadásában csúszás következne be. Csakhogy a legoptimistább számítások szerint az első blokk 2027 vége, a második pedig 2028 vége előtt nem fog áramot adni, vagyis két éven át a hiteltörlesztésnek nem, vagy csak részben lenne meg a forrása, vagyis az áram eladásából származó bevétel. Addig az állami költségvetés lenne kénytelen pótolni a milliárdokat.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 50 millió forintos bírságot szabott ki az eMAG webáruház üzemeltetőire (Dante International S.A., Extreme Digital- eMAG Kt.), mert megszegték a korábbi jóvátételi vállalásaikat – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel. Az eMAG tudomásul vette a hatóság döntését, bár azzal nem ért maradéktalanul egyet – közölte a cég.

2022-ben 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, csaknem negyven százalékkal többet, mint 2021-ben és csak egy hajszállal elmaradva a magyar turizmus minden idők legsikeresebb évének számító 2019-es esztendő eredményétől – emelte ki évértékelő sajtótájékoztatóján a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.